Szeptemberben emlékezünk Polónyi Károly festőművész születésének 120. évfordulójára. Ebből az alkalomból a Beregszászért Alapítvány domborművű emléktáblát avat szülőhelyén. Az alkotás Ortutay Zsuzsa egykori beregszászi, most szabolcsbákai művész alkotása.
Ebből az alkalomból Dalmay Árpád, a kuratórium elnöke, felhívást tett közzé:
“Az emléktáblát a Beregszászért Alapítvány állítja. Immár hagyomány alapítványunk számára, hogy felkér társul egy magyarországi civil szervezetet, amelynek a neve felkerül a táblára.
Mivel Polónyi Károly a mai Szlovákiában alkotott, képei a pozsonyi városi galériában láthatók – a Tátra festőjének is nevezték -, szeretnénk egy pozsonyi magyar civil társszervezetet találni, amelyik akár csak jelképes összeggel járulna hozzá a táblaállításhoz, s a neve felkerülne a márványtáblára alapítványunk neve mellé. Számunkra ez nagyon fontos: ezzel is demonstráljuk a magyar-magyar összetartást, egységet!
Polónyi főleg Rózsahegyen festett, ott is halt meg (valószínűleg ott is temették el 1946-ban), de kétlem, hogy Rózsahegyen van magyar civil szervezet, ezért főleg Pozsonyra számítunk. Persze, más felvidéki városban tevékenykedő magyar civil szervezet is szóba jöhet. A társszervezet képviselőjét természetesen meghívjuk a beregszászi avatóünnepségre.
Ehhez kérem a segítségeteket. Ha tudtok olyan pozsonyi (vagy más felvidéki) magyar civil szervezetet, amelyikkel közösen elkészíttetnénk az emléktáblát, kérlek, «hozzatok össze» vele, illetve továbbítsátok feléje a kérésünket, elképzelésünket” – írja Dalmay.
Polónyi Károly (1894. szeptember 26-án Beregszászon született. (Jellemző, hogy az Osobnosti regiónu Liptov /Liptó személyiségei/ c. weboldalon azt olvasom, hogy Beregszász Oroszországban volt! – http://www.dejinyliptova.guran.sk/osobnosti.html ) Tanulmányait Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte, később hosszabb időt töltött Bécsben és Münchenben. Majd szülővárosban rajztanárként dolgozott. 1925-ben Fenyőházán, majd Rózsahegyen telepedett le, ezután került kapcsolatba a Tátra neves festőjével, Katona Nándorral (Mednyánszky László tanítványával). Részben az ő hatására Polónyi a Tátra sokszínűségének bemutatására szakosodott, több festményén megfestette az évszakok színeit, leggyakrabban az őszt. D megörökítette az Alacsony Tátrát és a liptói, valamint árvai falvakat, zsánerképeket – a rózsahegyi piacot (1932) – és városképeket, ám tengerparti tájakat is megörökített. Egyik festménye Krasznahorkát ábrázolja. Tavasz a Tátrában című pasztell technikával készült alkotását 1935 körül festette, mérete 47 x 57 cm (lásd a mellékelt képet).
A pozsonyi kisebbségi művészek bemutatóján 1931-ben, majd 1934-ben és a Nemzeti Szalonban 1932-ben szerepelt kiállításon. Egyéni kiállítása 1938-ban Vágbesztercén, 1948-ban pedig Rózsahegyen volt önálló kiállítása. Művei a pozsonyi városi múzeumban láthatók.
Érdekes, hogy sem a Prágai Magyar Hírlap Lexikona (1930) sem a Révai Kis Lexikona (1936) külön fejezetében a csehszlovákiai adatokat közli, ott sem említi.
1946, augusztus 26-án Rózsahegyen hunyt el.
Brogyányi Kálmán írt róla A szlovákiai magyar művészet albuma (Budapest 1942) c. munkájában.
Akit Dalmay Árpád kérése megszólított, kérem jelentkezzen szerkesztőségünknél!
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
