A cserkészek Gyerken készült 1943-as jegyzeteiben az olvasható, hogy „Az út mellett a község közepén Nepomuki Szent János szobra áll.” Ez ma a falu temetőjében látható, s 1970-ig valóban a község közepén állt. Ekkor szélesítették a régi országutat, a szobrot pedig áthelyezték a falu keleti felébe, azaz a temetőbe.
A Tisza István Cserkészcsapat tagjai a szobor kapcsán közölték annak dedikációját is, mely olvasatuk szerint így
hangzik: „NEPOMVKI s. Iano/ snak a Ió Hires/ néV VálaszTott/ patrónVssának/ tIszteLeTére áLLI/ ToTTa háLaaDó hI/ Ve SzVnyogh Iános/ GYERKI IoBBÁGY”. A állítás éve pedig 1790. ( EA 21589.3.l.)
A szent kultuszának emlékéről Fábián János egyháztörténész is írt. Publikációjában ezt olvassuk: „Nep. Sz. János szobrát Szúnyogh János gyerki jobbágy állította 1790-ben, amint a latin és magyar felirat bizonyítja: DIVO IoannI nepoMVCeno pIVs eIVs CLIens posVIt Ioannes SzVnyogh GyerkIensIs – NepoMVkI sz. Iánosnak a Ió hÍr és néV VáLasztott pátronVsának tIszteLetére áLLÍtotta háLaaDó hIVe SzVnyogh Iános gyerkI Iobbágy”. (1867:837) A szoborról Tipary László falumonográfiájában szintén olvashatunk (2006:134, 142, 175), ám részletesebb leírást itt nem találunk.
Nepomuki Szent Jánosnak egykor valószínűleg nagyobb kultusza lehetett Gyerken, amit az is bizonyít, hogy a szobrot az öreg templom közelében állították fel, az új templomban pedig egy faszobra is van a szentnek. A gyerki szabadtéri Szent János-szobor ugyanabból a kőfaragóműhelyből kerülhetett ki, amelyből az egegi és a felsőtúri szobrok. Ezeket szintén a XVIII. században emelték, hasonló magas és díszes, szürkés talapzaton, mint a gyerkit. Jánost fekete reverendában, fehér karingben, piros palástban, fején birétummal, kezében nagy kőfeszülettel ábrázolták. Nemrégiben a szobrot restaurálták, szépen felújították. Kár, hogy a régi színezést nem vették figyelembe, s ma már csupán egyszínű ez a régi szép alkotás.
Bár a magyar cserkészek azt írták fent idézett falutörténeti munkájukban, hogy Gyerken csak Nepomuki Szent Jánosnak állt 1943-ban szobra, ezzel nem érthetünk teljesen egyet. Hisz van a faluban, pontosabban a Nagyhegyi-
szőlők alatt egy Szent Orbán-szobor is, amely bizony nem újabb kori alkotás, s valószínűleg már jóval 1943 előtt is készen állt. Tipary László munkájában azt olvassuk, hogy a szoborhoz régebben körmenet ment, ám „Felállításának idejét nem tudjuk”. (2006:142) Mai adatközlőm szerint „Az Urbán-szobor nagyon régi, s valamikor kijártak ide prosocióval”. (Tamásné Sinkó Mária, 1941) Köztudott, hogy I. Orbán pápa (a későbbi Szent Orbán) rendelete volt, hogy a miseáldozat kelyhét aranyból vagy ezüstből készítsék el. „Ezért általában kehely, borivó edény, szőlőfürt társaságában szokták ábrázolni.” A szobrokon gyakran pápaként jelenik meg: fején tiara, kezében pápai kereszt van. De megjeleníthetik őt püspökként is. (Liszka, 2000:127-128) Szent Orbán egészalakos gyerki homokkőszobra mára már igen megkopott. A szentet főpapi ruhában ábrázolták. Fején püspöksüveg, vállán palást van. Jobb kezét áldásosztásra tartja, bal kezében egy evangélimi könyv, azon szőlőfürt és feltételezhetően kehely van. A magas talpazaton álló szürkés szobor dedikációja már nem olvasható. Ilyen evangélikus könyvvel, szőlőfürttel ábrázolt szobrot Liszka József is bemutat könyvében. A szőgyéni Orbán-szobor a XVIII. század végén készült. (2000:132)
A cserkészek hivatkoztak leírásukban a „plébánián találtatott okmányokra”, melyekből „kiviláglott, bogy a falu a XIII. században a nagyobb falvak közé van sorolva /…/ , s feltehető, hogy már Szent István korában is létezett. Plébániája is tehát ősrégi eredetű. Anyakönyvei az 1808. évtől kezdődnek, mert 1808. július 29-én a falut tűzvész pusztította. A házak hamuvá égtek”. Nos, újabb időben nem kellett sem tűzvész, sem földrengés ahhoz, hogy a plébániája elpusztuljon, mégis megszűnt az. Az épületet eladták, s lehet, hogy iratainak is nyoma veszett.
