A Selye János Egyetemen tartott sajtórendezvényen mutatkozott be a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola. Az eseményen a két nagy múltú intézmény oktatói ismertették azt a három felsőoktatási intézmény összefogásával megvalósuló uniós projektet, amely a fenntartható mezőgazdálkodáshoz kötődő, sokrétű képzési rendszereket kínálna a felvidéki magyar hallgatók számára is.
A rendezvényen elhangzott, mindkét – széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel bíró – felsőoktatási intézmény egyaránt olyan intézményi képességekkel és kapacitásokkal rendelkezik, amely európai viszonylatban is vonzó lehet a továbbtanulni vágyók számára.
Prof. Dr. Simon László, a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Agrártudományi Intézetének egyetemi tanára elmondta, intézetükben a magas szintű elméleti alapozás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a képzés gyakorlatorientált jellegére. Ehhez nyújt segítséget az intézet botanikus kertje, tangazdasága, tanműhelyei és laboratóriumai.
Kiemelte, az intézetben négy tanszék működik, és hat alapszak, két felsőoktatási szakképzési, illetve két mesterképzés mellett összesen tíz szakirányú továbbképzési szakot kínál: többek között agrár- és vidékfejlesztési, élelmiszeripari, környezet- és vízgazdálkodási energetikai és minőségirányítási területeken.
„Az intézetben, a műszaki és agrártudományágakban szerteágazó kutatás folyik: ezek hosszú sorában termesztéstechnológiai, bioenergetikai, hulladékgazdálkodási és növénynemesítési projektek, valamint mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások is zajlanak” – fogalmazott.
Prof. Dr. Schmidt Rezső, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja kiemelte, Mosonmagyaróváron működő intézményük – már csak a földrajzi közelség okán is – szoros kapcsolatot ápol a szlovákiai intézményekkel, és számos felvidéki magyar hallgatóval rendelkeznek. „Karunk több szakos, az élelmiszergazdaságot alaposan átfogó képzési rendszert működtet és fontos szerepet szán a gyakorlati ismeretek átadásának laboratóriumi és üzemi keretek között. Kiterjedt nemzetközi kapcsolattal rendelkezünk számos európai és amerikai egyetemmel, aminek köszönhetően külföldi farmgyakorlat-rendszert is kínálunk. Karunk átjárhatóságot biztosít az egyes szakok között, amely párhuzamos képzés lehetőségét segíti, emellett a hallgatók mesterképzési szakokon, valamint doktori iskolákban és szakirányú továbbképzésekben is tanulhatnak” – mondta el.
Prof. Dr. Simon László a rendezvényen beszámolt arról a mintegy 864 millió forintnyi Európai Uniós támogatású projektről, amely a fenntartható mezőgazdálkodáshoz kötődő képzési rendszereket kínálna a határon túli, így a felvidéki magyar hallgatók számára is.
Elmondta: a gödöllői Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem részvételével létrejött projekt hulladékgazdálkodáshoz, szennyvízkezeléshez, megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó képzési rendszereket kíván kiépíteni, és közvetett célcsoportja minden olyan hallgató, aki környezetmérnöki, hulladékgazdálkodási, vagy megújuló energia területen felsőoktatási képzésben vesz részt.
A program nemzetközi együttműködésre, így a felvidéki magyar hallgatók bevonására törekszik – ennek keretében ösztönözné a magyar egyetemeken, főiskolákon való tanulást, valamint tanulmányutakat is biztosítana. A projekt eredményeként többek között zöld tananyagok készülnek, valamint kialakítás alatt áll egy, a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és megújuló energiarendszerek nemzetközi szintű oktatásában segítséget nyújtó, angol nyelvű e-learning felület is.
„Kiemelt célunk volt a nemzetközi kapcsolatok kialakítása: így nem csak külföldi hallgatók, hanem az oktatók számára is lehetővé tennénk a részvételt ezekben a képzésekben. A tudáscserét tanulmányutakkal is elősegítettük az oktatók, intézményi képviselők és döntéshozók részvételével. A projekt során külön hangsúlyt fektettünk az oktatók továbbképzésére, emellett a felsőoktatási intézményi karrierirodák szervezetfejlesztését, integrációját tűztük ki célul, amelynek keretében a konzorciumi tagok között összehangolt felsőoktatási munkaerőpiaci modellt vezetnek meg” – tette hozzá a Nyíregyházi Főiskola egyetemi tanára.
Felvidék.ma
