49142

Az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium önállósulásának 10. évfordulóját ünnepelte október 3-án. A gimnázium története azonban sokkal régebb időkre nyúlik vissza: idén 172 éve annak, hogy megalapították a tanintézményt.
1842-ben még latinul folyt a tanítás, majd kétévnyire rá az országgyűlési határozat értelmében áttértek a magyar nyelvre. Kisebb-nagyobb megszakításokkal, de mindig volt magyar oktatás az intézményben. 2001-ben tanteremhiányok miatt a gimnázium magyar tagozata a Nyárhíd utcai volt egyházi alapiskola épületében kezdte meg a tanítást. 2004-ben önálló intézménnyé vált, és 2006-ban a magyar gimnázium felvette a híres esztergomi érsek Pázmány Péter nevét.
Peternai Zsuzsanna igazgatónő köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az iskola fennállásának ideje alatt számos tehetség hagyta el a padokat, és jelenleg is számos kiváló diákot nevel. A gálán bemutatkoztak a gimnázium egykori és jelenlegi tehetségei. Nem csak énekeltek, szavaltak és táncoltak, hanem két teremben kiállítást is rendeztek a szemet gyönyörködtető munkákból.
Szigeti László iskolatanácstag ünnepi beszédében ismertette a gimnázium történetét, múltját és megköszönte mindenkinek, aki hozzájárult az önállósulás végbemeneteléhez. „Higgyék el, nem volt egyszerű dolog, nem volt precedens, nem volt példa arra, hogy egy közös igazgatás alatt működő gimnáziumot a valamikori hatalom szétválasszon. Igaz, voltak kísérletek 1989 után a ’90-es években akár itt Érsekújvárott vagy Királyhelmecen, de a hatalom soha nem engedte meg azt, hogy a közös igazgatású középiskolákból külön magyar gimnázium jöhessen létre. 2004-ben mindez sikerült, egy folyamat eredménye volt. Azért sikerült, mert nagyon akartuk, össze tudtunk fogni, mindenki végezte a munkáját: tanuló, pedagógus, iskolavezető, fenntartó és azok, akik felelős tisztséget végeztek, akarták az intézmény kettéválasztását” – mondta Szigeti László.
A város polgármestere, Pischinger Géza is szólt a jelenlévőkhöz. Rámutatott arra, hogy a jelenlegi iskolafenntartó nem csak nem segíti az iskolát kellőképpen, hanem döntéseibe fékezi az intézményt, továbbá kiemelte az intézmény kiváló teljesítményét. „Az igazgatónő vezetése alatt is egy ütőképes, kreatív, fiatal tanári gárda alakult az iskolán, akik világcsúcsokat futnak a diákjaikkal egyetemben. Nem csak szlovákiai szinten érnek el kimagasló eredményeket, de nemzetközi porondon is megállják a helyüket. Számos európai projektben részt vesznek, amit nagyon kevesen tudnak a magukénak mondani, és komoly lehetőségeket adnak a diákoknak” – hangzott el Pischinger Gézától, aki felhívta a megyei képviselők figyelmét, hogy mindent tegyenek meg az iskolai intézmény képviseletéért.
A gálán Peržel Magdolna nyugalmazott tanárnő átadta a diákoknak a német nyelvvizsga oklevelek, amely a tanárnő nevéhez fűződik. Ugyanis a diákoknak az intézményen belül lehetőségük van német lektor közvetítéséve nyelvvizsgát tenni közép, illetve felső szinten.
A gála kulturális részben a közönség láthatott palotás táncot, majd Szeredy Krisztina operaénekes nyűgözte le hangjával a nagyérdeműt. „Nagyon kellemes emlékeim vannak a magyar gimnáziumról. Tudom azt, hogy vannak nehéz, kemény időszakok, de ha a közös cél érdekében teszünk, és a magyar gimnázium mindig is kiemelkedő munkásságot végzett, akkor megfelelő egészséggel és politikai háttérrel – mert itt Szlovákián nem könnyű magyarnak lenni – továbbra is sikeres lehet” – mondta fellépésekor a művésznő.
A próza és versszavalat mellett volt keleti tánc, hegedűjáték zongorakísérettel, de fellépet Vanya Róber a Győri Nemzeti Színház színésze és Bernáth Tamás is, aki a Komáromi Jókai Színház társulatának tagja. Cs. Liszka Györgyi, a Vasárnap főszerkesztője is jelen volt és üdvözölte az intézményt, ahol egykor tanult.
A kiállításon jelenlegi diákok közül Kanyicska Dávid és Vanya Bettina munkái voltak láthatók. Az egykori diákok közül Mészáros Roland, Bresťák Ildikó, Danczi Tamás fotóit, Kovács Patrícia festményeit és Bencsik László domborműveit tekinthette meg a közönség. Nem hiányozhattak Szabó László festményei, Hadviga Julianna kerámia alkotásai, Csémy Éva mandalái és Dankó Zsófia képzőművészeti alkotásai sem.

További képeket ITT tekinthetik meg >>>

Ando Krisztina, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”42286,36003,35962″}