58729

A közvélemény diszkriminációellenességének növelése az egyik célja a kormány január 13-án elfogadott 2016-2019-es időszakra szóló diszkriminációellenes iránytervének. Több év elteltével Szlovákiának így újra van stratégiai dokumentuma erre a területre vonatkozóan. Az iránytervet az igazságügyi és a szociális tárca közösen dolgozta ki, ennek segítségével kívánják hatékonyabbá tenni a diszkriminációellenes törvénykezést, illetve javítani a diszkrimináció büntetésének intézményi keretét.

A dokumentum az emberi jogok védelmének tavaly februárban elfogadott országos stratégiájából indul ki. A tárcák szeretnék, ha a múltbeli gyakorlathoz hasonlóan két- vagy háromévente elfogadásra kerülne egy ilyen általános irányú anyag, az utolsó a 2009-2011-es időszakra lett elfogadva.

A jelentés idézi az Eurobarometer 2015 októberében készült felmérését is, amely szerint Szlovákiában az emberek 40 százaléka úgy véli, hogy a diszkriminációellenes küzdelem nem hatékony vagy nem is létezik az országban. A felmérés szerint a diszkrimináció leggyakoribb formája az 55 év felettiek diszkriminációja (50 százalék vélekedik így). Ezt követi az etnikai alapú diszkrimináció (46%), az egészségkárosultak diszkriminációja (39%), majd a szexuális diszkrimináció (38%).

Az irányterv megállapítja, hogy meg kell erősíteni a meghatározó intézmények jogkörét és a már létező mechanizmusokat. A hatékony, megbízható és működő rendszer elengedhetetlen része a meghatározó és szükséges intézkedések széleskörű és átfogó végrehajtása, illetve nyomonkövetése és értékelése.

Az irányterv öt működési célt tűzött ki: a hatékonyabb diszkrimináció elleni védelmet, az antidiszkriminációs törvény gyakorlati érvényesítésének javítását és betartását, a diszkrimináció okairól és mechanizmusairól szóló tudásbázis növelését, a döntéshozó szervek diszkriminációról szóló ismereteinek növelését és a közvélemény tájékoztatását a diszkrimináció megelőzéséről és az ellene való védelemről.

A kormány jóváhagyta a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak megszüntetésére irányuló iránytervet is a 2016-2018-as időszakra, amelyet a belügyminisztérium terjesztett a kormány elé. Ennek célja a nemzeti, faji, etnikai, vallási alapú vagy egyéb előítéletek, sztereotípiák és gyűlöletbeszédek, illetve a rasszizmust, idegengyűlöletet és az intolerancia egyéb formáit támogató álláspontok vagy tevékenységek terjedésének meggátolása. „A különböző vonatkozó jogszabályok és nem törvényi rendelkezések megléte ellenére a gyakorlati alkalmazásuk, s ezzel az egészséges és méltó emberi élethez való jog érvényesítése a meghatározott csoportjellemzők alapján való gyűlölködés felett, még mindig nagyon távol áll az ideálistól” – fogalmaz az iránytervben a tárca. Erre utalnak az Eurobarométer októberi adatai is, amelyek értelmében Szlovákia lakói nagymértékben elutasítják az etnikai és vallási kisebbségeket, ezek az adatok sok esetben a legmagasabbak voltak az uniós tagországok közül. Szlovákia lakóinak csupán nem egészen fele (48%) egyezne ki azzal, hogy egy fekete ember legyen a munkatársa. Az ázsiai munkatárs esetében ez a százalékarány 49 százalék. Mindkét esetben az uniós tagországok közül nálunk volt a legalacsonyabb ez az adat. A zsidók esetében ez az arány 57% (ez is a legalacsonyabb az uniós tagországok közül), a muzulmánok esetében pedig 37% (a második legalacsonyabb adat). Hasonló eredmények mutatkoztak abban az esetben is, amely gyerekeik más vallású partnerrel való házasságkötésére vonatkozott.

Az irányterv alapján a kormány rendszerbeli, megelőző és védelmi intézkedéseket kíván megvalósítani, beleértve az oktatást, valamint a történelmi tapasztalatról, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak jellegéről, okairól és következményeiről szóló objektív információkhoz való hozzáférést. Robert Kaliňák (Smer-SD) belügyminiszter szerint „e téren jók a tapasztalataink, és az ilyen irányú feszültség is csökken Szlovákiában”.

A Most-Híd alelnöke, Lucia Žitňanská azonban bírálta az elfogadott dokumentumot. Véleménye szerint a cél, azaz „a nemzeti, faji, etnikai, vallási alapú vagy egyéb előítéletek, sztereotípiák és gyűlöletbeszédek kialakulásának, illetve a rasszizmust, idegengyűlöletet és az intolerancia egyéb formáit támogató álláspontok vagy tevékenységek terjedésének meggátolása” szöges ellentétben van Robert Fico kormányfő migránsválsággal kapcsolatos kijelentéseivel. „A muzulmán közösség minden egyes tagjának ellenőrzéséről szóló kijelentések, amelyek vallási gyűlöletre buzdítanak, éppen hogy az előítéletek és a félelem kialakításához vezető út” – jelentette ki Žitňanská. Az irányterv elfogadása ezért véleménye szerint teljesen felesleges, „mivel senki, maga a kormányfő sem hihet a kormány hajlandóságában az irányterv megvalósítására”. Ezért a legjobb az lenne, ha a kormányfő és a kormánya csendben maradnának – vélekedik az ellenzéki politikus.

Žitňanská cinikusnak tartja, hogy az anyagot éppen Robert Kaliňák belügyminiszter terjesztette a kormány elé, aki a kormányfővel együtt a leginkább használja ki pártja kampánycéljaira ezt a témát. Cinikusnak tartja az anyag ama részét is, amely szerint „a civil szervezetek elengedhetetlen részei a rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni küzdelemnek, és az új témák, illetve a közérdekű kérdések megvalósításának hordozóiként tisztelet övezi őket. Miközben éppen a kormányfő az, aki a harmadik szektor képviselőit csak emberjogi szenteknek nevezi” – fűzte hozzá az ellenzéki politikus.

dé, Felvidék.ma