A Szent Gellért Pasztorációs Központban a Kassai Magyarok Fóruma (KMF) negyedik alkalommal rendezte meg egyeztető fórumát, melynek témája ez alkalommal Gyermekeink jövője Kassán az óvodától az egyetemig címet viselte. Nagyon aktuális, alapvetően fontos téma. Már csak azért is, mert a tavalyi év folyamán körözött egy rövid írás, mely nagyon kritikus hangot ütött meg kassai magyar iskoláinkkal szemben és az azokban uralkodó légkör miatt.
A rendezvényen részt vett Bitay Levente konzul, Szesztay Ádám főkonzul felesége, hiszen gyermekeik a magyar iskolába járnak.
Šoltés Zsolt, a KMF elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Az október 21-i fórumot Vasik János, a Pátria Rádió szerkesztő-riportere vezette. Bevezetőképpen elmondta, kihívások, buktatók jellemzik iskoláink helyzetét, amelyeket meg kell oldani. Arról is szót kellene ejteni, hogyan befolyásolják az új rendeletek az iskolát és a szülőket. A tapasztalat azt mutatja, a szülők bevonása pozitív hatást gyakorol. Már csak azért is, mert a pedagógusokkal ellentétben, rajtuk nem lehet megtorolni kiállásukat. A pedagógus – tetszik, vagy sem – kiszolgáltatott. Vasik elmondta, mint riporter, kollégái közül szinte a legtöbbet foglalkozik ezzel a kérdéssel és ő a rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola iskolatanácsának elnöke. A Rákóczi Szövetségben is e témakörrel foglalkozott.
Amint várható volt, a két és fél óra szűknek bizonyult ahhoz, hogy minden részletkérdésről és gondról szót lehessen ejteni. Mire rá lehetett volna térni az égető kérdésekre, be kellett a fórumot fejezni.
Elsőként Harangozó Katalin mutatta be az általa vezetett óvodát, mely 1953-ban alakult és 38 gyermekkel indult. Ez év január 1-től ő ennek az igazgatója. Fenntartója a város. A törvénymódosítások miatt, meg kellett változtatni az intézmény szabályzatát úgy, mint Kassa több mint 50 óvodáét is. Amint a többi, ez is azzal a gonddal küzd, hogy a jelentkező gyermeket nem tudják fölvenni. Sokfajta lehetőséget gondoltak végig. Hozzáépítésre, új épületre volna szükség, de ezt a Regionális Egészségügyi Hivatal nem támogatta. Az egészségügyi előírások annyira szigorodtak, hogy a korábbi, az iskola területén kihasználatlanul álló helyiségre sem gondolhatnak. Azzal is foglalkoztak, hogy a Márai Alapiskolában és Gimnáziumban nyitnak kihelyezett tagozatot, de az sem válhatott valóra annak ellenére, hogy Csurkó Éva igazgató maximálisan segítőkész volt.
A város vezetése szerencsére nyitott és segítőkész. Kérvényüket idén június 22-én megszavazták. Így kihelyezett osztályt nyithatnak. Egy közeli óvoda egyszintes épületében erre sor kerülhetne. A város ezt támogatja, de egyelőre tárgyalnak róla, így erről nem tud többet mondani. A szülőket majd személyesen értesítik. Ha ezt sikerül rendezni, akkor szeptembertől két osztályt tudnak nyitni. Ezt azonban nagyon körültekintően kell intézni, mert a költözködés tapasztalata, hogy az gyermekvesztéssel jár. Már azzal a kérdéssel szeretne foglalkozni, hogy négy óvónőt, két szakácsnőt kell fölvenni. Így hat magyarnak biztosítana munkahelyet.
Hanesz Zoltán, a KMF alelnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy a Szádellő utcai magyar óvodából nagyjából 20-25% tanul tovább magyar iskolában. Ez az arány természetesen változó. Tavaly heten mentek magyar iskolába, a mostani hétből csak egy.
