Disznótortól disznótorig – akár ez is lehetett volna a zselízi Csemadok-lapszervezet évzáró taggyűlésének a címe, hiszen nagyjából e két esemény közti időszakot értékelte ki a vezetőség. Batár Péter féltávnál, augusztusban vette át az elnöki posztot, ám ez egyáltalán nem zökkentette ki a tevékeny alapszervezetet a lendületéből, sőt inkább új impulzusokkal táplálta.
Az egyik legfőbb célkitűzésük az volt, hogy a hagyományosnak tekinthető rendezvényeket folytatni kell. Ilyen többek közt az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra való megemlékezés, a Majális, a tanévzáró gulyásfőző verseny, az államalapítás ünnepe, az aradi tizenhármakra és az október 23-ra való emlékezés, a Katalin-bál, a kézműves foglalkozásokkal tarkított játszóházak és a disznóölés is. De említésre méltóak a kulturális estek, mint pl. a Versbarátok találkozója, a könyvbemutatók, író-olvasó találkozók a városi könyvtár és az Irodalmi Kávéház társrendezésében. Nem szabad azonban kihagyni a sorból a Magyar Házon való sürgést-forgást sem, mely legalább annyira közösségformáló, mint a kulturális rendezvények. Az összefoglalóban a munkálatok kapcsán elhangzott, hogy végre sikerült méltó körülményeket kialakítani az épület irodájában is.
A jövőben egy állandó fotókiállítást terveznek az előszobában és a folyosón kialakítani olyan régi képekből, melyek jól tükrözik a Csemadok 65 évnyi tevékenységét. De tervben van a külső munkálatok befejezése és a pincehelyiség renoválása is. Ebben továbbra is minden kedves támogatóra és önkéntes munkájára számít a Csemadok.
Mindemellett elhangzott az is a gyűlésen, hogy a hátsó helyiségbe albérlőt keres a szervezet, mivel hosszú évek után az egyik magánvállalkozó kiköltözött, így most lehetőség nyílt az impozáns környezetű helység bérbevételére.
Batár az összefoglalójában örömmel tudatta a népes tagsággal, hogy a felsorolt rendezvények maradéktalanul megvalósultak, és hála az Istennek, kivétel nélkül nagy sikert arattak. Még a sárgaság miatt elhalasztott Katalin-´bál is pótolva lett, igaz csak februárban, így átnevezték azt farsanginak.
A hagyományos rendezvények mellett tavaly novemberben megünnepelték a Csemadok megalapításának 65. évfordulóját is, melyen nagyon szép keretek közt mutatták be az elmúlt hosszú évek pezsgését., illetve munkájuk elismeréseként díszoklevéllel tüntették ki a zselízi alapszervezet meghatározó személyeit.
Melczer Gábor felszólalásában hozzátette, hogy 2014-ben összesen 83 rendezvény valósult meg a Magyar Házban. Ebből volt megannyi kisebb jellegű is (pl. az itt székelő tagszervezetek gyűlései stb.), illetve magán jellegű rendezvények is szép számmal akadtak, kilenc alkalommal pedig magyarországi turistacsoport is vendégeskedett itt. Ennek fényében minden tiszteletet megérdemelnek mindazok, akik ezt az év során levezényelték és koordinálták. „2011-ben a közösségi nagyterem átadásán úgy fogalmaztunk, hogy szeretnénk, ha e falak élettel telnének meg, és mindenki magának érezné a házat. Úgy gondolom, ezt a célkitűzésünket maximálisan teljesítettük. Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen járnak a rendezvényekre, ami a munkánkat dicséri. Ennek ellenére nem szeretnénk visszavenni a tempóból. A vezetőségnek szinte ezer meg ezer terve van a jövőre nézve, amit képességeink szerint szeretnénk meg is valósítani. A házon is megannyi teendő akad még, ezért tovább haladunk az utunkon, és fáradhatatlanul tesszük a dolgunkat” – mondta el Batár Péter, a Csemadok helyi elnöke.
Duba Ernő, a Csemadok Járási Választmányának titkára is jelen volt a gyűlésen, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos vezetésnek eltökélt szándéka, hogy jövőre az 50. évfordulóján újfent megszervezzék a nagy hagyományokra visszatekintő, hajdan hallatlan népszerűségnek örvendő Országos Népművészeti Fesztivált. Ebben természetesen a helyi alapszervezet és a város új vezetése is motivált, mivel szeretnék, ha a Garam menti kisváros a régi rangjára emelkedne vissza.
Csonka Ákos, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51878,51589,51455,51354,51350,51034,50349″}
