58663

(+ Képgaléria) Regionális szülői értekezletre hívta össze a zoboralji szülőket, pedagógusokat, önkormányzati képviselőket és polgármestereket a Nyitra és Vidéke Célalap (NyVC) és a Zoboralji Községek Regionális Társulása január 9-én délután a koloni kultúrházba.

A szlovák parlament által elfogadott és a 2016/2017-es tanévtől várhatóan életbe lépő 245/2008-as számú, a Nyitrai járás magyar iskoláit is negatívan érintő törvény, valamint az évek óta alacsony beíratási létszám miatt kialakult helyzet okán szervezték meg a találkozót. További cél volt a közös gondolkodás a Nyitra-vidéki magyar oktatás jövőjéről, hogy egymás véleményének és javaslatainak meghallgatásával a hosszú távon is működő megoldás keresése és megtalálása.

A találkozót Zilizi Zoltán, a Nyitra és Vidéke Célalap elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a résztvevőket és röviden ismertette a célalap tevékenységét. Elmondta, a szervezők kötelessége a szülőket informálni a kialakult helyzetről, hogy a Nyitra-vidék iskolái csodavárás helyett felkészülten fogadják a várható intézkedéseket. Együttgondolkodásra kérte fel a jelenlevőket, hogy a lehető legjobb döntés szülessen. Balkó Róbert, a Zoboralji Községek Regionális Társulása és Kolon község nevében köszöntötte a résztvevőket.

A szülői értekezlet első szakelőadója Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora szólt a szülőkhöz. Elmondta, a 2013-ban elfogadott iskolatörvény, mely meghatározza az osztályok minimális létszámát, egy kelepce, mely rengeteg magyar iskolát érint. “A csodavárás helyett tenni kell, és ha bekövetkezne is a kormányváltás vagy emelkedne a gyermekek létszáma, csak a jelenlegi állapotot megtartani, konzerválni nem elég, gyarapodásra és fejlődésre van szükség” – nyilatkozta. Meglátása szerint előbb tisztázni kell, hogy a gyerekek, szülők milyen iskolát szeretnének, és el kell dönteni, hogy a zoboralji közösség hol és hány iskolát működtet. Példaképül állította a megreformált lengyel és finn iskolarendszert, ismertette azok eredményét is.

Pék László, az SzMPSz korábbi elnöke ismertette azt a közelmúltban elkészült elemzést, mely Pozsonytól Nagyszelmencig méri fel az iskolahálózat állapotát. Ismertette a 245/2008-as számú törvény várható következményeit az országos és zoboralji magyar iskolahálózatra.
Az előadó hangsúlyozta, jó, hogy a szülők szintjére jutott el a tanácskozás, mivel a Zoboralja a legveszélyeztetettebb régió. Míg az 1960-as években 24 településen működött magyar tanítási nyelvű iskola, mára ez a szám 3 teljes szervezettségű és 4 kisiskolára csökkent. A meglevő iskolákban pedig alig 10 év alatt csökkent a felére a diáklétszám.
A cél nem az összes meglevő iskola megtartása, hanem a minőségi oktatás. Javasolta két teljes szervezettségű regionális iskola létrehozását. Felhívta a hallgatóság figyelmét az óvodáskor előtti időszak programjainak fontosságára és kiemelte a magyar óvodai csoportok szükségességét a diáklétszám növeléséhez.

58663 Zilizi ZoltánZilizi Zoltán elemezte a magyar alapiskolák helyzetét, és szólt a romló beiratkozási statisztikáról, valamint ismertette a diáklétszám várható alakulását is az egyes településeken. Elmondta a célalap és a regionális társulás a helyzet orvoslására szolgáló javaslatait és a döntéshez szükséges szempontokat: hol van nagyobb esély a magyar nyelvű oktatás túlélésére, melyik településen elfogadó az önkormányzat, a település megközelíthetősége és az igazgatóság önállósága. Kiemelte a minőségi javulás és szerkezetváltozás szükségességét.

Fibi Sándor, az oktatásügyi petíció egyik kezdeményezője vitaindítóként saját példáját hozta fel: iskolaigazgatóvá kinevezésekor megváltoztatta az iskola rendszerét. Első lépések közé tartozott, hogy megszűntek a nyitott napok, helyette az intézmény lett nyitott és a szülőkkel együtt igyekeztek létrehozni a valóban gyermekközpontú iskolát.

Hepp József a magyarországi Pétről érkezett. Az oktatási szakember hozzászólásában az alapítványi magyar iskola létrehozását javasolta. Maga Judit, a Gímesi Alapiskola igazgatóhelyettese az iskola eredményeit ismertette. Míg Šonkoľ Zoltán, a Pogrányi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója a Pogrányban kialakult helyzetet vázolta fel, és egyben meghívta az iskolai szülői értekezletre a teljes szervezettségű iskolák vezetőit.
Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének országos elnöke elmondta, a jelenlegi gyermeklétszám mellett így nem tudják fenntartani az iskolahálózatot, majd Dsida Jenő gondolatainak fontosságát ajánlotta a résztvevők figyelmébe: „Mindig magunkért, soha mások ellen”.

A vitában résztvevők is elmondták észrevételeiket és javaslataikat, többek közt a létrehozandó regionális iskolák helyszíneiről, kialakításáról, megfogalmazták az anyanyelvi óvoda csoportok létrehozásának fontosságát.
Balkó Róbert polgármester elmondta, az óvodák önkormányzati jogkör alá tartoznak, igény esetén a község vezetése dönt a magyar óvodai csoport létrejöttéről. Ladányi Lajos javasolta, hogy a találkozók továbbra is a szülők bevonásával folytatódjanak, akár úgy is, hogy a szülői szövetségektől mandátumot kap néhány szülő a megbeszéléseken való részvételekre. Kérte a jelenlevőket, bárhol is alakul meg a regionális iskola, senki ne legyen elutasító, mert a problémát közösen kell megoldani, hiszen ez nem egyének és nem egyes községek, hanem az egész térség gondja.

Zilizi Zoltán záróbeszédében elmondta, hogy a találkozón sok hasznos vélemény és javaslat hangzott el és egyben köszönetet mondott a résztvevőknek és hozzászólóknak. Hangsúlyozta, nehéz eljutni a megoldásig és az ahhoz vezető úton csak higgadtan, érzelemmentesen lehet tovább haladni.

Tóth Klára, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT érhetők el. {iarelatednews articleid=”57835,53185,52784″}