Ha a napfényes óvodából hét gyermek távozik, akkor hetet tudnak fölvenni helyükbe. Tavaly két gyermeket kellett elutasítani. Azonban arra nem kaptunk választ, hogy hány gyermeket voltak kénytelenek elutasítani idén. Csak annyit tudtunk meg, hogy az igazgató megkérdezte, milyen iskolába íratják gyermekeiket. Aki azt válaszolta, hogy magyarba, azt fölvették. Aki azt, hogy szlovákba, azt elutasították. Ez érthető, de mégis az utóbbi csoport a veszélyeztetettebb.
Igenám, de ha az előző csoportba sorolható gyerekeket utasítják el, akkor a szülők majd másképp döntenek! Ki tud ilyen helyzetben jó döntést hozni!? Ám a gyermekek egy része így is, úgyis elvész a szülők talajvesztettsége miatt. A szülőknek kellene összefogniuk és akár maszek alapon egy magánóvodát összehozniuk. Egy ilyen lehetőségre Gabera Szilvia hívta föl a figyelmet. Ugyanis a Masaryk/Klobusiczky utcai magánóvodában egy egész napos magyar osztályt szeretnének nyitni két óvónővel.
Csurkó Éva igazgató a Márai Sándor Magyar Tannyelvű Alapiskolát és Gimnáziumot mutatta be. Intézményük most ünnepelte 65 éves fennállását. Annak ellenére, hogy fogyunk, most az alsó tagozaton 99 diákjuk van, ami kimagasló eredmény a korábbi évekhez képest, mert a létszám általában 80 körül mozog. Tehát van remény és van jövő.
Az óvodával gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fenn, intenzíven kommunikálnak velük. A felső tagozaton 112 növendékük van. Összességben 352 diákot 35 tanár oktat. Nagykapos, Királyhelmec, Rozsnyó és Szepsi adja a legtöbb diákot. Tehát nem olyan drámai a fogyatkozás. 2010-11 is átlépték a bűvös 200-as létszámot. Sok gimnáziumnak az a gondja, hogy drasztikusan csökken a diákok száma. A Šrobár utcai tanintézményben is. 7 osztály helyett most csak ötöt nyithattak.
Az igazgatóasszony rámutatott, minél többet kívánnak adni a gyermekeknek. Van természettudományi (matematika, biológia, fizika, kémia) és humán-művészeti tagozatuk. Az utóbbin rajzot is oktatnak, ami nem része a kötelező tantervnek. Művészettörténetet is tanítanak és az alkotóműhely egészíti ki a képzést. Bővíteni nem nagyon tudnak, mert nem lehet a tanulókat túlterhelni. Az időkorlát nem hágható át. Az oktatás színvonalát a számítógépes grafika, a nyelvtanítás a földrajz, a történelem és a tehetséggondozás területén bővítik. A szakkörök segítségével kiemelkedő eredményeket érnek el, főleg a matematikai versenyeken. Három-négy éve állandó iskolapszichológusi szolgálatot biztosítanak. A 64 kassai iskola közül, ha egy rendelkezik ilyennel. A szülők is megszerették, felkeresik, segítséget kérnek tőle. Hasznát veszik a tehetségek azonosításánál és fontos szerepet játszik a drogmegelőzési programokban. Felméri a gyerekek szociális kapcsolatait ami a vegzálás szempontjából fontos. Ez szerencsére az iskolában nem gyakori jelenség. A napközi otthonban a nevelőnő mellé felvettek egy asszisztens.
Új tanulási módszer a gyerekeknek saját projekteket kell kidolgozniuk. Karácsonyi tájolás néven, zenés lírai összeállítással műsoraikat bemutatják a vidéki iskoláknak. Havonta jönnek a gyerekek látogatóba az iskolába. Így könnyebben, stresszmentesen léphetik át az iskola kapuit. A kilencedikeseket felhozzák a Márai Fesztre. Matematikai továbbképzés biztosítanak a magyar pedagógusoknak. Sok a bizonytalanság, hogy ez hasznosnak bizonyult.
A diákok részt vesznek az iskola szépítésében. Amit ők festenek ki, arra jobban vigyáznak.
