59944

Komoly fenntartásainak adott hangot a Most-Híd vegyespárttal szemben Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén. A nemzetpolitikáért felelős minszterelnök-helyettestől a bizottság előtti éves meghallgatásán Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő, bizottsági tag kérdezte meg, hogy a szombati szlovákiai parlamenti választások eredményeinek ismeretében várható-e, hogy a magyar kormány kiegyezik a Most-Híddal.

Semjén Zsolt válaszában kifejtette: a Most-Hídhoz fűződő magyar viszony fundamentális, ám ha a Magyar Közösség Pártja megállapodik velük, akkor a magyar kormány nem ellenzi. “De a Most-Híd létrejöttével az egész Kárpát-medencére veszélyes jelenséget indított el a magyar képviseletre nézve”  fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: Bugár Béla pártjával kapcsolatban komoly fenntartásai vannak. Felvidékkel kapcsolatban Semjén azt is elmondta, hogy amennyiben a polgármesterek kérik, a kormány kész közreműködni a felvidéki magyar kisiskolák fenntartásában, ahogyan Kárpátalja esetében is biztosítják a forrásokat.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt az egyszerűsített honosítás eddigi számadatairól is. Ezek szerint 801 ezer állampolgársági kérelmet regisztráltak, 750 ezren esküt tettek, 28 ezer kérelmet pedig elutasítottak. Az egymillió új magyar állampolgár elérését reális célnak tartja, azzal együtt, hogy az igénylések száma természetszerűleg csökken az idő haladtával.

Semjén Zsolt szólt az autonómiáról is, kijelentve: ebben nincs kettős mérce, az autonómia jár a magyarságnak. E témában Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is beszámolt a bizottság előtt, kiemelve a hamarosan megjelenő, “Joggal Európában” címet viselő tanulmánykötetről (Erről szóló beszámolónk ITT).

Szólt arról, hogy sikeres volt a tematikus évek programja, s idén a külhoni fiatal vállalkozók évére 750 milliót különítettek el. Attól, hogy kulturális területen biztosítják a magyar identitást, még nem biztos, hogy valaki a szülőföldjén marad, ha nehéz a gazdasági helyzet – indokolta a kezdeményezést. A kormányfő helyettese a diaszpóra kiemelten sikeres programjának nevezte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amely a Kárpát-medencére vonatkoztatva kiegészült a Petőfi Sándor programmal. Előbbiben 100 ösztöndíjas vesz részt és közel egymilliárdos a keret, utóbbiban 50 ösztöndíjast küldenek ki és 350 milliós forrás áll rendelkezésre. Szólt a testvér települési programról, amelyre 150 milliós keretet fordítanak. Jelezte: a Határtalanul! program keretében a százezredik diák járt külhoni magyar közösségnél.

Közlése szerint felmérik a magyar többségű települések és egyházi intézmények helyzetét, célként fogalmazta meg, hogy minél több gyermek szülessen a magyar, a diaszpórában a vegyes házasságokban, minél több gyermek járjon magyar nyelvű óvodába, szerezzen szülőföldjén magyar intézményben diplomát, növekedjen a magyar nyelvű munkavállalókat alkalmazók aránya és a magyarság kezében összpontosuló vagyon. Semjén Zsolt beszámolt a Vajdaságban indult 50 milliárdos gazdaság fejlesztési programról, és hangot adott azon véleményének, hogy ha a források rendelkezésre állnak a következő ilyen programot Kárpátalján kellene elindítani.
Kitért arra, hogy tavaly a nemzetpolitikai terület támogatása – a tárcák forrásait nem számítva – mintegy 22 milliárd volt, az összeg folyamatosan bővült az elmúlt esztendőkkel. Rögzítette: a kormány elsősorban katalizátor szerepre törekszik.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: a 22,3 milliárdos támogatási keretből a nemzetpolitikai államtitkárság fejezetében 5,8 milliárd, a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 16,5 milliárd szerepelt és közel 5 milliárdot a rendkívüli kormányzati intézkedések fejezetéből különítettek el a tavalyi évben. Rendkívül fontos és kiemelten sikeres programnak nevezte a külhoni magyar szakképzés évét, ez még nem zárult le, különböző fejlesztésekre, programokra idén is 500 millió áll rendelkezésre és szeretnék a jövő évi költségvetésbe is betervezni ezt a forrást. Az államtitkár szerint a Kárpát-medencében nem munkanélküliség, hanem munkaerő-hiány van, és a szülőföldön való boldogulás egyik eszköze lehet a szakképzés fejlesztése. Kitért az idei programra és jelezte: áprilisban pályázatot hirdetnek a külhoni magyar vállalkozóknak 525 milliós kerettel, egy-egy vállalkozó 3-6 millióra nyújthat be kérelmet. Kitért arra, hogy a tervek között szerepel diaszpóra központ létrehozása, a források rendelkezésre állnak, felhasználják a Mikes és Julianus programok tapasztalatait, az összegyűlt értékeket. 80 millió forintot fordítanak a Márton Áron emlékévre, a programok már elindultak – jelezte.

mti nyomán szd, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”59901,59876″}