Két év elteltével ismét megrendezték a Balassa nemzetség a 13. – 19. században és Balassi Bálint és kora – történelmi összefüggések című nemzetközi konferenciát Kékkő várában szeptember 18-19-én.
A konferenciát Szlovák Nemzeti Múzeum – Bábművészeti és Játékmúzeuma, Kékkő vára és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya közösen szervezték.
Helena Ferencová a Kékkő vár múzeumának igazgatónője üdvözölte a konferencia résztvevőit. Rámutatott arra, hogy ebben az évben a Balassa nemzetség legkiemelkedőbb alakjának, Balassa Bálint születésének 460. évfordulója, illetve halálának 420 évfordulója van.
„Ez évben Balassi Bálint kiállítást szerveztünk a múzeumban, ami Balassi éve címet kapta. Számos rendezvénnyel tisztelegtünk előtte, és a mai konferencia a Balassi rendezvények csúcspontja itt Kékkő várában” – hangzott el a múzeum igazgatónőtől.
A helyszín, Kékkő vára is szorosan kapcsolódik a Balassákhoz, hiszen a 13. században a Balassák által épült várat egészen 1899-ig uralták.
Balogh Gábor is köszöntötte a résztvevőket, aki rámutatott arra, hogy a Balassa nemzetségről és Balassa Bálintról kevés publikáció van. „Ezzel a témával oly kevesen foglalkoznak és még kevesebb a publikált anyag. Minél többet tudjunk meg Balassi Bálint életéről és a Balassa nemzetség idejéről, a konferencia is erről szól” – magyarázta a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának az elnöke. Továbbá az is elmondta, hogy az első 2012-ben szervezett nemzetközi konferencia anyagai megjelentek nyomtatott kiadásban, az ez évi konferencia anyagai is mindkét nyelven megjelenik.
„A kékkői vármúzeummal együtt minden évben a konferenciától függetlenül megemlékezünk Balassi Bálintról és a Balassákról közös emlékműsorral. Reméljük, hogy mindez továbbra is folytatódni fog” – tette hozzá Balogh Gábor.
Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke is üdvözölte a konferencia kétnyelvűségét és az összefogást. „Ahhoz, hogy megértsük egymást, ahhoz látni kell, hogy mi van mögöttünk honnan jöttünk és hova tartozunk. Ami mögöttünk van, az közös múlt. Ha problémáink adódnak, akkor nem valaki ellen, hanem valami érdekében kell megoldani” – szólt a résztvevőkhöz a Csemadok országos elnöke – „Nagyon örülök, hogy nemzetközi konferencia keretében tudunk beszélni ezekről az eseményekről, amelyek fontosak számunkra nemzetiségi tekintet nélkül. Az ismeretanyag bővítése mindenki számára fontos, mert minél többet szeretnénk tudni Balassi Bálintról, a Balassiak koráról és arról az időszakról, amely meghatározta ennek a régiónak és az itt élő embereknek a jelenét és a jövőjét.”
A rendezvényen jelen volt Aladár Bariak, Kékkő polgármestere és Medvácz Lajos Balassagyarmat polgármestere is. A konferencián történészek, irodalmárok, muzeológusok, régészek tartottak előadást, ezzel is sokszínűvé téve az adott témát.
Az előadások sorát Horváth Richárd kezdte, aki a Balassa családról és a késő középkori Nógrád megye 1458 – 1526 közötti időszakáról tartott előadást. Nagyszabású kutatási programmal, Magyarország világi archontológiáját ismertetésével kezdte, ahol kronologikus sorrendben állítva a Magyar Királyság teljes igazgatási és politikai szerkezetének a megismeréséről szól. A kutatásban egyaránt beletartoznak a várbirtokosok is, és ezzel kapcsolódik a Balassa nemzetséghez. A kutatás során számos új információkat tártak fel, amely egyaránt érdekes a magyar és a szlovák történészek számára.
Pavol Maliniak a két szövetséges: Balassa János (Balassi Bálint apja) és Ján Krušic közötti rivalizálásról és gyűlöletről tartott előadást. A történet érdekessége, hogy a két rivális gyermeke, Balassi Bálint kis ideig udvarolt Krušic Ilonának.
Újváry Zsuzsanna Balassi Bálint vitézi ethosza és harca a tizenöt éves háborúban című előadásában rámutatott arra, hogy Balassi sokszor felvette a harcot a törökök ellen. Igazi vitézi életet élt, aki a hazáját szolgálta. Balassa János és fia Bálint cselből még a török szultánnak is felajánlkoztak.
Horváth István a híres magyar költő és vitéz Esztergomhoz kapcsolódó tetteiről beszélt és részletesen kitért a vitéz utolsó török elleni harcára Esztergomban, hol megsebesült és később meghalt. 1594. május 19-én mindkét combját ólomgolyó érte, csontot nem ért. Bár a seb nem volt halálos, valószínűleg vérmérgezésben május 30-án meghalt.
