A kassai születésű Fiedler Ferenc az idei nyáron több jelentős hazai és külföldi kiállításon is szerepel.
Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában július 9-től az „Átrendezett valóság – alkotói stratégiák a magyar művészetben a dada és szürrealizmus vonzásában” című csoportos kiállításon Fiedler Ferenc műalkotása is kiállításra kerül barátjával Miró-val, valamint magyar származású festőművész barátai közül Hantai Simonnal, Reigl Judittal és Országh Lilivel együtt. A kiállítás október 5-ig látogatható.
A másik három kiállítás, amely a francia Riviérán a Maeght Fondation megalakulásának 50-ik évfordulója alkalmából nyílt a festmény, a grafika és a kerámia szekciókban szerepel együtt Miró-val, Braque-kal Chagall-lal, Giacometti-vel 2014. november 11-ig tart nyitva.
A Maeght Alapítvány, Európa legnagyobb és legjelentősebb magánmúzeuma fennállásának 50. évfordulóját idén ünnepli. Ebből az alkalomból a magyar származású, kassai születésű Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) ismét ugyanúgy szerepel a kiállítók között, mint az 1964-es ünnepélyes megnyitón. Ez volt Európában az első és legjelentősebb olyan állandó magán intézmény, ahol az akkor kortárs művészek alkotásai szerepeltek állandó kiállítási színtéren.
Ötven évvel később, mára az egyetemes művészettörténet részei lettek (olyan nevek, mint Braque, Chagall, Miró, Giacometti és Fiedler). Aimé Maeght, a legendás galériás és szenvedélyes műgyűjtő közeli kapcsolatot ápolt művészeivel. Például Fiedler Ferenc minden évben nyáron hónapokig vendégeskedett a riviérai Maeght rezidencián, ahol reggeltől estig dolgozott a többi nagy művésszel együtt.
A művész életpályája
Fiedler Ferenc 1921-ben született Kassán. A család a Trianoni békeszerződésre tekintettel úgy döntött, hogy továbbra is magyar földön élnek, ezért átköltöztek Nyíregyházára.
5 évesen már olajfestékkel vászonra festett, 10 évesen már olyan nagy mesterek vallásos tárgyú képeit másolja, mint Leonardo da Vinci, Michelangelo, Caravaggio… Ugyanebben az évben megbízást kapott az egyik kassai templom oltárának díszítésére. 12 évesen II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemről készített portrékkal hívta fel magára a figyelmet, amelyeket közhivatalokban helyeztek el. 1939-től a magyar állam 14 műalkotását vásárolta meg közgyűjteménybe. Ma ezek a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.
Fiedler Ferenc a második világháború előtti Magyarországon Szőnyi István tanítványa volt, aki később tanársegédjévé választja a tehetséges Fiedlert. A Képzőművészeti Főiskolán barátkozott össze Hantai Simonnal, Reigl Judittal és Országh Lilivel. 1948-ban ösztöndíjjal Párizsba utazott, ahol a kor meghatározó új áramlatai, amelyeket már Magyarországon is autodidakta kísérletező módon elkezdett használni rabul ejtették, s nem engedték, hogy hazatérjen Magyarországra.
Jó úton a világhír felé
1950-ben Miró egy kis párizsi galéria kirakatában pillantotta meg Fiedler vásznait, aki Fiedlert a „fények festőjének” nevezte el. Ő mutatta be Aimé Maeght-nak, aki addig csak Miró, Picasso, Matisse, Braque és Kandinsky képeit állította ki. „A legkisebb vonás ezektől a festőktől milliókat ér…” – írta Fiedler izgatottan 1950-ben kelt szüleihez írt levelében. Az emigráció első éveiben Miró barátként osztotta meg vele műtermét több éven át, ahol abba a „valóságba menekült”, amelyet maga alkotott a festészet segítségével.
1951-ben Kandinsky és Giacometti kollektív kiállítás nyílt a Maeght Galériában, ebből az alkalomból mutatták be az utánpótlás új tagjait, közöttük az ifjú Fiedlert, Eduardo Chillida, Ellsworth Kelly, Pablo Palazuelo, Pierre Tal-Coat és Saul Steinberg társaságában. Ettől kezdve Fiedler rendszeresen minden évben szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon a Maeght Csoportnál a kor legnagyobb festőivel együtt.
„A kép nem a vásznon van, hanem a vászon és a szemlélő között. Ugyanazt a műalkotást nézzük, mégis mindenki
mást lát, azt, ami saját magában is megvan, csak ezt katalizálhatja a művész. Ez az absztrakt művészet fundamentuma” – így szól a festő hitvallása a művészetről.
1964. július 28-án a Maeght Alapítvány megnyitója a nemzetközi művészeti élet rendkívüli eseménye volt. Ezen a művészettörténetileg meghatározó eseményen Fiedler ismét olyan művészekkel állított ki mint Bonnard, Braque, Léger, Kandinksy, Chagall, Miró, Fiedler, Giacometti, Tal-Coat, Raoul Ubac.
Ezen a rangos eseményen mutatták be először Fiedler Tryptichon c. (1959) műalkotását, amely a kiállítás egyik ikonikus darabja volt.
Octave Nadal a korszak egyik jelentős kritikusa, aki egyben a Sorbonne-i egyetem tanszékvezető professzora 1959-ben így fogalmazta meg Fiedlernek a művészettörténetben elfoglalt helyét: „A fokozatosan kimerülő figuratív technikák az abszolút „meztelenséget” készítették elő s a térre való hirtelen áttérés volt a nonfiguratív igazi forradalma a festészetben. Fiedler ezt ragadta meg intuitív módon. Fiedler újítása a huszadik század közepétől pontosan azt célozza meg, amit a „szem és kezek” művészei is szerettek volna, ezalatt a technikát kell érteni, a nem formális, új felfogását. Fiedler az egyedi technikájával jut el a térhez, mint fundamentumhoz – amit a szín és textúra új kapcsolata határoz meg – és így magához az új festészeti technikához – megelőzve a non figuratív irányzatok hivatalos megfogalmazását és kihirdetését”.
A kiállított festményeken felfedezhetjük ugyanazokat a technikákat, amelyet a XX. század legnagyobb absztrakt expresszionista festője, Jackson Pollock alkalmazott – a csurgatásos technika mellett mindketten alkalmaztak nem hagyományos eszközöket is, mint vésőt, kaparót és kést. Néha a több rétegben felvitt festék felületéből is kivág darabokat, ahogy Jackson Pollock is teszi. Fiedlert idézve: „Nem kedvelem a palettát – késlekedést okoz közöttem és a vászon között – a vászon maga a paletta”. Munkáin könnyen felismerhető, hogy sokszor közvetlenül a tubusból viszi fel a festéket a vászonra.
Életpályája során számos egyéni és kollektív kiállítása volt Európa számos városában, valamint az Egyesült Államokban. Művei a világ számos pontján megtalálhatóak, többek között a New York-i Guggenheim Múzeumban, a Pollock Házban és a Pompidou Központban.
Rovart.com, AK, Felvidék.ma