Írnak a cserkészcsapat tagjai a helység régi templomáról is, amely „a falu közepén állott, ott ahol most a Szent János szobor áll (Pontosabban állt. – Cs.K. megj.). Körülötte temető lehetett, mint az akkoriban szokás is volt. Nem egy esetben hozott fel az ásó-kapa csontokat ezen a helyen a faültetéskor. A templom kéttornyú volt. A régi templom köveiből a mostani templom kerítése épült. Ezt bizonyítják a kerítésben lévő faragások, díszítések. A régi templomot 1810-ben január 14-én este 6 órakor 3 percig tartó földrengés igen megrongálta.”
A cserkészek az új templomról is említést tettek. Sajnos, ennek építését illetően tévedés, vagy elírás történt,
ugyanis a fiatal kutatók azt írták, hogy a templom 1870-ben épült, s Galgóczy János püspök építtette azt. Ez már csak azért sem lehet igaz, mert a püspök csaknem 100 évvel ezelőtt elhunyt. Valószínűleg az 1770-es dátumot írtak el. Gyerk mostani templomának építése kapcsán egyébként különféle adatokat közölnek az egyes kiadványok is. A Katolikus Lexikonban az olvasható, hogy a falu „Alexandriai Szt. Katalin templomát 1808-ban építették” (1998:284) Ezt az évszámot közli a Borovszky-monográfia is. (1906:45) Az Esztergomi Főegyházmegye című kiadványban viszont azt írják, hogy „Templomát 1770-ben építette át Galgóczi János esztergomi nagyprépost”. (Hegedűs-Tóth, 2000:286) Ez a dátum szerepel a Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye Schematizmusában (1995:101), a szlovákiai műemlékeket nyilvántartó munkában (Harminc, 1968:452), a megye honismereti olvasókönyvében (Csáky,2003:175), valamint a falumonográfiában is . (Tipary, 2006:127) Építészeti leírásával az utóbbi nem foglalkozik részletesebben, csupán annyit közöl a szerző, hogy „Az új templomot 1770-ben barokk stílusban építették. Majd 1809-ben klasszicista formában átépítették.” (2006:141) Egy másik helyen meg az alábbiakat írja: „1770-ben lett a templom benedikálva. Ezt megörökíti a templom főbejárata fölött látható chronosticon”. (2006:135)
A falukutatók még megemlítik, hogy A templomot egy lourdes-i barlang díszíti. Közadakozásból, kemencei kövekből és ott talált csigákból, kagylókból épült 1913-ban. Orgona 1721-ben épült a régi templomban. A harangok közül az egyik 1272-ből való, amit a rajta lévő gótikus irásból lehet kiszámítani. Az 1792-as Canonica visitatio már megemlékezett az iskoláról, a tanító, Jelenfi József jövedelméről.” Azt is fontosnak tartották közülni a gyűjtők, hogy „A községben minden év július 29-e ünnep. Ez a nap az 1808-i július 29-i tűzvész fogadalmi napja.”
Csáky Károly, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”55614,55555,55491″}