Érsek Lajos az Egri vár munkatársaként fegyver és öltözetbemutatót tartott Balassi korából, és beszámolt a vitéz egri időszakáról.
Kőszeghy Péter Balassi-kutatóként irodalmi szempontból mutatta be a magyar irodalom első klasszikusát. Balassa János éneke solymocskájárúl című verse irodalmi szempontból se nem lator, se nem udvari, ahogy azt egyesek gondolták.
Gyulai Éva Balassi Bálint miskolci örökségével kapcsolatos kutatásait ismertette. A miskolci kúria mellett szőlője is volt, amit apjától örökölt. Ezeket később a költő beleegyezése nélkül testvére Ferenc eladta.
Nagy László az Egri vár legújabb régészeti leleteit ismertette a résztvevőkkel. Az alsó várudvarban talált leletek kiemelkedők. A hét csontvázból álló temetkezési hely minden bizonnyal harci esemény során hunytak el. Mellettük 16. századi leletanyagokat találtak. Ami kiemelkedő volt, hogy nyolc darab aranyérmére bukkantak, amelyek évszámokkal voltak ellátva. A 1589-es évszám a legkésőbbi. Ami bizonyított, hogy Balassi korában éltek, és ma még csak feltevés, hogy talán még együtt is harcoltak vagy ismerhették a magyar vitézt.
Praznovszky Miklós a Balassi-sztereotípiák a Mikszáth prózában című előadásában arra mutatott rá, hogy Mikszáth számos művében megemlítette a Balassiakat. Nógrádban sok nemesi család élt, de egyikhez sem kapcsolódott annyi mese, mint a Balassiakhoz. Mikszáth történetei a Balassa nemzettségről mind irodalmi fikció. Bizonyára szerepet játszott az is, hogy Mikszáth jól ismerte Kékkő várát, ami szintén sokszor feltűnt műveiben, de Mikszáth író volt, nem pedig történetíró.
Csámpai Ottó a Jurta Látványtárban megrendezett Bálint napi Balassi fesztivált mutatta be, ahol a Balassi a borok barátja című rendezvényen a Balassi versek és a régió borai találkoztak. A Jurta vendége volt Somogyi Győző Kossuth-díjas festő és grafikus, aki többek között Balassi képeit is kiállította. Többször tartott előadást Kátai Zoltán énekmondó is, aki a Balassi verseket is énekel. A Balassák történetének feltárása mellett ugyanolyan fontos ápolni és fenntartani nevüket.
Szentmártoni Szabó Géza Balassi Bálint utolsó napjairól és a Kriván havasi végső nyughelyéről tartott előadást. Bálintot és Ferencet, a két testvért együtt temették el 1594 augusztusában Hibbe városának kegyúri templomában, ahol szüleik János és Sulyok Anna nyughelyük is volt. A sírok valószínűleg a templom leégésekor elpusztultak, így nem tudni milyen volt a két testvér síremléke. Ma márvány emléktábla jelzi a templom falán a magyar költő és vitéz nyughelyét.
Szirácsik Éva a Balassa nemzetségből Balassa III. Imréről és divényi uradalmáról beszélt. A divényi várat a hírhedt Balassa Imre rablótanyájának is nevezték, de ő igazi földesúr volt, vagy más megfogalmazás szerint katona földbirtokos. Mivel Divény vára örökölt birtok volt és nem királytól kapott, ezért I. Lipót királynak sem engedelmeskedett teljes mértékben.
Margaréta Nováková Balassák és a Lévai vár kapcsolatáról tartott előadást. 1544. augusztus 16-án a törököket egy kapun keresztül űzte ki Balassa Menyhért, ma ezt Balassa-kapunak nevezik és megtalálható a városban.
Peter Novosedlík Széleskút templomának 2011-es régészeti feltárásait mutatta be, ahol Balassa Menyhért is nyugszik.
Zuzana Kaličiaková a Kékkő várának 2013-as régészeti feltárásait ismertette. Az egykori vármaradványok felszínre kerültek és meghatározták az egyes helyiségek funkcióit. A teljes feltárás és a vár állagmegőrzését a továbbiakban is szeretnék folytatni. Érdekesség, hogy a Balassák a barokk kastély megépülte után – a konferencia is ebben az épületben zajlott – az egykori gótikus várrom felszínét virágoskerté alakították át.
A tartalmas konferencia programot követően az Ipolybalogi Zeneiskola tanárai adtak középkori és reneszánsz zenékből álló koncertet, amely méltó módon zárta a konferencia napját. Másnap történelmi kirándulást szerveztek a résztvevők számára, ahol Balassi nyomában felfedezhették Lipótújvárat és Hibbe templomát.
A konferenciáról készült képeket ITT tekinthetik meg >>>
Ando Krisztina, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48650″}
