59841

 Itt van ismét a  hónap első hétvégéje, amikor újfent barangolunk az ősi köveken és ismerkedünk a város történetének újabb szeletével, a protestáns Kassával. 

A protestantizmus  Lengyelországból érkezett Magyarországra, mint annyi más eszme és divat. Lengyelország a 16. században tisztán protestáns állam volt. A különböző irányzatokból a lutheránus vonal győzedelmeskedett. A városi tanácsot is az evangélikusok foglalták el és igyekeztek az össze többi vallást háttérbe szorítani.

Az Erdélyi Fejedelemség is azért volt vonzó a protestáns városok számára, mert ott a tordai országgyűlések a világon először hirdették meg a lelkiismereti szabadságot.

Kassán 1606. januárjában lendült fegyveres támadásba az ellenreformáció, amikor a főkapitány ágyúkat állíttatott a dóm elé és megfenyegette a város vezetését, lövetni fog, vagy átadják a templomokat. Kényszer hatására megtörtént az átadás, de azután a főkapitányt megverő Bocskait befogadták. Mivel az erdélyi fejedelmek reformátusok voltak, a város kikötötte, hogy itt egyházukat nem alapítják meg. I. Rákóczi György túltette magát ezen, s 1644 húsvétján megalakult a református egyház. Eredeti templomukat háromszor vették el, s ma is az Orsolya-apácák birtokolják. A fejedelmek jelenléte a vallásszabadságot biztosította, a császáriak uralma az elnyomatást a protestánsok részére.

A protestáns-katolikus ellentétekről is szó esik majd. Az Immaculata-szoborcsoport leleplezésére írott gúnyversért a helyi protestáns prédikátort majdnem kivégezték. Végül száműzetés lett a büntetése, holott nem ő írta a verset.

A falakon kívülre kényszerült reformátusok és evangélikusok fatemplomban tartották szertartásaikat. A reformátusok  az első Csehszlovák Köztársaság idején eladták temetőjüket, így a magyar nyelvű sírköveknek emlékük sem maradt, az evangélikus temetőt pedig a múlt század hetvenes éveiben tették tönkre. Talán részben még megmenthető lenne.

A reformátusok és evangélikusok a 19. században építhették meg templomaikat, melyeket meglátogatunk és megnézzük értékeiket ugyanúgy, mint a szlovák testvéregyház épületét és imatermét is.

Szeretettel várunk mindenkit a Forgács-palota (Fő utca 10.) elé szombaton, vagy vasárnap, március 5-én vagy 6-án 16 órakor, amikor a magyar városnézés indul.

Balassa Zoltán, Felvidék.ma