Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a Loyolai Szent Ignác-kép restaurálásához szükséges teljes pénzösszeget még nem sikerült összegyűjteni.
Ezért a révkomáromi katolikus plébánián a templomi perselyekbe és a plébánia számlaszámára továbbra is várják az adományokat. A várhatóan három hónapig tartó restaurálási munkálatokba az olvasók a Felvidék.mán keresztül is betekintést nyerhetnek.
A jezsuita rend alapítóját ábrázoló festményt, Pesky József 1850 körül született alkotását a legkorszerűbb módszerekkel restaurálják.
Pesky József 1795-ben született Pesten és 1862-ben ugyanott hunyt el. A bécsi akadémián tanulta a festészet mesterségét, a kor egyik legkeresettebb arckép- és oltárképfestője volt. A Loyolai Szent Ignácot ábrázoló olajfestményét, amely a Szent András-templomot díszíti, klasszicizáló, oszlopos oltárarchitektúra veszi körül.
A szentet a rá jellemző attribútumokkal, külsővel ábrázolta: magas homlok, beesett, sovány arc, fekete papi öltözet. A komáromi festményen jól kivehető a barokk felhők közül kivilágló JHS-jelvény a kereszttel, szívbe döfött szegekkel, valamint az Úr küldöttei, az angyalok. A rendi regulára utal Szent Ignác kezében a nyitott könyv a jezsuita rend jelmondatával: Omnia ad Majorem Dei Gloriam, azaz Mindent Isten nagyobb dicsőségére.
A JHS, Jézus nevének rövidítése a kereszttel és a keresztre feszítés szögeivel nagy jelentőséggel bírt a jezsuita rend számára. A kora- és késő középkorban használt Krisztus-szimbólummal ellentétben ez a rövidítés újabb értelmezést kapott, a jezsuita rend jelképévé vált: Jesum Habemus Socium = Jézus a mi társunk.
A Jézus Társasága szerzetesrend tagjai az 1600- as évek elején telepedtek le Komáromban és a reformációt követő katolikus megújulásban Európa-szerte nagy szerepet játszottak. A Szent András-templom és a rendház is a jezsuitáknak köszönhető, a gimnáziumi oktatás szintén jezsuita alapítású a városban.
A különféle nagyhatalmi érdekek és politikai intrikák következtében XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta, majd 41 év múltával, 1814-ben VII. Piusz pápa visszaállította a a rendet. Így tehát érthető, hogy a rend nemesi származású alapítójáról Komáromban is méltó módon szerettek volna megemlékezni, és egy monumentális festményt rendeltek a kor egyik legkeresettebb festőjétől a 19. század derekán. Tették ezt köszönetképpen a jezsuita rendnek a városban végzett áldásos működéséért, amelyet ekkor már a bencések folytattak, de az alapokat Jézus Társaságának tagjai fektették le, mondhatni évszázadokra meghatározva ezzel a város arculatát. Napjainkban már mindenki elismeri a magyar jezsuitáknak a nemzeti nyelv és irodalom, a magyar iskola és tudomány, a művelődés és művészetek terén végzett munkásságát.
Idén a jezsuita rend 200 évvel ezelőtti újraszervezését és újraindulását ünneplik világszerte. Ebből az alkalomból került a figyelem középpontjába Pesky József Szent Ignácot ábrázoló oltárképe.
A festmény megőrzése szempontjából viszont feltétlenül szükséges a szakszerű restaurálás elvégzése. Az idő múlásával ugyanis tapasztalható volt a festmény felületét borító lakk sötétedése, a kép festékrétege kiszáradt, berepedezett, elszennyeződött. A festmény középtengelyében szabad szemmel is jól kivehető mintegy 20 cm-es szakadás látható. Nagyon fontos továbbá az esztétikai helyreállításokon kívül ennek a nagy művészettörténeti jelentőséggel bíró képzőművészeti alkotásnak a megfelelő konzerválása is.
Fontos, hogy megőrződjön a jövő nemzedékei számára, méltó pompájában, Isten dicsőségére!
Szalai Erika, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”47903,45848″}
Norbert Hutvagner restaurátor felvételei a feltárások első szakaszáról
