52888

Nagypénteken lepleződött le az ember elveszett és beteg állapota, de ekkor teljesedett ki megtalálása és megmentése is – jelentette ki Molnár Árpád, református lelkipásztor a komáromi református templomban tartott nagypénteki istentiszteleten.

Amikor Jézus a kereszten azt mondja, elvégeztetett, akkor mindenkihez szól: szól a mennynek és a földnek, szól a látható és a láthatatlan világnak, szól a megboldogult szenteknek és a földön küzdő bűnösöknek, szól az angyaloknak és az ördögöknek egyaránt. Isten Fia mintegy jelentést tesz: elvégeztem a rám bízott feladatot, a parancsot végrehajtottam. Ezért tudja meg a világmindenség, hogy Isten Jézusban megkereste, megtalálta, megszabadította az elveszett embert. És tudja meg az ember is, hogy Isten nem fordított neki hátat, nem mondott le róla, bár az ember folyton azon dolgozik, hogy kiiktassa őt az életéből, és egészen máshol keres kapaszkodókat és segítséget, mint az élő Istennél – fogalmazott igehirdetésében Molnár Árpád.

Hozzátette: Isten minden nagypénteken eszünkbe juttatja, hogy szeret minket annak ellenére, amilyenek vagyunk, sőt „éppen azért szeret minket, hogy ne maradjunk olyanok, amilyenek vagyunk.”
Rámutatott: Nagypénteken lepleződött le az ember elveszett és beteg és állapota, de ekkor teljesedett ki megkeresése, megtalálása, megtartatása, megmentése is. Nagypénteken „kitudódott”, hogy nem rendeltetésszerűen működünk, de az is „kitudódott”, hogy milyen a rendeltetésszerű emberi élet, amilyennek Isten megtervezte számunkra – mondta.
Hangsúlyozta: „Isten szándéka Jézussal a váltság, a megmentés, a megtartatás, a megkeresés, a megtalálás. Mindezek szinonimák, de értjük, hogy mögöttük az van, Isten akar és szeret minket.”

Molnár Árpád prédikációjában kiemelte: Jézus utolsó szava azt is üzeni az ember számára, hogy „elvégeztetett az Úr életajándéka”. „Az, amit Isten Jézusban készített nekünk, az kész, az kerek, az tökéletes, és nincs mit hozzátenni, de elvenni sem szabad belőle” – hangoztatta, hozzátéve, “mindez azonban csak akkor válik sajátommá, ha érte nyúlok, megragadom és elfogadom.”

Felvidék.ma