A baranta szó jelentése fegyveres vetélkedést, megmérettetés, harcot jelent. A történelmi magyar harci kultúra gyűjteménye, amely a múlt század ’90-es éveiben alakult ki. A nép kultúrájának harci megnyilvánulásait tartalmazza. Molnár Attilával a Csenkey Baranta vezetőjével beszélgettünk az ősi magyar harcművészetről.
– Idén novemberben lesz öt éve, hogy megalakult a csapat. Az éves ünnepünket viszont a tavaszi napéjegyenlőség idejére tettük” – kezdte a beszélgetést Attila, majd folytatta – „Csenkéről vagyunk, de nem a település nevét viseljük magunkon. Az 1240-es években a Csenkey család a hősi tettekért megkapta a falut IV. Bélától. A többi baranta csapat is egy helyi hősnek a nevét viseli. Kilenc állandó tagunk van. Nagy a lemorzsolódás, de mi nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszünk. Ahogy Kassai Lajos lovasíjász is mondta, nem kell mindenkiből lovasíjászt és a barantást faragni.
A baranta mi mindent foglal magába?
Ez egy hagyományos magyar harcművészet, ami a szkíta kortól a huszár korig magába foglal minden hagyományos harcmodort, az íjfeszítéstől a huszár szablyán keresztül a vívásig. A lőfegyverek már nem tartoznak ide, viszont a botbirkózás, a fokossal való bánás, az ostorral való harc igen. A barantán belül egytől tízig vannak fokozatok, (hasonlóan, mint más harcművészeti sportban a szerk. megj.), az egyes szinteket állatokkal jelölték. Vizsgák teljesítésével lehet feljebb jutni a szinteken, de ez nem csak a harcművészetre vonatkozik. Nem csak fizikai vizsgát kell tenni, hanem elméleti, azaz szellemit is. Ebben a részbe tartozik: a néptánc, a magyar népmesék, a mondák, a rovásírás, a magyar ünnepek, ételek és gyógynövények ismerete. Minél magasabb fokozatra szeretne valaki jutni, annál nagyobb tudással kell rendelkeznie. A baranta több mint sport, hiszen a rovásírást is magába foglalja. Ezért gondoltuk úgy, hogy Felvidéken is terjedjen az ősi magyar írás. Két évvel ezelőtt határoztuk el, hogy rovástáblákat állítunk Felvidéken. Javarészt mi szervezzük ezeket, de vannak testvérszervezeteink, mint a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás vagy a cserkészcsapat, akikkel együttműködünk és segítünk nekik.
Miért tartjátok fontosnak az előbb felsorolt szellemi tudást?
Attól, hogy valaki magyar iskolába jár, magyarul beszél még nem biztos, hogy magyar érzelmű. Mindez természetesen a tanároktól is függ. A gyerekeket és a fiatalokat nem csak harcművészettel ösztönözzük arra, hogy a nemzeti öntudaton túl teljesen magyarrá váljanak. Ehhez szükség van a többi felsorolt tudásra is. A néptáncra azért van szükség, mert a Habsburgok a békeidőkben az őseink számára betiltották a fegyverhasználatot és minden nemű fegyverrel való gyakorlást. Ekkor az őseink a néptáncba rejtették el, például a botforgatást, ami a fegyverforgatásban is ugyanazok a mozdulatok vannak. Ha ugyanazt fokossal végzik az már harcművészetnek számít. A békeidőkben így tudták átmenteni generációról generációra. A népmesék és a mondák tanítások, amivel a jövő nemzedékének szól. A mondák szintén tanulságosak. Mindez a magyar kultúrának a szerves része.
Miként ismerkedtél meg a barantával?
Nemzeti öntudatra nem az iskolapadban ébredtem. Úgy 18 éves koromban kezdtem érdeklődni a magyar történelem iránt. Megismertem. Dunaszerdahely Bíró András Zsolt előadásán ismerkedtem meg Kopecsni Gáborral, a Felföldi Baranta Szövetség elnökével. Rögtön szimpatikussá vált számomra. Ebben nagyobb jövőt láttam, mint akármilyen civil szerveződésben. Egy előadás során úgy gondolom, nem éljük meg úgy a magyarságunkat, mint akkor, amikor ténylegesen használjuk.
Nem hagyományőrzők vagyunk, őrizni az állatokat és a rabokat szokták, de a hagyomány nem tesz rabbá. A hagyományt nem ápoljuk, mert a betegeket ápolják, a hagyomány pedig nem tesz beteggé. A hagyományt meg kell élni testben, lélekben, szellemben. A barantában találtam meg mindezt, fontosnak tartom, hogy továbbadjam a jövő generációjának.
A közeljövőben milyen rendezvényeken láthatunk benneteket?
A hétvégén a dél-komáromi Hon-Napon tartunk bemutatót, emellett előadásokat is szervezünk folyamatosan. Van egy Baranta völgyünk, ami Rimaszombat mellett egy 24 hektáros területet foglal magába – Baranta központként épült. A múlt évben az Ősök sarjai ünnepségen Nimród királytól Bulcsú és Lehel vezérig állítottunk szobrokat a domboldalon. Összesen tíz szobrot, egy életfát és oltárt emeltünk és élő fát is ültettünk. Idén a Királyok évét ünnepeljük, ahol Szent Istvánnak, Nagy Lajosnak, IV. Bélának, Hunyadi Mátyásnak és Hunyadi Jánosnak emelünk fából szobrot. A rendezvény június 20 – 21-én lesz a nyári napforduló idején. További érdekesség még, hogy a rendezvény vendégei az ujgurok lesznek, akik Kínában élő kisebbség. A 15 fős csoport tíz néptáncosból és szakácsokból áll majd, akik bemutatják az ujgur konyhát. A krónikáik említik a csángókat, a székelyeket, és a magyarokat tartják a legközelebbi rokonaiknak.
Ando Krisztina, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”44874,43642,41946,41798,40369,36356,35824,35630,35609″}
