A migrációs kvóták kérdése áprilisban újra a tárgyalóasztalokra kerül, ám ebben az esetben nem egyszeri, hanem állandó jellegű elosztási rendszerről lesz szó. Jelentette ki Robert Kaliňák belügyminiszter a TABLET.TV-n folytatott beszélgetés során. Kaliňák szerint a hír még új, állítólag több érintett ország újfent a migránsok „korrekt elosztását” sürgeti.
A belügyminiszter azonban úgy véli, mivel az egyszeri elosztás projektje de facto megbukott, nem nagyon van ok azt feltételezni, hogy az állandó elosztás sikeresebb lenne. Kaliňák szerint nem helytálló az az érvelés sem, hogy Németország, Hollandia vagy Ausztria migránsbefogadó és integráló kapacitásai már kimerültek. „Azt mondják, hogy már teljesen megteltek. De ezek a legnagyobb államok. Ha másfél év múlva Európa többi része is megtelik, már felesleges lesz a kvótákról beszélni” – fűzte hozzá Kaliňák.
Véleménye szerint a tavalyi évvel összehasonlítva, amikor Szlovákia, Csehország és Magyarország tiltakozása ellenére megszavazták az egyszeri migránskvótákat, a helyzet mégiscsak változott valamit, a miniszterek már sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéb intézkedésekre, akár a határvédelem, akár a működőképes visszatérítő rendszer létrehozása terén. „Az elosztás állandó mechanizmusa újra terítékre kerül, de ezúttal már több állam lesz mellettünk, mert többen is tanultak ebből” – mondta. „A brit miniszter asszonynak, a norvég, dán vagy a belga kollégának érdekes felszólalása volt. Több miniszter, beleértve a németet is, akit még sohasem láttam ennyire szkeptikusnak, világosan megmondta, hogy két hónapon belül tennünk kell valamit, egyébként elveszítjük azokat az előnyöket, amelyeket a schengeni térség nyújt” – jelentette ki Kaliňák.
A miniszter szerint nem az az egyedüli gond, hogy Európába szüntelenül egyre nagyobb számú migráns áramlik azokból az országokból is, amelyek nem háborús területek, hanem a migránsok integrálódó képessége is. „A bevándorlók összetétele az utolsó hónapokban drámai problémákra utal. Ezeknek az embereknek minimális esélyük van az integrálódásra, mivel csak minimális műveltséggel rendelkeznek, ha egyáltalán rendelkeznek ilyennel” – fűzte hozzá. A legutolsó hír szerint a Görögországban elfogott 700 migránsból 100 analfabéta volt. Az írni-olvasni nem tudó ember azonban nehezen érvényesülhet Európában. A sikertelenségből eredő frusztráltság pedig a radikalizmus táptalaja, vélekedik Kaliňák.
Kaliňák szerint nagy gondot jelent a zárt migráns közösségek létrejötte is, miközben azok után akik már Európában vannak, kijönnek a családtagjaik és az ismerőseik is. Amikor Robert Fico kormányfő a zárt muszlim közösség létrejöttének megakadályozásáról beszélt Szlovákiában, Kaliňák szerint éppen az ilyen elkülönülő közösségekre gondolt. „A szegregált közösségek létrejötte a koordinálatlan migrációs politika következménye. Ezzel szemben a letelepítési programok, azaz annak a lehetősége, hogy az adott állam közvetlen választhassa ki a letelepedni vágyókat, többnyire sikeresek” – fogalmazott a miniszter.
Perspektivikusnak tartja a miniszter a V4-es országok álláspontjainak összehangolását is a migrációs kérdésekben. Kaliňák szerint a V4-es állásponthoz közelítenek a balti államok is, amelyekkel együtt viszonylag erős véleményplatform alakítható ki. Ezzel összefüggésben az egyszeri migránskvótákról való 2015-ös szeptemberi szavazást hozta fel. „Megszavazták a kötelező kvótákat Csehország, Szlovákia és Magyarország ellenkezése ellenére is, ám ha akkor Lengyelország is velünk tartott volna, az Európai Tanács valószínűleg nem vette volna a bátorságot, hogy szavazzon a kérdésről” – vélekedik a szlovák belügyminiszter.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”58996,58692,58501,58428″}
