A migránshullám előzményeiről, fordulópontjairól és következményeiről tartott közös fórumot Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Berényi József, az MKP elnöke, korábbi külügyi államtitkár január 19-én, Komáromban. Az Európa, Szlovákia és Komárom a migránshelyzet árnyékában címmel meghirdetett beszélgetőest házigazdái Knirs Imre, komáromi alpolgármester, Samu István, az MKP Országos Elnökségének tagja és Gyarmati Tihamér, az MKP komáromi járási elnöke voltak.
Európában nem példa nélküli, hogy – leginkább munkavállalás céljából – jelentős embertömegek indulnak meg az egyik országból a másikba. Amíg azonban a múltban egyedülálló, fiatal, szakmával rendelkező emberek keltek útra, addig – s ez a fő probléma – most olyanok jönnek, akiket nem hívnak, s akiknek a jelentős része nem tud, s nem akar integrálódni – ezzel egy teljesen új helyzet állt elő Európában – kezdte első komáromi (összességében azonban megszámlálhatatlanul sokadik) közönségtalálkozóját Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Nógrádi: Európának morális megújulásra van szüksége
A „tanár úr” a jelenlegi migránsválság alapproblémáját a német kancellár két „szerencsétlen” kijelentésében látja (Merkel azt mondta: „A migránsoknak nincs felső határa”, illetve: „Készek vagyunk az integrációt végrehajtani”) – ez a két mondat eredményezte azt, hogy a Németországba beáramló migránsok hamis szír papírokkal érkeznek.
Nógrádi elmondta, Juncker kijelentéseivel sincs kibékülve: az Európai Bizottság elnöke ugyanis korábban arról beszélt, hogy „nyárra hoznak megoldást”, ám ha addig „nem csinálunk semmit, elképesztő mennyiségű migráns fog bejönni” – figyelmeztetett. Magyarország első számú biztonságpolitikai szakértője szerint migránsügyben a németországi szilveszteri események után változott csak meg alapvetően az európai közhangulat.
„Magyarország az ötödik ország volt Európában, amelyik szögesdrótkerítést épített, Orbán Viktort ezért rendkívül élesen bírálták – érdekes, az első négyet nem. Azóta jó pár ország épített falat, az idő tehát a magyar miniszterelnököt igazolta” – mondta.
Merkel nő, természettudós és az apja lelkész volt – ezzel a három jellemzővel magyarázta a német kancellár migránsügyben vallott nézeteit. „A lelkiismeretét követi, szerintem tévesen. Egy pápánál ez elfogadható, egy kancellárnál azonban nem” – tette hozzá.
Azt, hogy a németországi média miért hallgatott a kölni és más német városokban történt szilveszter éjszakai eseményekről, a német társadalom máig tartó traumatizáltságával magyarázta („A holokauszttal nap mint nap szembesítik a németeket”).
Nógrádi úgy véli, Európa nem veheti fel a versenyt az Egyesült Államok titkosszolgálatával, erre „se pénze, se lehetősége”. Megjegyezte azt is, hogy a lehallgatások döntő többsége gazdasági jellegű, de „ne hülyítsük magunkat, ha megtehetnénk, mi is ezt cselekednénk”.
A migránsválsággal összefüggésben sokat emlegetett embercsempészettel kapcsolatban úgy fogalmazott, „egy ember sem tudna bejönni, ha Erdogan török elnök nem támogatná”.
Nógrádi úgy vélekedett, Európa csak akkor győzhet, ha visszatalál keresztény gyökereihez, és képes lesz a morális megújulásra.
Berényi: A belső határok megvédése legitim álláspont
2002-2006 között volt az Európai Uniónak egy jó doktrínája, amely úgy szólt: segítsünk az embereken ott, ahol élnek. Most derült csak ki, hogy ez a doktrína helyes volt, és jól működött nagyon sokáig, egészen az arab tavaszig – jelentette ki Berényi József.
Emlékeztetett, az unió déli országai már a kétezres évek elején arra figyelmeztettek, hogy ne keleti irányú (Ukrajna, Balkán) legyen az EU és az unió érdekszférájának bővítése, ehelyett azt szorgalmazták, hogy az EU Közel-Keleten és Észak-Afrikában törekedjen a szorosabb együttműködésre.
„A spanyolok, olaszok felismerték, Európának borzasztó fontos, hogy ezek az országok stabilak legyenek a Földközi-tenger másik oldalán, mert ha ez nem így lesz, megindulhat egy migránshullám. Persze, senki nem számított arra, hogy ez olyan mértékű probléma lesz, mint ami mostanra kialakult” – fogalmazott.
Az MKP elnöke szerint a válság kialakulásában az is közrejátszott, hogy a tavalyi évben felére csökkent az az ENSZ-segélycsomag, amit törökországi szír menekültek kaptak. A politikus szerint ez oda vezetett, hogy: „nagyon sok táborban felére csökkentek a fejadagok, vagy éppen nem volt megfelelő a fűtés és nem volt megfelelő mennyiségű sátor”.
Berényi nem akart spekulációkba bocsátkozni, mindenesetre megjegyezte, a menekültáradat jelentős mértékben segített Oroszországnak („az ukrán válság és a Krím megszállása azonnal lekerült a napirendről”) és úgy tűnik, mintha orosz érdekeket szolgálna. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy ezt a feltételezést gyengíti az orosz-török viszony megromlása („Az ember hátán párszor átfutott a hideg, amikor látta, hogy a törökök lelőttek egy orosz katonai repülőgépet”).
Minden rosszban van valami jó
Berényi szerint a migránsválság egész Európát jelentős mértékben gyengíti. Azt is mondta, a „szerencsénket” mi, szlovákiaiak, Magyarországnak köszönhetjük („Azzal, hogy Magyarország lezárta határait, bennünket a migránsáradat elkerült”), valamint kitért Orbán és Fico kapcsolatára is, amely a migránsválság óta „újabb dimenziót kapott”.
Az MKP elnöke szerint azonban minden rosszban van valami jó – a migránsválságban például az, hogy ebben a kérdésben a visegrádi négyek egymásra találtak, s a regionális együttműködés megerősödött.
A külső határok lezárása a megoldás – ezt nemcsak Berényi gondolja így, hanem véleménye szerint ma már minden politikus Európában ezen az állásponton van.
Az integráció nyugat-európai elképzeléseiről szólva elmondta, az araboktól nagyon különbözünk: ott nem volt polgárosodás, nem volt humanizmus, nem volt reneszánsz és nem volt reformáció, mint ahogy fasizmus és kommunizmus sem volt – ezért nem várhatjuk el ezektől az emberektől, hogy egyik napról a másikra úgy éljenek és viselkedjenek, mint ahogy azt mi tesszük.
Berényi szerint az egyetlen járható út, ha (amennyiben ez még lehetséges) visszaadjuk a szíriaiaknak Szíriát, a Közel-Kelet szunniták által lakott területeit a szunnitáknak, a síiták által lakott területeket pedig a síitáknak. Véleménye szerint az EU legnagyobb vívmánya Schengen, s legitim álláspontnak nevezte a határok lezárását és az EU-n kívüli megoldások keresését.
lm, Felvidék.ma
Fotó: ji
{iarelatednews articleid=”58609,58166,58036,56548″}
