A Morva Nemzeti Közösség tartományira szeretné változtatni a Cseh Köztársaság jelenlegi kerületi berendezkedését. Ezzel a brünni magyarok is szimpatizálnak. Lelovics Pál, a Brünni Magyar Polgári Egyesület elnöke a Magyar Fórumnak adott interjújában a cseh ill. a morva jogról vall összehasonlítva az abszurd szlovák törvényekkel.
Milyen a kapcsolata a Brünni Magyar Polgári Egyesületnek Vladimír Novotnyval, a morva szervezet elnökével, vagy Lenka Holanovával, a Morva Nemzeti Közösség egyik vezetőjével?
– Az elnökökkel nincs hivatalos kapcsolatunk, viszont a két szervezet több aktivistájával korrekt, kollegiális viszony fűz össze minket azért is, mert ők empátiával,
megértéssel viszonyulnak a székely és a magyar autonómiatörekvések ügyéhez. Ők jól tudják, hogy nem egy adott ország ellen vannak a székelyek, hanem egy bizonyos őshonos népcsoport fennmaradása a cél.
Sajnos mind Szlovákia, mind Románia államhatalma ellenséges, bizalmatlan félelemmel kezeli ezeket az emberjogi törekvéseket. Azért beszélünk emberjogi törekvésről, mert minden emberi lénynek, polgárnak szabad jogában áll eldönteni azt, hogy ő milyen népcsoporthoz, közösséghez szeretne tartozni. Senki sem akarja az adott állam berendezkedését szétrombolni, viszont szeretné ha lenne beleszólása abba, hogy a munkája gyümölcséből keletkező, az államnak, a közösbe befizetett adóját mire és hogyan használják fel.
A morvaországi esetre rátérve (Hivatalosan nem használatos, de történelmi morva zászlókat tűztek ki július 5-én mintegy 900 morvaországi település polgármesteri hivatalára Cirill és Metód szláv hittérítők, Morvaország védőszentjei napján, a Cseh Köztársaság nemzeti ünnepén – szerk. megj.), a morvák azt szeretnék: ne a prágai központból mondják meg azt, hogy a morva területekről beszedett adókból, járulékokból az országban mit finanszírozzanak, hanem a morvák mondják meg és döntsenek arról, mire van szükségük.
Tehát a morva zászlók kitűzése az első lépés a morva autonómia felé?
– Autonómiáról ők nem beszélnek, csak arról, hogy tartományira szeretnék visszaváltoztatni a Cseh Köztársaság jelenlegi, kerületi (megyei) közigazgatási berendezkedését. Jelenleg a köztársaság hivatalosan morva és cseh kerületekből áll. A cél, hogy a morva kerületeket közigazgatásilag is „egy kalap alá” egyesítsék, és külön tartományi parlamentjük legyen. Hasonló közigazgatási rendszer működésére a múltban volt példa, hiszen Csehszlovákiában a II. világháborút követő időkben egy cseh és egy szlovák parlament és kormány működött.
Ezenkívül volt egy közös, föderális, szövetségi központi hatalom. Mindez nem a közös ország megosztottságát jelentette, hanem azt, hogy az integráció keretén belül a közös ügyeket közösen irányították (pl. hadügy, külügy), de például az iskola- és egészségügyet az adott országrész. Visszatérve a morva-kérdésre: a morvák azt szeretnék, hogy a jövőben a morva parlament mondja majd meg például, hogy egy kórház, iskola vagy más tartományi létesítmény Olmützben, Brünnben vagy más morvaországi településen működjön.
A brünni magyarok tehát támogatják ezt a törekvést?
– Szimpatizálunk a morva szervezetek céljaival, és meg is értjük őket. Hiszen a prágaiak és általában a csehek politikai vezetése lekezelően viszonyul a morva öntudat nyilvános kinyilvánításához, azt mondják, hogy mivel Morvaországban is cseh nyelven beszélnek ők is csehek, hiszen nincs külön hivatalos morva nyelv, csak nyelvjárások.
Egyébként a morva zászlók nemcsak a közintézményeken jelentek, illetve jelennek meg egyre gyakrabban, hanem a családi és más magánépületeken is. A morvák pedig a zászlóügyhöz úgy állnak hozzá, hogy mivel nincs betiltva a használata, ezért természetes jogukból kifolyólag használják.
A mi egyesületünknek is van címere: egy morva sárkány (krokodil) által védelmezett magyar Szent Korona. Ennek a jelképnek a használatát nekünk sem tiltották meg. Most egyébként is egy kicsit megértőbb a cseh politikai a légkör, mivel a Cseh Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke, akivel régebben már többször találkoztam, morva származású. Tehát ő másként áll hozzá ehhez a témához, mint a tősgyökeres prágai és cseh nemzetiségű politikusok többsége.
