59918

„Az, hogy a mostani szlovákiai választások a rendszerellenes pártok sikerét hozták, elég szörnyű eredmény” – jelentette ki Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Budapesten a Magyarok Házában a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében hétfőn tartott háttérbeszélgetésen elhangzott továbbá az is, hogy Robert Fico pártja a szavazatok 28 százalékával győzött ugyan, de ez a diadal a négy évvel ezelőtti 45 százalékos eredményükhöz képest komoly visszaesés.

A Smer ugyanis az eddigi helyzettől eltérően nem lesz képes önállóan kormányt alakítani. Így vagy a rendszerellenes pártok koalícióját kell vezetnie, vagy át kell engednie számukra a kormányzást – fejtette ki Rákóczi Krisztián, aki elmondta azt is, hogy az eddig kinyilvánított szándékok alapján ez szinte lehetetlen, hiszen nem lehet tudni, hogy ki mennyire képes felülvizsgálni korábbi álláspontját és megváltoztatni választóinak tett ígéreteit, anélkül, hogy támogatásukat el ne vesztené.

Az minden esetre biztosnak látszik, hogy az új jobboldal vezetőjeként magát ünneplő liberális Szabadság és Szolidaritás, vagy az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek Mozgalma támogatását élvező OĽANO-NOVA– Daniel Lipšic vezetésével szinte a semmiből robbant a szlovák belpolitikába. A felvidéki magyarok ezektől a 10 százalék feletti támogatottságot elért pártoktól sem számíthatnak sokkal többre, mint a most Ján Slotta nélküli Szlovák Nemzeti Párttól, amely fél százaléknyival több szavazatot szerzett, mint az ugyancsak 8 százalék feletti eredménnyel dicsekvő, szintúgy markáns magyar- és cigánygyűlölő, holokausztot tagadó a Mi Szlovákiánk – Néppártot vezető Marian Kotlebától.

Fej-fej mellett, 6-7 százalékos eredménnyel zárt a Most-Híd és a Sme rodina, de mellettük a pozsonyi parlament tagja lesz a Radoslav Procházka alapította Háló, szlovák nevén a Sieť, akik a szavazatok több mint 5 százalékát söpörték be.

A Magyar Közösség Pártjára bő 4 százaléknyian szavaztak, szinte ugyanannyian, mint négy évvel ezelőtt, viszont ez ugyanúgy alatta maradt az ötszázalékos parlamentbe kerülési küszöbnek, mint 2012-ben.

Meglepetést okozott viszont, hogy 5 százalék alá szorultak a szlovák kereszténydemokraták, így az új pozsonyi parlamentben nekik sem lesz helyük.

Hivatalból Fico kap felkérést a kormányalakításra, kérdés, hogy végül neki sikerül-e erre sort kerítenie vagy másnak, hiszen júliustól Szlovákia tölti be az Európai Unió elnöki tisztjét, ami viszont szintén erős ösztönző tényező, hogy működőképes kormány alakuljon. A minden eddiginél töredezettebb pártstruktúra miatt azonban Rákóczi Krisztián szerint a politikai stabilitásnak Szlovákiában vége és valószínűsíthető, hogy egy év múlva ismét rendkívüli parlamenti választásokat írnak ki Szlovákiában.

Harrach Gábor, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa elemzésében a Most-Híd és az MKP mostani eredményeit összehasonlítva megállapította, hogy míg a Most-Híd a bizonytalan identitású felvidékiek, a magyarbarát szlovákok közötti bázisának is köszönhetően tudott jobb, de a négy évvel ezelőttinél összességében rosszabb eredményt elérni, addig a tömbmagyar vidékeken továbbra is az MKP az erősebb. Bugár Béláéknak jelentős bázisuk van Szlovákia nagyobb városaiban, így Kassán és Pozsonyban, továbbá a szórványvidékeken, miközben a Magyar Közösség Pártjának itteni támogatottsága elhanyagolható. A Felvidék magyar többségű vidékein viszont továbbra is jobb eredményt mondhat magáénak az MKP, ám az, hogy a magyar közösség megosztott, hozzájárult az MKP bázisának szűküléséhez.

A Magyarok Házában tartott rendezvényen jelen lévő, a választásokon a MKP színeiben induló Orosz Örs szerint a felvidéki magyar ifjúságot a mostani eredményért komoly felelősség nem terheli, ő kifejezetten büszke a Fiatal Függetlenek elért eredményére. Orosz Örs továbbra is a magyar etnikai alapú politizálás híve – még akkor is, ha erre a jövőben nem az MKP logója alatt kerül sor! Viszont azonnal el kell kezdeni a következő választásokra való készülődést, mivel neki is meggyőződése, hogy ez a parlament nem lesz hosszú életű!

A szintén a választások során a Magyar Közösség Pártja érdekében dolgozó Gubík László nemcsak a Via Nova, hanem a Fiatal Függetlenek eredményeire is büszke. A Via Nova vezetőjeként neki meggyőződése, hogy a magyar-magyar belharc következtében Szlovákia-szerte megváltozott a húszéves gyakorlat: míg korábban Dél-Szlovákia magyar többségű részeinek lakói számítottak fegyelmezett szavazónak – részben a Felvidék elszegényítése és elszegényedése miatt – erről ma már szó sincs! Ma Szlovákia északi, szlovák vidékei mondhatók megbízhatónak és jól mozgósíthatónak. Gubík László megjegyezte: ők továbbra is MKP-ban gondolkodnak, még akkor is, ha a párt vezetésének komolyan el kell tűnődnie, hogy ne csak a magyar közösségben, hanem – miként azt a Most-Híd is teszi – országos politikában gondolkodjon! Elképzelhető, hogy az MKP-nak nemcsak a felvidéki magyarság, hanem valamennyi szlovákiai országlakó számára vonzó programot kell kidolgoznia! Sőt, még attól sem szabad a magyar pártnak idegenkednie, hogy szlovák politikusokat indít a választásokon, hiszen Gubík szerint sok olyan szlovák van, aki magyarabb sok magyarnál! Szembesülni kell azzal is, hogy Szlovákia „rossz értelemben vett meseország”, ahol bármi megeshet – ennek megfelelően kell a felvidéki magyar fiataloknak is politizálniuk, akik egyébként – a pozsonyi parlamentben most az MKP-frakció harmadát alkották volna.

Arra a kérdésre, hogy miért nem hívta meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Magyar Közösség Pártja (vagy akár a Most-Híd) vezető politikusait a tájékoztatóra, Kántor Zoltán igazgató azt válaszolta, hogy a háttérbeszélgetést ugyan ők kezdeményezték, de nem alakult ki egységes gyakorlat: van, amikor meghívják a szomszédos országok magyar politikusait, és van, amikor nem.

További képek megtekinthetők  Képgalériánkban ITT>>>. 

Gecse Géza, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”59890,59870,59881,59876″}