59055

Széleskörű ifjúságkutatást végzett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet, mely során 2700 külhoni fiatalt kérdeztek meg. A megkérdezettek fele igényelt magyar állampolgárságot, 90 százalékuk szerint pedig a külhoni magyarok az egységes magyar nemzet részét képezik.

A reprezentatív kutatás szerint Szlovákiában nagyon kevés a kettős állampolgár, ezzel szemben Kárpátalján 68, Vajdaságban 82, Erdélyben 56 százalékos az arány.

A magyar állampolgárság felvételét elsősorban érzelmi és nemzeti szempontok határozzák meg, de közrejátszik a magyarországi és egyéb külföldi utazási, tanulási előnyök, lehetőségek. Akik nem igényeltek, jelentős hányadban azt mondták: magyar állampolgárság nélkül is magyarnak vallják magukat – ismertette a kutatást bemutató sajtótájékoztatón Papp Z. Attila, az intézet igazgatója.

A megkérdezettek ugyan 90 százaléka az egy és bonthatatlan magyar nemzet részének vallja magát, ám kétharmaduk a többségi nemzet részének is érzi magát. A megkérdezettek közel 70 százaléka nevezte a régiót vagy országot szülőföldjének és hazájának, ahol él, s csak mintegy 13 százalék a jelenlegi, illetve történelmi Magyarországot tekinti hazájának.

A felmérés szerint a megkérdezett fiatalok több mint fele fontolgatja a külföldre való végleges elvándorlást, de az otthonukat elhagyni szándékozók közül elsősorban a kárpátaljai magyarok képzelik el jövőjüket Magyarországon. A többi régióból a kivándorlást mérlegelők 30-40 százalékban választanák az anyaországot.

A 15-29 éves magyar anyanyelvű, illetve nemzetiségű fiatalok a legnagyobb kihívásnak a munkanélküliséget, a szegénységet, a kilátástalanságot tartják, és a legkevésbé problematikus számukra a hiányzó szórakozási lehetőségek mellett az anyanyelvi továbbtanulás és az államnyelv nem megfelelő ismerete – közölte Papp Z. Attila.

Kitért arra is, hogy összevetve a 2001-es MOZAIK ifjúságszociológiai kutatással az látható, hogy nőtt – és leginkább a Felvidéken – a felsőfokú végzettségűek aránya. A házasságban élők száma, illetve a gyermekvállalási kedv a 15 évvel ezelőtti adatokhoz képes jelentős csökkenést mutat. A fiatalok mintegy fele volt egyedülálló, közel 15 százalék élt házasságban, amelynek 73 százaléka magyar-magyar házasság. A házasulási kedv Kárpátalján a legnagyobb, itt és Erdélyben volt ugyanakkor a legmagasabb a vegyes házasságok aránya is.

Az is kiderült, hogy egyre nagyobb mértékben számítanak a materiális javak, és a karrierépítés fontossága is nőtt a fiatalok számára. A munkanélküliség közel 14 százalékos a korcsoporton belül.

A vallás az értékskálán viszonylag hátul szerepelt, a legfontosabbnak Kárpátalján tartották, ezt követte Erdély, és Felvidéken, Délvidéken voltak a legkevésbé vallásosak.

A felmérésben arra is rákérdeztek, mennyire érzik boldognak magukat a fiatalok, és a 10-es skálán 8-as átlagot regisztráltak.

A négy külhoni régiót – Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját és Délvidéket – érintő kutatás során ugyanakkor minden vonatkozásban jelentős eltérések mutatkoztak az egyes területek és korcsoportok között – összegzett Papp Z. Attila.

Az mti nyomán Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”47393″}