Ezért demokratikus és toleráns „nyugati” világnézetemmel nem értem, és politikailag abszurdnak tartom azt, hogy bár Romániában nincs tiltó rendelkezés a székely zászló és jelképek használatára vonatkozóan, a román hatalom mégis tűzzel-vassal harcol ezek nyilvános használata ellen. Hiszen a székelyek nem tesznek mást, mint hogy saját békés, történelmi szimbólumaikat használják.
Hozzávetőlegesen mennyi morva élhet a Cseh Köztársaság területén?
– A kimutatások alapján a Cseh Köztársaság 4,5 morva kerületében (megyéjében), melynek összterülete 26 808 km2, körülbelül 4 millióan laknak. Ez az ország lakosságának több mint 1/3-át jelenti. A népszámláláskor félmillióan mondták magukat morvának, de jóval többen érzik magukat morva identitásúnak.
Szlovákiában és Romániában, aki nyilvánosan beismeri magyarságát, nagyon sokszor hátrányos helyzetbe kerül. A morvák közül is – hasonló meggondolásból – sokan nem szívesen nyilatkoznak a származásukról. Gondoljunk bele, hogy a prágai minisztériumokban, hivatalokban sok morva dolgozik, ők attól tartanak, ha nyíltan támogatnák a morva törekvéseket, munkahelyükön ezt nagy valószínűséggel negatívan ítélnék meg.
Már említettük a morva parlament létrehozásának célját. Van ennek realitása?
– Hosszabb távon mindenféleképpen. Minél jobban elszakadt a vezető politikai „elit” az alsó állampolgári rétegtől, a választópolgár annál elégedetlenebb. A tíz-
milliós Cseh Köztársaságban a 2011-es népszámláláskor a morva nemzetiséget több mint 520 ezer ember írta be a kérdőívbe. Tíz évvel korábban, 2001-ben, ez a szám mintegy 380 ezer volt.
Valószínűleg a morvák látják, nincs sok vesztenivalójuk, s ha nemzetük többsége igényli a morva tartományi parlament és intézmények létrehozását, akkor azt valószínűleg előbb vagy utóbb létre is hozzák. Az első Csehszlovákia idején gyakorlatban is működött a cseh (Prága – 120 képviselő), a morva (Brünn – 60 képv.), a szlovák (Pozsony – 54 képv.) és a kárpátaljai (Ungvár – 18 képv.) tartományi parlament is. Ez ellen a közigazgatási-állami felosztás ellen, és az 1000 éves Morvaország önrendelkezése ellen a kommunisták is felléptek, mert tudták: a nem hagyományos történelmi és nemzeti, nemzetiségi igények alapján felosztott ország népének nagyobb mértékben tudnak központilag „demokratikusan” diktálni.
Azt is tudni kell, hogy a morvák mentalitása nagyban hasonlít a szabadságszerető magyarokéhoz. Hiszen mezőgazdasági környezetben dolgosan éltek s élnek, és el lehet mondani, hogy a morva kerületek (megyék) adják a köztársaság éléskamráját. A borászatok 97%-a is Morvaországban működik.
A másik témánk, hogy elnök úr egyik írásában a svájci modern demokráciáról értekezik. Mi ennek a lényege?
– Az, hogy a posztkommunista utódállamokban még mindig sokszor tetten érhető a kettős mérce. Ahogy írásomban is megemlítettem, hogy gyakran sóvárogva kívánjuk Svájc polgárainak a jólétét. Svájc 26 autonóm kantonból (megyéből) áll, míg Szlovákiában még a kettős állampolgárság intézményét is üldözik, még akkor is, ha a szlovákiai polgár egy másik szövetséges, baráti ország állampolgárságát veszi fel. Ez nonszensz.
Mindnyájunknak tudatosítani kell azt, hogy ezt a svájci jólétet az energiát felemésztő felesleges acsarkodások közepette lehetetlen elérni. Holott egyre többen rájönnek arra, hogy egymásra utaltságunk Közép-Európában egyre nyilvánvalóbb tény. Szerencsére az egyre erősebb polgári demokrácia felé haladó Cseh Köztársaságban már elfogadták az új, haladóbb szellemiségű állampolgársági törvényt. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a törvény a kettős-többes állampolgárság intézményének elfogadásáért mi is több éven keresztül lobbiztunk.
Reméljük, hogy előbb-utóbb a Cseh Köztársaság fiatalabb „testvére” is példát vesz nagyobb tapasztalatokkal rendelkező idősebb „testvérétől” és bátorságot merít múltban szerzett „kórjainak” orvoslására.
Forrás: Magyar Fórum július 24-i száma. Kérdezett: Medveczky Attila
Lelovics Pál Peredről származik. Családjával 1993-tól él a csehországi Brünnben. Szlovák és cseh állampolgársága mellett idén a magyart is felvette. A felvétel az áprilisi eskütétel után készült Dél-Komáromban.
Kiemelések: Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”46541,44005,42807,40467″}