A tanár nagyon kis megbecsülésben részesül. Ezért minden tagozatról egy-egy tanárt megajándékoznak és kiemelik mivel viszik előre az iskolát. A Határtalanul programon belül nagyon sok műsort valósítanak meg, de nem bírják, mert annyi a jelentkező.
Országos versenyek döntőiben növendékeik megállják a helyüket. Maguk is kitalálnak saját versenyt. Képzőművészeti, nyelvi, történelmi vetélkedőket, sportversenyek tartanak. Kicsi az udvar és a tornaterem, de annak ellenére biztosítják a testmozgást. Ha lehet, más iskolába járnak. Számos szakkörrel is rendelkeznek.
Évkönyvet adnak ki, melyben közlik az iskolára vonatkozó adatokat. Infrastrukturális fejlesztéseket végeznek. Emellett meg nevelnek és tanítanak.
Matej Éva mérnök, a Szakkay József Szakközépiskola igazgatója elmondta, a 143 év alatt sok változáson esett át az iskola, de megmaradt. Emberséggel és szakértemmel – ez a jelmondatuk. A jelenlegi iskolaévtől külön szakon a regionális turizmus menedzselését oktatják. Nálunk sok olyan turisztikai központ van, amelyet érdemes megmutatni, de ehhez szaktudás kell. Megtanulják azt is, hogy egy polgármester hogyan szerezheti meg azt az összeget, mellyel fellendíti a turizmust.
A felsőfokú szakképzést nem engedélyezték magyar nyelven, ezért az szlovák nyelvű.
Az ipari üzemek rájöttek, nincs szükségük feltétlenül egyetemi végzettségű szakemberekre, a középiskolát végzettek is megállják a helyüket. 32 órában idegen nyelven szakképzést kapnak a diákok. A mechatronika a piacon nagyon keresett szak. Ez a gépészetet, elektronikát, elektrotechnikát és számítógépes irányítást foglalja magában. A végzett diákok a legkorszerűbb automatizált egységek kezelését is megtanulják. A tornaljai LVD Company céggel 4 éve állnak kapcsolatban. Ők támogatják diákjaikat. Mivel megtiltották számukra, hogy más kerületben nyissanak osztályt, így a gyereknek kell jönnie Kassára. Az LVD ebben segít, mert 70 eurós ösztöndíjat biztosít. Ez a szállásra, kosztra elég és még marad egy kis zsebpénz is. Ennek fejében két éves munkaszerződést biztosítanak. Így dolgozzák le a támogatást. Támogatják a hároméves továbbképzést is.
Az iskola tagja az Informatikai Társaságnak. Keresik az utat, amely segítene az informatikát tanuló diákok létszámát emelni és Kassán maradásukat.
A Kereskedelmi Akadémia háttérbe szorult, ami a kereskedelmet illeti, inkább közgazdászokat keresnek. Diákjaik a gyakorlatban tanulják meg, hogyan kell vállalkozást nyitni és vezetni.
Az elektrotechnika háttérbe szorult, de a piacnak szüksége van rá. Úgy látszott, 8 diákkal megnyitják, a gólyatábor után ezek a fiatalok mégis a mechatronikát választották.
Sikeres EU-pályázatokon vettek részt. A pénzt műszaki fejlesztésre és számítógéppark modernizálására használják. Csak állandó fejlesztés árán lehetséges előrelépni.
Idén Miskolcon diákjaik gyakorlaton jártak, a hétvégeken programot biztosítottak nekik az Andrássy Gyula Szakközépiskolában. Egy hónap alatt rengeteg mindent tudtak megtanulni. Erről a tanfolyamról okiratot kaptak. A jövőben is lesz erre mód.
Olyan 3D-programokkal ismerkednek, ahol az alkatrészek síkbeli és térbeli ábrázolását tudják használni. Az említett tornaljai üzem ebben is segítséget nyújt.. DNC vezérlésű gépek különbözőek, de ha a rendelkezésre álló gépeket megtanulják használni, könnyen át tudnak állni a többi típusra is. Ezzel az oktatással a királyhelmeci gimnázium is próbálkozik, de Kassán alaposabb ismereteket lehet elsajátítani.
