A Rákóczi Szövetség Nyitra és Vidéke Célalapja egy kérdőíves felmérést tett közzé, hogy felmérje a zoboraljai iskolák helyzetét, lehetőségeit, valamint, hogy hol lehetne meghatározni a térség központi magyar iskoláját/iskoláit.
A célalap Zilizi Zoltánnal az élen már régóta dolgozik azon, hogy segítse, támogassa a magyar nyelvű oktatást a vidéken. Megtesznek mindent azért, hogy meggyőzzék a szülőket a magyar iskolaválasztás helyességéről. Hiszen a zoboraljai magyarság szórványhelyzete miatt hatalmas veszélynek van kitéve, és ez a magyar tannyelvű intézményeket is fokozottan érzékenyen érinti.
„Az oktatás fő eleme a gyermek. Gyermek nélkül nincs semmilyen oktatás, így nemzetiségi, zoboralji sem. Nyilván alig tudunk érdemben versengeni a döntéseket befolyásoló divatokkal, rossz beidegződésekkel, egyéb társadalmi tényezőkkel. A szülőkkel való kapcsolatépítés már igen korai szakaszban – nem csak a beíratkozások idején – mégis nagyon fontosnak látszik. Az ő majdani elhatározásuk kulcsfontosságú a magyar oktatás továbbélését tekintve. Ennek az elhatározásnak a helyes irányba terelése sokunk felelőssége: az aktív pedagógusoké, az extrovertált – sikereket menedzselő – iskoláké, a téma iránt elkötelezett, a közösségformálásban tudatosan részt vállaló civil szervezeteké, az unokáikhoz magyarul szóló nagyszülőké, a bátor magyar papoké.
A Nyitra-vidéki ún. központi magyar iskola (egy vagy kettő a régióban) helyszínének a kijelölése régóta várat magára. Ezt indokolják az aktuális realitások: a magyar iskolai beiratkozások csökkenő száma és a kisiskolákat hátrányosan érintő iskolai törvény. Csodavárás helyett fel kell készülni a még működő magyar iskolahálózat továbbélésének a bebiztosítására. Ennek egyik sarokköve a központi – kistérségi – magyar oktatási intézmény helyszínének a kijelölése.
Ugyanakkor, ettől függetlenül, illetve ezzel párhuzamosan továbbra is próbálkozni kell a magyarul beszélő, potenciális iskolaválasztó szülők mobilizálásával, a mi iskoláinkba történő beiratkozási kedv növelésével” – mondta el a Felvidék.ma-nak Dr. Zilizi Zoltán.
A felmérést összesen 7 intézményben végezték (Zsérérén, Alsóbodokon, Kolonban, Nyitracsehiben, Gímesen, Nagycétényben és Pogrányban), melyekben nagyjából 170 diák tanul összesen, ám egyedüliként Nagycétényből mégsem érkeztek vissza ívek. Zilizi szerint ez az iskolavezető alaptalan félelmei miatt lehet. Pedig, mint elmondta: „A felméréssel egy szakmai vitaanyagot kívántunk készíteni, amely egyrészt bemutatja és dokumentálja az érintettek (iskolavezetők) álláspontját, másrészt segíteni szeretné az iskolafenntartók szakmai eligazodását a döntési folyamatban. (…) Mielőbb elvi határozatra volna szükség arról, hogy hol kellene kijelölni az alkalmas, kompromisszumos helyszínt az itteni kistérségi iskolának. Abban bízunk, hogy a magunk részéről a munkánkkal meg tudjuk gyorsítani ezt a döntési folyamatot.”
„Azt tartanánk célravezetőnek, ha a témában rövid időn belül az érintettek, tehát az iskolavezetők, az önkormányzatok képviselői és optimális esetben a szülők is kommunikálnának egymással a lehetőségekről, és valamilyen formában közösen döntenének. A helyzet megnyugtató rendezése a döntés hosszú távú következményeiből adódóan is csak közös elhatározás és meghatalmazás eredménye lehet, amelyet a többi érintett is elfogad, ezáltal hitelesít.“ – így Zilizi.
Ám ezzel még nem fejeződött be a kutatás kivitelezése. A célalap folytatni szeretné az elkezdett munkát, és a szülők véleményét is fel szeretnék dolgozni.
A társadalmi vita elindult a témáról, az, hogy mikor állhat fel Zoboralja oktatásügyének és a magyarság megmaradásának a hosszútávú stratégiája, az remélhetőleg mihamarabb kiderül.
Csonka Ákos, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”52656,53184,52316,51030,43176,43041″}
