51081

Galántán barátai, ismerősei köszöntötték a város szülöttjét, Rózsa Ernő jogászt, a szlovákiai magyar kulturális és politikai élet ismert személyiségét. A Csemadok nevében Bárdos Gyula országos elnök gratulált a 85. évét betöltött Rózsa Ernőnek.

Az ünnepséget a csemadok országos elnökségének ülése és a galántai területi elnökségének ülése előzte meg.
A galántai Gazdaudvarban a Csemadok országos elnöke, Bárdos Gyula a galántai elnökség két tagját is köszöntötte. Dr. Rózsa Ernő mellett Dr. Suba Anna pedagógust, egykori iskolaigazgatót köszöntötték, aki betöltötte 70. életévét és több évtizede tevékenyen részt vesz a csemadok munkájában.
Az est folyamán Száraz Erzsébet, a galántai választmány elnöke mondott köszöntőt, majd Mézes Rudolf , a csemadok területi választmányának titkára köszönetet a jubilánsoknak.
Rózsa Ernő 1930. január 2-án született Galántán. Alapiskolai tanulmányait Kajalon és szülővárosában végezte, majd az érsekújvári gimnáziumban folytatta. Itt érte a háború és annak megpróbáltatásai is. Az érettségi vizsgát szülővárosában, Galántán tette le. Hivatásul a jogi pályát választotta, a pozsonyi Comenius Egyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát.

Fiatal kora óta aktív tagja a Csemadoknak és a szlovákiai magyar közéletnek. A rendszerváltozás után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe, 1990 és 1998 az Együttélés parlamenti képviselője volt. A törvényhozásban elsősorban jogászként a jogvédelemmel kapcsolatos munkát folytatott. A magyar nemzeti közösséget megillető jogokra úgy is felhívta a figyelmet, hogy a szlovák parlament ülésén magyarul szólalt fel. A felvidéki magyarság önrendelkezési törekvéseiért megszervezett 1994-es komáromi nagygyűlés állásfoglalási javaslatának egyik kidolgozója volt  Duray Miklós és Kvarda József mellett.

Közéleti tevékenységéért 2008-ban a Magyar Közösség Pártja Emlékplakettjével köszöntötték, majd 2012-ben Csemadok Életműdíjjal tüntették ki. Méltatásakor emlékeztettek arra, hogy Rózsa Ernő “1968-ban egyik megalkotója volt az ún. 144-es számú kisebbségi alkotmánytörvény-tervezetnek. Az 1968-as csehszlovákiai reformtörekvések elfojtását követően megfosztották őt közéleti tisztségeitől, rehabilitálása csak 1989-ben következett be.”

Életútját, tapasztalatait a Úttalan utakon – A puszták gyermekének életútja című önéletrajzi kötetében összegezte, amelyet tavaly, a Csemadok megalakulásának 65. évfordulóján tartott galántai emlékünnepségén mutatott be.

on, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49506,43687″}