Robert Fico június 24-én délután Budapestre látogatott a Visegrádi Négyek kormányfőinek találkozójára. Ezzel befejeződött a magyar elnökség, amit július elsejével egy évre Szlovákia vesz át.
A találkozón az Európai Bizottság elnöke, José Mauel Barosso és a régiós politikáért felelős uniós biztos, Johannes Hahn is részt vett.
A közös tárgyalás témája elsősorban a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós politikája és prioritásai voltak. Szlovákia egyike annak az első öt uniós tagországnak, amelyekkel az Európai Bizottság június 20-án megkötötte az európai strukturális és befektetési alapok felhasználásáról szóló partnerszerződést a 2014-2020-as időszakra szólóan. A szerződés az elkövetkező 10 évre szóló 15,3 millió euró értékű hatékony befektetés stratégiáját és a prioritásait határozza meg.
A V4-es kormányfők tanácskozása a Magyar Tudományos Akadémia épületében kezdődött, ahol a „Visegrádi csoport – Európa növekedésének motorja” elnevezésű nemzetközi konferencia is megvalósult. A konferencián Robert Fico szlovák kormányfőn kívül felszólalt Orbán Viktor magyar, Bohuslav Sobotka cseh és Donald Tusk lengyel kormányfő is.
A konferencia után került sor a közös tanácskozásra, amelyen elsősorban a V4-es országok együttműködéséről és az aktuális európai kérdésekről esett szó.
Az Európai Unió (EU) strukturális és kohéziós alapjának jelentőségére mutatott rá kedden, június 24-én Budapesten a szlovák, a cseh és a lengyel kormányfő a visegrádi együttműködés egy éven át tartó magyar elnökségét lezáró konferencián.
A visegrádi országok miniszterelnökeinek csúcstalálkozójával véget ér Magyarország egy éven át tartó, Lengyelországtól átvett elnöksége az együttműködés élén. Júliustól Szlovákia következik ezen a poszton. A találkozón Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák, Bohuslav Sobotka cseh és Donald Tusk lengyel – kormányfő, továbbá José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Johannes Hahn, az EU regionális ügyekért felelős biztosa is részt vett. A kormányfők a Magyar Tudományos Akadémia épületében A visegrádi csoport – Európa növekedési motorja című konferencián a 2014-2020-as programidőszak kohéziós politikáját és prioritásait vázolták fel.
Európa új korszakba lépett, egy új korszakhoz pedig új eszközökre van szükség – hangsúlyozta Orbán Viktor. Itt az ideje, hogy a közép-európai államok a korábbiaknál kissé bátrabban hallassák a hangjukat a legkényesebb kérdésekben, amire az is feljogosítja e térséget, hogy Közép-Európa gazdasági növekedése nélkül a kontinensen ma nem volna bővülés. „A magyar álláspont az, hogy az Európai Unióban a szerződéseket, köztük a pénzügyi szerződéseket, be kell tartani” – közölte a magyar kormányfő. Hangsúlyozta, Magyarország elutasítja az uniós alapszerződés „lopakodó” módosítását, a fiskális paktum egyes szakaszainak esetleges hatályon kívül helyezését pedig életveszélyes kísérletnek tartja. A bevándorlás ügyében a magyar kormány véleménye az, hogy az EU-n belül biztosítani kell a munkaerő szabad áramlását, az unión kívülről érkező bevándorlást azonban le kell állítani, jelentősen le kell fékezni – fejtette ki Orbán. Úgy véli, ha a kontinensnek képzett munkaerőre van szüksége, akkor a meglévő, de képzetlen munkaerő-tartalékára kellene költenie, így például a magyar roma közösség képzésére.
Szólt arról is, hogy Európának a megújulásához tiszteletben kell tartania a múltját, tisztelnie kell a kereszténységet, és meg kell adni a nemzeteknek az őket megillető tiszteletet. „Fontosnak tartjuk mi, magyarok azt is, hogy az a sokunkat bántó magatartás, amely mind a házasságot, mind a családot mint értéket relativizálja, kevésbé legyen harsány és bántó a jövőben” – mondta. A gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatban Orbán ismét olcsó energiát sürgetett, a foglalkoztatás ügyében pedig úgy foglalt állást: mindenkinek munkát kell adni, ez fogja rendbe tenni a gazdaságot, és ezért az államnak, ha átmenetileg is, nagyobb szerepet kell vállalnia a munkahelyteremtésben.
A miniszterelnök köszönetet mond José Manuel Barrosónak a vitákért és az ezek során tanúsított magatartásáért. A bizottsági elnök ugyanis „azon kevés vezetők közé tartozott, aki – bár nyilván szintén elveszthette néha a türelmét, de – mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a fennálló vitákat kizárólag az érvényben lévő szerződés jogi keretein belül szabad lefolytatni, és a politikát ebből ki kell zárni” – fejtette ki a magyar miniszterelnök.
A kohéziós politika létfontosságú az EU tagállamainak, e források felhasználásának eredményét látja a leginkább a lakosság – jelentette ki a konferencián Robert Fico. Fontosnak nevezte, hogy a tagállamok kormányai felhívják a figyelmet a hétköznapi életben érzékelhető, kézzelfogható eredményekre. A szlovák kormányfő a konferencián elmondta: ” Az európai alapok felhasználásának két célja van, a növekedés és a foglalkoztatottság fellendítése.” Budapesten is megismételte a délelőtti pozsonyi sajtótájékoztatón elmondottakat. ” A mi prioritásunk az, hogy a növekedés olyan ágazatokat érjen el, mint a tudományok vagy az innováció. Természetesen a megújuló energiaforrásokba is beruházunk a jövőben.” A kormányfő nagy eredménynek tekinti az európai uniós források felhasználását, hiszen azok hozzájárultak ahhoz, hogy az európai átlaghoz felérjen az ország. Fico hozzátette, körülbelül 100 ezer munkahelyet sikerült teremteniük, többek között a szolgáltatások ágazatában, valamint az építőiparban. Beszéde végén a kormányfő kiemelte, hogy a V4-es régióban nagyon pozitívan látják azokat a dolgokat, melyek a közös együttműködésre irányulnak, ilyen például az új utak építése. Szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, miként csökkenthetők a forráslehívásokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhek, és kezeljék rugalmasabban a lehívási határidőket.
MTI/BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46372,45804,45644,43972″}
