47251

Az ENSZ 1990-ben azért július 11-ét javasolta népesedési világnapnak, mert 1987-ben ezen a napon érte el a Föld lakosságának létszáma az ötmilliárdot. Azóta már megszületett a hatmilliárdodik ember is, a demográfusok számításai szerint 1999. október 12-én. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés méreteire és az ezzel járó problémákra. Ezekről és a felvidéki magyarság megmaradásáról, elöregedéséről is kérdeztük Németh Gabriellát, az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnökét.

A népességnövekedés méreteiről és az ezzel járó problémákról beszélnek szerte a világban, de vajon mi a helyzet nálunk? Miként látja a felvidéki magyarság, vagy akár a Kárpát-medencei magyarság népesedését?
A Föld lakosságának rohamos növekedése több problémát vetít előre, hiszen már ma a harmadik világ lakosai számára az ivóvíz, az alapvető élelmiszerek vagy az orvosi ellátás sokszor elérhetetlenek, és csak a nemzetközi összefogásnak köszönhetően vagyunk képesek részben enyhíteni az éhínséget, biztosítani a rászorulóknak az ivóvizet vagy a szükséges védőoltásokat. Szerencsére nálunk, Szlovákiában nem beszélhetünk éhínségről, de az évek óta 13 %-ot meghaladó munkanélküliség miatt egyre magasabb az anyagi szükséghelyzetben lévők száma. Kevés a munkalehetőség, amely tisztességes megélhetést biztosítana a gyermeket vállalni akaró családok számára. Míg a harmadik világra a túlnépesedés jellemző, addig a fejlettebb országok lakossága egyre öregszik és létszáma csökken.
Szlovákiában az elmúlt 20 év alatt több mint 100 ezer magyarral lett kevesebb. Ezenkívül sajnos az elöregedési folyamat is megállíthatatlannak tűnik, igaz, ez nem csak ránk, magyarokra érvényes, de egész Közép-Európára és a fejlett országok lakosságára is. A magyarság fogyását több tényező is befolyásolja. Amíg az anyaországban elsősorban a nehéz gazdasági helyzet következtében csökken a gyermekvállalási kedv, addig a határon túli magyarok esetében ehhez még nagyban hozzájárul az asszimiláció is. Sajnos, szinte törvényszerű, hogy a vegyes házasságok esetében a gyermekek már nyelvet váltanak a magyar anyanyelv kárára, és ezzel identitást is cserélnek, és a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat. Összegezve tehát: elsősorban munkalehetőséget, biztos megélhetést kell teremteni a fiatal családoknak, hogy merjenek gyermeket vállalni. Ehhez kell megteremteni a politikusoknak a feltételeket, a lehetőséget, ez a mi feladatunk és a mi felelősségünk is egyben. Nem várhatjuk el a családoktól, hogy csupán a magyarság fogyását megállítandó vállaljanak gyermekeket, sőt a megélhetéshez és a a gyermekek tisztességes felneveléséhez szükséges anyagi háttér nélkül ez részükről felelőtlenség lenne.

Mint az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke milyen megoldásokat javasol a népesség elöregedésének, illetve csökkenésének megfordítása érdekében?
A Kárpát-medencei magyarság megmaradása, illetve elöregedésének megállítása szempontjából egyértelműen a szociális és életkörülmények javítását tartom elsődleges feladatunknak.  Hierarchiája felállításakor Maslow nem hiába helyezte a piramis aljára a fiziológiai szükségletek teljesítését mint elsődleges igényt, amelynek teljesítése nélkül a felsőbb szinteken elhelyezkedő szilárd identitástudat elérése és megtartása lehetetlen. Éhes gyomorral ugyanis nem lehet magasabb eszmékért küzdeni, harcolni.
A Magyar Közösség Pártja már 2012-ben megfogalmazta választási programjában azokat a gazdasági és szociális témákat, javaslatokat, amelyek nagyban hozzájárulhatnak nemcsak a felvidéki magyarság, hanem egész Dél-Szlovákia lakossága foglalkoztatottságának és életszínvonalának növeléséhez, ami véleményem szerint egyben növelné a gyermekvállalási kedvet is. A már említett munkalehetőségek megteremtésén kívül – ami vitathatatlanul a legfontosabb –  több szociális törvény módosítására is szükség van, ez nagyban segítené a felvidéki fiatal családokban a gyermekvállalási kedv növekedését.

ak, Felvidék.ma