50 elsős diákjuk lett két osztályban, akik három szakon folytatják tanulmányaikat. Valamikor 500 diákjuk volt, de akkor egyedül ők biztosították Szlovákiában a magyar nyelvű szakképzést. Azóta Érsekújvárott és Komáromban is van hasonló képzés. Az iskola hatóköre Feledig terjed. Távolabbról nincs növendékük. Értesítik az alapiskolákat, a tanulmányi lehetőségekről, az iskola tevékenységéről. Valahogy ki kell evickélni ebből a mély demográfiai görbéből. A szülők anyagi helyzete rossz. Kollégium nélkül nem létezhetnének, hiszen a diákok 90%-a kollégista. Amikor a kerület el akarta adni a diákszállást, a kassai magyarság sikeresen összefogott. Ezt nagyon köszöni.
Lapjuk, az Acéltoll 1962-ben indult. Nincs több ilyen hosszú múltra visszatekintő iskolaújság. Ma már csak digitális formában jelenik meg. A diákok ezt is egy projekt keretében készítik el.
Nagyon nagy súlyt fektetnek a gyermekek kulturális nevelésére, a nemzeti hovatartozás megtartására, a szakmai jártasságra és az önkéntes vállalkozásokra. Sok pénzt sikerül szerezniük a gyűjtésekből és közkedvelt a véradás.
A gimnáziumban a diákok egy harmada kassai. A többi Nagykaposról, Vajánból, Tornaljáról érkezik. Az ipariban az utolsó két évben nincs kassai diákjuk, korábban mindig akadt egy-kettő. Rimaszombatról, Tornaljáról, Feledről, Rozsnyóról, Buzitáról és Szepsiből érkeznek. Keletről néhány kisebb faluból, Nagykaposról, Királyhelmecről, Vajánból, Géresből, Bodrogszerdahelyről Kevesebben jönnek azonban keletről, mint a Kassától nyugatabbi régiókból.
A magyarországi elszívó hatás nem különösebben érvényesül a gimnázium esetében. Egy diák távozott, de vannak magyarországi diákjaik. A szlovák nyelv ismerete a kereskedelemben hasznos.
Az ipariba nem jönnek magyarországiak, mert elrettenti őket a szlovák nyelv elsajátítása, melyből érettségit kell tenniük. A szaktárgyak elsajátítása szlovák nyelven is visszatart sokakat, annak ellenére, hogy a tapasztalat azt mutatja, erre négy év alatt egy diák képes. Ez akarat kérdése. Bitay Levente elmondta, Szikszóról mutatkozott érdeklődés, de az anyagi háttér miatt, ez meghiúsult.
Két éve találkoznak azzal a jelenséggel, hogy a diákok nem kívánnak szlovákul érettségizni és ezért mennek Magyarországra tanulni.
Mivel demográfiai mélypontban vagyunk, egyhamar nem lesz több gyerek. Ennek ellenére a Márai Alapiskolában és Gimnáziumban az utóbbi öt évben létszámnövekedést tapasztalnak. Nemcsak a magyar családokból, évről évre több vegyes házasságból származó gyermeket íratnak be, vagy olyan családból, amelyben mindketten csak törik a magyar nyelvet, mert nem jártak magyar iskolába. A magyar óvodában a szülők megtapasztalják a különbséget. Szlovák anyuka hozta harmadikba a magyarul nem tudó gyermekét.
