60103

A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke március 13-án Zoboralján ünnepelt, az 1848/49-es szabadságharc évfordulójára emlékezett, és Esterházy János emléke előtt is tisztelgett.

“Különös élmény volt Esterházy János szülőfalujában, Nyitraújlakon beszédet mondani, és abban a templomban misén részt venni, ahol Esterházy Jánost keresztelték, és most emléktábla hirdeti, hogy a közösség őrzi nagy szülöttének emlékét” – mondta Pánczél Károly a Felvidék.ma hírportálnak az ünnepség végén.

Mint ismert, Nyitraújlakon az Esterházy család sírja nem a falu temetőjében van, hanem egy kisebb parkban, a temető közelében. Mögötte modern lakótömb, mellette forgalmas út, de a kis árnyas parkban a sír és a két kereszt mellett mintha lelassulna az idő, elhalkulna a mindennapok zaja.
Az Esterházy család sírja mögött öntöttvas kereszt áll, és kőlap őrzi az elhunytak nyugalmát. A sír mellett szépen faragott fakereszt áll, amelyet a zoboralji magyarok Esterházy születésének 100. évfordulójára állítottak az ősi sír mellett, amikor még nem tudhatta senki, hol vannak a mártír politikus hamvai. Esterházy János jelképes sírjának nevezik, és rendszeresen elzarándokolnak ide minden év márciusában, noha 2006-ban fény derült a titokra, az Esterházy hamvait tartalmazó urnáról készült bejegyzés szerint a végső nyughelye, ha annak lehet nevezni a megszenteletlen tömegsírt, Prágában, a kommunizmus áldozatainak temetőjében, Motolon van.
Idén a prágai magyarok Esterházy tiszteletére március 12-én szerveztek megemlékezést, egy nap múlva pedig Budapesten a Szép utcában és Nyitraújlakon, a szülőfaluban emlékeztek meg róla.

Pánczél Károly nagy tisztelője politikus elődjének, Esterházy Jánosnak, büszke arra, hogy az Országházban a Nemzeti Összetartozás Bizottság üléstermét Esterházy Jánosról nevezték el. Először járt most Nyitraújlakon, mint az ünnepség szónoka.

Pánczél Károly beszédet mond Nyitraújlakon

A családi sír és az Esterházy-kereszt mellett elmondott beszédében felidézte Esterházy János gondolatát a szülőföldhöz való ragaszkodásáról, ami a mostani felbolydult világban nagyon időszerű: „… elválaszthatatlanul összenőttem ezzel a talajjal, amelyet elődeim, őseim vérükkel és verejtékükkel tettek termékennyé a magyar gondolat részére … Amint én cselekszem, ahogy én gondolkodom, azt várom a velem együtt visszamaradt testvéreimtől. Maradjon mindenki ott, ahova a Sors állította, legyen éltető ereje annak a megkisebbedett, küzdő magyar családnak, amelyre most fokozottan fontos és nagy feladatok várnak, hogy az itteni magyar nemzetcsoport, méltóan a magyar múlt szerinti hagyományaihoz, megállja a helyét”.

Pánczél Károly arra a kérdésre, hogy 2016 márciusában hogyan látja a felvidéki magyarok helyzetét, azt válaszolta, hogy igazán szabad csak a szülőföldjén lehet az ember. Tehát a felvidékieknek is itt kell megkapniuk a szabad emberhez méltó élet feltételeit. Csak ez lehet a politikusok célja, semmi más. Az anyanyelv, magyar nevek használata, a kultúra gyarapítása, a vallás szabad, anyanyelven való gyakorlása alapvető jog, ami jár Európa más népeinek Dél-Tirolban, Katalóniában, Flandriában – , és annak a reményének adott hangot, hogy Szlovákiában is lesz olyan politikai légkör, amelyben az országot gyarapító magyar közösség gazdaságilag fejlődhet, nyelvét megőrizheti és a szülőföldjén magyar állampolgárként élhet a jövőben.

Koszorúzás

A szlovákiai parlamenti választások eredményét úgy értékeli, hogy bár a felvidéki magyarság immár harmadik alkalommal parlamenti képviselet nélkül maradt, fontos üzenete van annak, hogy a Magyar Közösség Pártja tudta leginkább megtartani a szavazóit. Elgondolkodtatónak tartja, hogy a magyarok fele nem vett részt a szavazáson, ebben komoly tartalékot lát.
A felvidéki magyarok egységét szorgalmazóknak pedig azt válaszolná, hogy igen, szövetségre és párbeszédre van szükség. “Nem feltétlenül más politikai erővel való párbeszédre és szövetségre, hanem a felvidéki magyarság részére kell világos célokat megfogalmazni, párbeszédet kezdeményezni. Ilyen értelemben van szükség magyar egységre és összefogásra, közös akaratra, mint 1848-ban” – mondta Pánczél Károly, a NÖB elnöke.

Pogány Erzsébet, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”60081″}
Fotók: Tóth Klára, további képeket a Képgalériánkban ITT tekinthetnek meg.
Megemlékezők köztPánczél Károly Ladányi Lajos és Harmati Zsolt az emléktáblánálTemplomban