Dunaszerdahelyen, a Bonbon Hotelben tartotta éves konferenciáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szombaton. A rendezvény középpontjában ezúttal az oktatásügy aktuális problémái, a magyar nyelvű diplomák igénye, a nyelvi jogérvényesítés, valamint az önkormányzatiság kérdései álltak.
Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitóbeszédében az ernyőszervezet tevékenységéről, az utóbbi egy év fejleményeiről és a célkitűzéseikről számolt be a résztvevőknek. „Minél többen vagyunk a megfelelő fórumokon, annál jobban tudjuk érvényesíteni jogainkat” – hangsúlyozta. Mint a kiadott közleményben olvasható, a Kerekasztal a jövőben is összekötő kapocsként kíván működni az egyes intézmények és a társadalom között, olyan szakmai és társadalmi munkát próbál végezni, melyet más nem tud vagy nem képes felvállalni, és reményeik szerint pozitív példákkal szolgálhatnak másoknak.
Az első panel felszólalói az oktatásügy aktuális problémáira világítottak rá. Az első panel felszólalói az oktatásügy aktuális problémáira világítottak rá. Fodor Attila, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségétől konstatálta, az emberek többsége beletörődött az oktatásügy jelen helyzetébe. Rámutatott, nincsenek olyan háttérintézményeink, ahol a kisebbségi magyar oktatásban zajló folyamatokat térképeznék fel, a meglévő állami intézetekben pedig alulprezentáltak vagyunk. Véleménye szerint kevés szakmai anyag készült a témában, s holott ezek nyilvánosak, mégis kevésbé ismertek. „Vannak olyanok szakemberek, akik képesek és hajlandóak lennének foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, de ennek keretet kell adni” – véli. Szekeres Klaudia néhány hangsúlyos témáról számolt be, amelyben az elmúlt évben a Jogsegélyszolgálat segítségét kérték. Az új kerettantervek elfogadása után ugyanis felmerült az érintettetekben a jogi lépések lehetősége. „A Jogsegélyszolgálaton belül úgy döntöttünk, megpróbáljuk az ombudsman elé vinni az ügyet, mivel a kerettantervek diszkriminatívak. A beadvány szeptemberben elkészült, a szakvélemény csatolására, illetve ennek fordítására vártunk” – ismertette. Tóth Tibor informatikus, a magyariskola.sk üzemeltetője a weboldal ismérveit és céljait ismertette. A petíciót, mint mondta, mindenképp sikernek könyveli el, ennek vizuális megfelelője lehet a kilenc nem egyenlő öttel kampány, amely a kerettanterv
igazságtalanságaira próbálja meg felhívni a figyelmet. A fotókollázst, melyet a tiltakozást megörökítő képekből készítenek, december elején továbbítják Juraj Draxler oktatásügyi miniszternek és Andrej Kiska államfőnek. Czímer Gábor, a Diákhálózat oktatási referense a Kerekasztal által elindított magyar oktatást népszerűsítő civil kampányról számolt be. A szervezet a rendelkezésére álló eszközökkel országos és regionális szinten is olyan lépéseket tesz, amelyekkel meg szeretné győzni a szülőket arról, hogy gyermeküknek magyar tanítási nyelvű intézményt válasszanak.
Az éves konferencián a hagyományokhoz híven idén is átadták a Civil Díjat, melyet ezúttal a magyar iskolák színvonalasabb oktatásáért indított aláírásgyűjtés kezdeményezői, a petíciós bizottság tagjai, Vojtek Katalin, Filip Zacher és Fibi Sándor vehették át. A díj átadása előtt Laboda Róbert tanár, költő, slammer méltatta munkájukat. Erről bővebben ITT olvashat>>>.
A délutáni panelek egyike a kétnyelvűséggel, a nyelvi jogérvényesítéssel és a nyelvhasználati akadályokkal foglalkozott. Czibula Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziók Szövetségétől többek között a szlovákiai magyar televíziózás helyzetével, a regionális televíziókat érintő diszkriminációval és versenyhátránnyal kapcsolatban szólalt fel. Halász Béla, a Fontos vagy! Mozgalom aktivistája a megvalósult kétnyelvűsítési projektekről, a pozitív és negatív példákról tartott bemutatót. Horony Ákos, a Jogsegélyszolgálat munkatársa a kisebbségek jogainak védelmét célzó akciótervhez megfogalmazott, nyelvhasználatra vonatkozó javaslatokról tájékoztatta a jelenlévőket. „A minisztérium gyakorlatilag elkaszálta az akciótervet, 22 pont teljesen elfogadhatatlan volt számukra, a többihez pedig szinte ugyanazt a megjegyzést fűzték. Ez jól illusztrálja az állami szervek hozzáállását a kérdéshez” – vázolta Horony.
Szekeres Klaudia felszólalásában a magyar nyelvű diplomák kiadása körüli problémákra hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Szlovákiában nincs jogi akadálya, hogy a felsőoktatási intézmények magyarul is kiadják a diplomákat” – tudatta. Hozzátette, év elején készült egy mintakérvény is, amellyel a hallgatók bármely egyetemen kérvényezhetik a magyar diploma kiadását. A kérvényt egyetlen diák nyújtotta be a Selye János Egyetemen, a dékáni válasz szerint azonban a diploma jelenlegi formátuma nem engedi meg, hogy a magyar nyelvű verziót esztétikusan megjelenítsék.
A konferencia utolsó részében az önkormányzatiság és az önigazgatás témaköre került a középpontba. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa elmondta, az autonómia tervezettől azt várja, hogy mobilizálja a lakosságot, a civil szférát és a politikai szférát. Véleménye szerint egyfajta iránymutatásnak tekinthetjük, mely cselekvésre ösztönöz. „Kulcsfontosságú, hogy csak egy erős közösség tudja elérni az autonómiát, előbb ennek a feltételnek kell eleget tenni és nem fordítani a sorrenden” – emelte ki Kántor.
Kerekasztal nyomán, Felvidék.ma
Fotó: kerekasztal.org
{iarelatednews articleid=”57004,56685,57588″}
