A világörökség részének ajánlja a nemzetközi temetkezési kultúrával foglalkozó világszervezet (FIAT-IFTA) a magyar kopjafejfás temetőket; erről a szervezet közgyűlése döntött a németországi Düsseldorfban megtartott ülésén – adta hírül az MTI. Nyomokban szinte az összes protestáns temetőben találhatók kopjafejfák az Őrségtől egészen Székelyföldig, a Felvidéken Gömörben és az Ondava mentén.
A legnagyobb számban és legjobb állapotban a mai Magyarországon a szatmárcsekei, a hajdúböszörményi, a jósvafői, az aggteleki, a fülöpszállási, szentesi és makádi sírkertben találhatók, de ott vannak a kopjafák a Szilágyságban és Kalotaszegen, Apácán, Alsórákoson, Olthévizen és Erdőfülén, ahol máig élő tradíció a fejfaállítás.
Horváth József, a közgyűlésen Magyarországot képviselő Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnöke elmondta, a magyar küldöttség jelentését kiemelt érdeklődés fogadta, a szatmárcsekei és hajdúböszörményi kopjafás temetkezésről szóló OTEI-tanulmányt pedig jelentős kulturális értékűnek nyilvánították. A közgyűlés egyben arról is döntött, hogy a FIAT-IFTA elnöksége levélben keresi meg az UNESCO világörökségi testületét és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságát a magyar kopjafejfás temetőket világörökséggé nyilvánítása érdekében – ismertette a részleteket az OTEI elnöke. A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, gazdagon díszített sírjel. S bár ezt a hagyományt, feltehetőleg keleti örökségünk részét a protestánsok mentették át, mára felekezeti hovatartozástól független nemzeti szimbólummá vált.
A procedúra elindítását forszírozó OTEI alelnöke, Balogh Károly elmondta: egyesülete minden közgyűlésen igyekszik felhívni a világ szakmai közvéleményének figyelmét valamely magyar kincsre. Legutóbb a Fiumei úti síremlékcsodákat mutatta be, ezúttal a kopjafejfás temetkezésről írtak beszámolót. Őket is meglepte az a hatalmas érdeklődés, amely az előadást kísérte – és persze a fejlemények is. Balogh szerint a kopjafejfás temetkezés az egész világon egyedülálló, csak a Kárpát-medence egyes régióira jellemző hagyomány, tehát kuriózum.
A világörökségi rangra emelés ötlete nem új. A közelmúltban egy civil páros, Polóny Levente és Bogár Sándor is felvetette a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságánál, miután –Novák László Ferenc néprajzkutató, a téma legkiválóbb ismerője ötlete nyomán – az elmúlt tizenöt évben végigfotózta és filmezte a történelmi Magyarország több száz temetőjét.
A két önkéntes értékmentő megtette, amit tehetett: hozzávetőleg száz elhagyott, kidőlt fejfát gyűjtött be országhatáron belül és túl, a nagyszerű kollekció a református egyház Erdélyi Gyülekezete által gondozott, Zalatnay István lelkész által vezetett budapesti Reménység szigeten, a Gyógyszergyári úton látható, az épülő ökumenikus templom altemplomában .
Az elmúlt évtizedekben rengeteg fejfa pusztult és tűnt el a Kárpát-medencében, volt ahol takarítás címén egyszerűen elégették őket. A világörökségi cím, ha elnyernék, segíthetne abban is, hogy az érintett települések jobban óvják e nagyszerű értékeket.
BA, Felvidék.ma
Fotó: Polóny Levente
{iarelatednews articleid=”43048,37092,29202″}