Albert Sándor az ipari egykori tanulója, majd igazgatója, a Selye János Egyetem volt rektora a jelenlegi helyzetből indult ki felszólalásában. A kerettanterv hátrányos, mert azoknak a tantárgyaknak csökkent az óraszáma, melyek az alapkészségeket fejlesztik. Ezt lehet pótolni, de akkor meg másra nem marad idő. Iskolai hálózatunk dupla létszámra készült. Szükség van ennyi iskolára? Van olyan iskola, melynek három diákja van. Át kell ezért alakítani az iskolahálózatot, mert így fenntarthatatlan. Más ezt nem meri kimondani, Ha a polgármester teszi, nem választják meg. Az iskolaigazgatók is ellenérzéssel beszélnek erről. Ha mi nem találunk erre megoldást, a minisztérium nagyon gyorsan megmondja. Rákényszerülünk a minőségi iskolahálózat létrehozására. Később kifejtette, a két kassai intézményből egy olyan ütőképes iskolát kellene létrehozni, mely fél Szlovákiát megszólítaná. A status quot kell kibekkelni. Nem akarjuk megérteni, együtt sokkal erősebbek lehetünk. Márai fogalmazta meg, kevesen vagyunk. Ez a gond. De együtt erősek vagyunk. Hogyan lehet a kassai iskolákat erősebbé, színesebbé tenni? Több lehetőség kínálkozik. Nagyon jó a rozsnyói példa. Ott az óvodától az érettségéig egy intézményben tanulnak a növendékek. Kassán ezt biztosítani lehetne óvodától a felsőfokú intézményig. Ezeket a nagy épületeket nem lehet ilyen kevés diákkal fenntartani. Javítsuk a színvonalat. Kérte a három igazgatónőt, fontolják meg, nem lenne-e érdemes ezt megvalósítani.
Csurkó szerint, amikor ennek lehetőségét megvitattak, nem találtak pozitívumokat. Érveik is vannak, de ezeket nem volt idő áttekinteni. Szerinte minden ilyen esetben, mely megvalósult, a gimnázium fizetett rá. Ki az, aki saját otthonát adná fel? – kérdezte. – Ők berendezkedtek az épületükben, megteremtették a feltételeket, ott vannak a kabinetjeik. Albert érzékeny kérdésre tapintott rá. Mindenki a maga kis iskoláját védi. A közösség is berzenkedik ilyesmi ellen. Királyhelmec, Nagykapos, Szepsi, Rozsnyó, Kassa… Ki hajlandó feladni a magyar osztályokat? Az összevonás esetében könnyebben lehetne lélegezni, fejleszteni, vásárolni, hiszen több gyermek normatívájával gazdálkodhatnának.
Matej szerint, Kassán kialakulhatna egy magyar oktatási központ. Azonban úgy érzi, a kassai magyarság ezzel nem azonosul. Így tovább fognak kínlódni.
Rácz Noémi, aki a Képzőművészeti Iskolán tanít, a két iskola közös programjait javasolta és azt is, hogy az Erazmus-projekt biztosította csereprogramokban való részvétel az iskola hírnevét öregbíti és a cserediákok Magyarországról is érkezhetnek.
Az ipariskola jó kapcsolatot ápol a helyi felsőfokú intézményekkel de a veszprémi egyetemmel is. Tanulmányi látogatásokon, kirándulásokon vesznek részt. A legtöbben végzett diák sikeresen felvételizik a felsőfokú intézményekbe. Ám furcsa jelenség, a jog, a közigazgatás és filozófia iránt szinte senki sem érdeklődik.
Köteles László, kerületi képviselő elmondta, a kerületen toleranciával találkoznak ebben a kérdésben. Ne adjuk föl a kisvárakat! Mi lesz a szepsi iskola sorsa, azt nem tudja.
Máté László felszólalásában kifejtette, közösségünk állapota nem rózsás. A népszámlálás a tanulók tükörképe. 40 éve 70.000 diák tanult magyar tanintézményben alapfokon, most kevesebb mint 30.000. Ebbe a munkába be kell kapcsolni az egyházakat, a civil szervezeteket, az önkormányzatokat. Nemcsak beiratkozáskór kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, hanem naponta. A szolidaritást kell erősíteni. Tűzoltásról van szó, mert óvodás van, hely nincs.
A KMF kora tavaszi időpontban egy újabb fórumot rendez majd ebben az ügyben. Amennyiben szükség lesz mozgósításra, ezt vállalják. Šoltés Zsolt hangsúlyozta, rövid, de hosszú távú megoldás kidolgozására is szükség van.
A szerző képriportja az eseményről ITT>> olvasható.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
