58504

Mednyánszky László Itatás a Tátrában című, sokszor kiállított festménye aukciós életműrekordot döntve 90 millió forintért kelt el a debreceni Villás Galéria decemberi árverésén – mondta el az MTI-nek Villás Jánosné, a galéria vezetője.

Mednyánszky festménye 2015 egyik legdrágábban elkelt alkotásának számít Kádár Béla Beszélgetők a szabadban című műve mellett, amely ugyancsak csúcsot döntve 90 millióért talált gazdára a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Mednyánszky László alkotása az idén az egyik legmagasabb áron elkelt tétel Magyarországon, “a világon ennyiért még soha nem cserélt gazdát a festőtől kép, az eddigi legmagasabb ár, amelyet Mednyánszky-műért fizettek, 28 millió forint volt” – hangsúlyozta az MTI-nek a galéria tulajdonosa.

Hozzátette: a galéria életében a legmagasabb Mednyánszky-ár eddig tízmillió forint volt, amelyet a Tátrai táj című festményért fizetett egy licitáló.
Hangsúlyozta: a galéria fennállása óta az egyik legnagyobb árverését tartotta decemberben. Felidézte, hogy az Itatás a Tátrában című kép 6,5 milliós kezdő árát csaknem tizennégyszeresére, egészen 90 millió forintig licitálták fel a gyűjtők. A kép egy magángyűjteményt gazdagít tovább – jegyezte meg.

Mint mondta, galériájukat 1999. február 1-jén nyitották meg az egykori Péterfia utcai serházban és abban az évben április 16-án tartották az első aukciót. Azóta mintegy 20 ezer tételt árvereztek el. A budapesti vásárlók mellett egyre több vevőjük van az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából, Szlovákiából, Svédországból, Romániából és Franciaországból – hangsúlyozta a galéria vezetője.

Mednyánszky nemesi családból származott. Münchenben, majd 1873–1877 között Párizsban tanult. Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880-tól Bécsben és Beckón élt, felváltva. 1888-ban Budapesten aranyérmet kapott. 1888–1892 között Párizsban élt. Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. A század vége felé az élet legszélső végein élők felé fordult. Nyaranta Nagyőrön dolgozott, de a Tátrától az Adriáig bejárt minden vidéket, ha arra felé vitt útja, szívesen elidőzött a szolnoki művésztelepen és a Nagyalföld más tájain is alkotott, ezért az alföldi festőkhöz is kapcsolják művészetét. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt. (Wikipédia)

Felvidék.ma