Az utóbbi időben nagy visszhangot váltott ki a külföldi sajtóban az a felvetés, miszerint ukránok és oroszok pénzért szereznek magyar állampolgárságot. A Lánchíd Rádió ennek kapcsán Csáky Pált, az MKP európai parlamenti képviselőjét kérdezte.
Csáky szerint a kérdés két részre osztható, az első hogy egyáltalán előfordulhatnak-e olyan helyzetek, hogy valakik nem tiszta módon jutnak magyar állampolgársághoz. „Én ezt nagyon valószínűtlennek tartom, mivel tudom, hogy amikor a törvény készült, különböző olyan szűrőket iktattak be a megítélési rendszerbe, amelyek az esetleges nem tiszta szándékkal magyar állampolgárságot igénylők kiszűrésére voltak hivatottak” – nyilatkozta Csáky, aki szerint a kérdésből talán az is következhetne, hogy valakik félretájékoztatási elemként próbálják a képbe ezt a témát belevinni, amit jómaga nagyon szerencsétlennek tartana.
Csáky szerint nagyon rossz lenne, ha az ilyen furcsa információk alapján, bárki azt a következtetést vonná le, hogy ezt a folyamatot le kell állítani. „A külhoni magyarok valószínűleg komolyan sérelmeznék ezt, ez a törvény jelentős vívmány, amit meg kell őrizni” – jelentette ki a képviselő.
A szóban forgó cikksorozat azt állítja, hogy egy maffiaszerű hálózat a falusi, kisvárosi polgármestereket, illetve hivatalnokokat fizeti le a magyar állampolgárság megszerzése érdekében. Csáky azt mondta, maga ilyen helyzettel nem találkozott, kizárni természetesen nem lehet, hogy ilyen akár elő is fordulhatott. „Úgy gondolom azonban, hogy ezek a helyi szintű hivatalnokok nem igazán tudják befolyásolni a folyamat érdemi részeit” – fogalmozott Csáky hozzáfűzve, a magyar szervek minden kérést megvizsgálnak ugyanis nemzetbiztonsági szempontból is. „A törvény megszületését megelőző előkészítő tárgyalásokon felvetődött annak a veszélye, hogy különböző emberek különböző szándékkal kérelmezhetnek esetleg magyar állampolgárságot. Ezeket e kérvényeket azonban ki kell szűrni, s mivel ezek a kérdések nem helyi, hanem központi szinten dőlnek el, bízok abban, hogy Magyarország erre hivatott állami szervei jól végzik a feladatukat” – mondta Csáky.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a cikksorozatra reagálva indulatosabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy a szomszédos országokban működő kevésbé baráti titkosszolgálatok akciókat indítottak az állampolgárság felvételének megakadályozására. Csáky szerint ezt sem lehet kizárni, hiszen a 21. században a dezinformáció, illetőleg az információs háború minden lényegesebb politikai lépés eleme lehet, amelynek egyik célja, hogy elbizonytalanítsa azt a felet, amelyik a célkeresztbe került. A másik célja pedig, hogy megpróbálja a saját magáról alkotott képet valamilyen módon javítani, vagy pedig valamilyen formában összekuszálni a képet. „Én nem zárom ki azt, hogy az állampolgársági téma kapcsán is ilyen akció részesei lehetünk, amit azonban nagyon szerencsétlennek és szomorúnak tartanék. Magyarországnak vannak olyan nemzetvédelmi szervei, amelyek ezzel kapcsolatban szembe kell, hogy nézzenek, és az egész folyamatot nagyon keményen kézben kell tartaniuk” – fogalmazott.
A riporter szerint valamiféle magyar vagy kettős állampolgárság elleni megmozdulás léteznie kell, hiszen a brit Daily Mail egyik cikkében egyenesen 500 ezer hamis külhoni magyar állampolgárságról beszél, és véleménye szerint érthetetlen, hirtelen miért indult ennyi fronton támadás az állampolgárság ellen. Csáky szerint – már csak a szóban forgó számot figyelembe véve is – kicsi a valószínűsége, hogy ez a hír igaz, hiszen a magyar állampolgárságot felvett külhoniak számához viszonyítva ez azt jelentené, hogy több mint a fele lenne köztük az olyan, aki nem tiszta módon kapta meg az állampolgárságot, amit nem tart valószínűnek, ez csak „hírlapi kacsaként” minősíthető. „Ha fel is merülhet bizonyos esetekben ilyen gyanú, biztos, hogy ekkora számok nem helytállóak” – fogalmazott Csáky.
Azzal kapcsolatban, hogy mi jelenik meg Magyarországról a külföldi sajtóban a képviselő példaként azt hozta fel, az európai parlamenti liberálisok szerettek volna Magyarország kapcsán egy meghallgatást tartani az Európai Parlament plenáris ülésén, ezt azonban az EP nagyon nagy többséggel elutasította. A liberálisok erre megcsináltak egy saját, nagyon egyoldalú és inkorrekt belső meghallgatást. „Úgy gondolom, hogy a háttérben most Navracsics Tibor pozíciója és esélyei is ott vannak, azaz megpróbálnak megmozgatni mindent, amit csak lehet mediálisan és politikailag is, hogy rontsák Navracsics úr európai biztossá válásának esélyeit” – jelentette ki Csáky hozzáfűzve, nem kizárt, hogy az állampolgársággal kapcsolatos információhalmaz, és az egyéb mediális súgások ezt a célt is szolgálhatják.
A kettős állampolgárság kérdésének szlovákiai megoldásával kapcsolatban Csáky kifejtette, kicsit furcsállja, hogy az alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban ilyen lehangoló vélemények születtek csupán, mivel a kép szerinte kiegyenlítettebb. Amitől ugyanis személy szerint a legjobban tartott, hogy a kassai Alkotmánybíróság azt mondja majd a pozsonyi törvényre, hogy az összhangban van az alkotmánnyal. „Nos, ezt nem mondta ki. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem Szlovákiában, sem az Európai Unióban, azaz a strasbourgi Emberjogi Bíróságon, vagy az Európai Parlament Petíciós Bizottságában nem mondták ki, hogy ez a törvény rendben van. Az Alkotmánybíróság, illetve az eddigi európai testületek is valamilyen procedurális, formai okok miatt utasították el a megtárgyalását, de a tartalmát és a lényeget illetően nem mondtak véleményt” – fogalmazott Csáky, aki szerint ez arra utal, hogy minimum öt olyan szlovák alkotmánybíró van pillanatnyilag is, aki szerint a törvény alkotmányellenes. „Azt hiszem, ez az esély arra, hogy tovább lehet menni, akár európai fórumokra is. Sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha a szlovák Alkotmánybíróság döntött volna a tartalmat illetően, abban a pillanatban nehezebb helyzetben lettünk volna” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48743,48651,48586″}
