A nánai Dánielné Matus Erzsébet, a Limes Anavum Polgári Társulás elnöke tartotta az Esztergom és környéke kincsei című ismeretterjesztő előadás-sorozat 26. előadását Esztergomban, a Szent Adalbert Központban november 11-én. A sorozat szervezője a Laskai Osvát Antikvárium.
Először az Örökségünk – Vallomások a szülőföldről című 30 perces filmet nézte meg a közönség, amely Nána 1157-1997-ig terjedő történetéből mutat be pillanatképeket. Dánielné Matus Erzsébet, a film anyagának szerkesztője hozzátette, hogy folytatni szeretné a film második részének elkészítését, amely a falu mai helyzetképét mutatná be, és a helytörténeti kutatások területén is szeretne egy további kiadványt megjelentetni.
A film említést tesz a párkány-nánai vasútállomásról, amely ma is nánai tulajdonban lévő telken áll. Felsorolja továbbá a falu jeles személyiségeit, és láthatóak a nevüket őrző sírkövek a filmben. Sajnos nem minden arra méltó személyiség sírköve található meg már a temetőben sem.
Nánát 1960-ban Párkányhoz csatolták. Mai utcanevei idegenek, főleg a régi nánai lakosok számára. A filmben régi képek jelennek meg az egykori színjátszókör előadásaiból. A Csemadok tevékenységének keretében számos felvidéki íróval, költővel találkozhattak a nánaiak, és a helyi irodalmi színpad is országos hírű lett az 1970-es évek végén. A népi mesterségek közül a bognár- és a kovácsműhelybe ad betekintést a film egy-egy kockája.
A második részben Dánielné Matus Erzsébet összefoglalta a volt párkányi járás és az egykori Esztergom vármegye falvainak azon értékeit, amelyek megtartói erői az itt élő, még mindig többségben élő magyarságnak.
A bazilika látványa, a természeti táj, a három folyó – az Ipoly, a Garam, a Duna – térsége mind földrajzilag, mind néprajzi kincseivel megtartó erőt kellene, hogy adjon az itt élő embereknek. Az anyanyelv használatát, őrzését is az örökség részeként említette.
Elmondta, hogy az 1990-es években felelevenedett a hagyományőrző tevékenység. Csoportok működtek, amelyek közül kiemelte a bényi Csókás Ferenc által irányított népi ifjúsági tánccsoportokat, a széles régióban ismert kurtaszoknyás falvak találkozóit. Az előadó kiemelte, az ilyen jellegű kulturális életnek nemcsak Bényben, de a környező falvakban sincs már meg az utánpótlása.
A letűnő értékek mellett azért a reményt keltő kezdeményezéseket is ismertette. A Bényben felújított Szentkút, vagyis – ahogy a helyiek emlegetik – a Kutacska, újra a környékbeli hívők zarándokhelye lett. Máig él a farsangi maskarázás Helembán, a téltemetés Garamkövesden, a szentcsaládjárás Garampáldon, és Kisgyarmaton ez évben állítottak Szent Márton-emlékművet. Kiemelte az Ipoly menti településen, Ipolyszalkán működő élő tájház példaértékű oktatói programjait óvodások, iskolások és felnőttek számára.
Az előadás végén Dánielné Matus Erzsébet felelevenítette azt a sokak számára felejthetetlen élményt 2000-ben, a millenium évében, amikor Esztergomból kérték fel mint Csemadok tisztviselőt, hogy szervezze meg a Duna jobb partján élő falvak szervezeteinek népviseletes felvonulását az Esztergom Vármegye Árpád-kori falvainak találkozóján. A több mint 12 falu népviseletbe öltözött fiataljai és idősebbjei, polgármesterekkel az élen, falutáblákkal sorakoztak a reggeli kompnál, hogy átkeljenek a Dunán. A többszörre átszállított tömeg énekszóval vonult a bazilikába, ahol szentmisén vettek részt. Majd ezután a főtéren bemutatták a bényi lakodalmast, és az akkori polgármesternek, Meggyes Tamásnak átadták a kenyér, a gyümölcs- és a bor ajándékokat és a falvak üdvözletét.
Ennél felemelőbb érzést már csak a 2001 októberében megnyitott Mária -Valéria híd átadásának ünnepe adott, ahol ezrek
örültek az összetartozás régi-új jelképének.
Az előadást követő hozzászólások – hasonlóan Dánielné Matus Erzsébet meglátásához – hiányolják a hagyományok felelevenítését, bemutatását napjainkban. Felmerült a kérdés, hogy a tanítók segítik-e a kulturális munkát ezekben a falvakban, s ha nem, miért nem.
A megjelent csaknem száz fős közönséget főleg esztergomiak alkották, de a Duna párkányi feléről is érkeztek az apró falvak múltja és jelene iránt érdeklődők.
Nagy Dániel Csilla, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57312,53939,57270,55851,51836″}
