47859

A lobbisták és a lobbista csoportok nyilvántartása, amelyet az ellenzék egy része sürget, Szlovákiában szükségtelen, mivel nehezen lehetne meghatározni, ki is tartozzon bele. Állítja a Smer-SD parlamenti képviselője Anton Martvoň, aki szerint a lobbista kifejezés napjainkban inkább csak szitokszóként használatos.
„Felvennék ebbe a jegyzékbe a polgári társulásokat, a médiát, az egyházat, a szakszervezeteket, a szakmai kamarákat, az egyetemeket, a sportolókat, színészeket vagy a diplomatákat is? Mivel ők is képesek valamilyen cél elérése érdekében nemcsak a közvéleményt, hanem azon keresztül konkrét politikusokat és hivatalnokokat is befolyásolni?” – fogalmazott a TASR hírügynökségnek a kormánypárt képviselő. Martvoň szerint elképzelhetetlen, hogy a lobbista szó negatív értelmezése miatt valakik közvetett módon arra kényszerítsék például az egyházat, a jótékonysággal foglalkozó civil szervezeteket, a szakmai kamarákat, a nagykövetségek képviselőit, a kormányzati szerveket, a szakszervezeteket és a munkáltatókat vagy a sportszervezeteket, hogy lobbista szervezetként jegyeztessék be magukat.
A kormánypárti képviselő meggyőződése, hogy a lobbitevékenység jelenleg érvényes közvetett módosítása teljességgel elegendő, illetve elég, ha csupán büntetőjogi szempontból pontosítják azt. „A Szlovákiában létező lobbitevékenységek esetében gondot jelentene pontosan meghúzni a határvonalat az egyes formák közt. Sőt, helyenként nagyon vékony a határ a lobbitevékenység és a közvetett korrupció vagy az egyszerű emberi kapcsolatok és a lobbikapcsolatok közt” – fogalmazott a képviselő, majd hozzáfűzte: amikor a jelenlegi ellenzék volt kormányon, még azt állította, hogy az ilyen törvény elfogadása nincs napirenden, illetve, hogy egyáltalán nem fontos.
A kormánypárti képviselő szerint az állami támogatások nyújtása vagy az erről való döntés során nincs lehetőség a mediális lobbi, a szakmai társulások és kamarák vagy a nyilvánosság lobbijának korlátozására. „A polgárok azzal, hogy a választott képviselőikhez fordulnak, de facto szintén lobbitevékenységet végeznek, és a jobb életkörülményeikért vagy némely terület jogi rendezéséért lobbiznak. Ami teljességgel érthető és kívánatos is. A közbeszerzések és az engedélyek kibocsátása során azonban én a lobbi bármely formáját ellenzem” – jelentette ki.
A képviselő úgy véli, demokratikus ország lévén nem helyénvaló az állampolgár és a hivatalnok minden kapcsolatát lobbitevékenységként értelmezni. Mint mondta, ilyen felfogás szerint még „az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény alapján bizonyos információk kikérését is negatív vagy közvetett lobbitevékenységként értelmezhetik valakik”.
Ahhoz, hogy a képviselők megismerkedjenek a lakosság egyes csoportjainak gondjaival, Martvoň véleménye szerint nincs szükség lobbitörvényre. „A képviselők kötelesek kijárni az embereke közé, nem pedig a parlamenti irodájukban várni, amíg valamilyen felcímkézett lobbista megszólítja őket, aki szabadon és ellenőrzés nélkül járhat-kelhet a parlamentben. Martvoň szerint akkor aztán még az is előfordulhat, hogy „a politikusok az állampolgárokat és a civil szervezetek képviselőit a hivatalos lobbistákhoz küldik majd, s nem fognak velük már egyáltalán találkozni”
A lobbitörvényt a NOVA politikai mozgalom képviselői terjesztik a parlamenti testület szeptemberi ülése elé. Nekik ugyanis meggyőződésük, hogy a polgároknak joguk van tudni, kikkel találkozgatnak a köztisztviselők, ezért kötelezően nyilvánossá kellene tenniük a lobbistákal való kapcsolataikat. A lobbitörvényt korábban már a KDH is megpróbálta keresztülvinni a törvényhozáson, a Smer-SD azonban akkor sem támogatta.

dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47755,31861″}