Öt évvel ezelőtt ezen a napon, április 25-én látta el kézjegyével Schmitt Pál köztársasági elnök Magyarország Alaptörvényét. Az évfordulóra központi ünnepi, valamint szakmai és tudományos rendezvényekkel emlékezik a magyar kormány. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki.
Magyarország Alaptörvényét – amely még az 1949 augusztusában elfogadott „szovjet típusú”, de 1989-ben alapjaiban megváltoztatott alkotmányt váltotta – a magyar Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, egyetlen tartózkodás mellett. A legfelsőbb szintű magyar jogforrást Schmitt Pál akkori köztársasági elnök ünnepélyes keretek között 2011. április 25-én írta alá. Az Alaptörvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, azóta öt alkalommal módosították.
Szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között
Az évforduló előestéjén Trócsányi László igazságügyi miniszter a távirati irodának adott nyilatkozatában az új alkotmányt „a múlt, a jelen és a jövő magyarjai” közötti szövetségnek, a magyar jogrend alapjának nevezte. Jelentőségét a megalkotásában és elfogadásában látja, vagyis abban, hogy felváltotta az 1949-es alkotmányt. Ennek igénye szerves része volt a rendszerváltást követő magyar közgondolkodásnak.
Az Alaptörvényben kifejezett értékekkel kapcsolatban a miniszter megjegyezte: az alkotmányozó nem titkolta és nem is szégyellte értékválasztását. Olyan értékeket rögzít egyebek mellett, mint a házasság, a család, az emberi alapjogok, a magyar nemzet egysége és tagjainak egymás iránti felelőssége, a kereszténység, az európai integráció, a szuverenitás garanciái vagy éppen a történeti alkotmány.
Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke (2010-2012) aláírja az új Alaptörvényt (Fotó:kormany.hu)
Gránitszilárdságú alaptörvény – eddig öt módosítással
Arra a felvetésre, hogy a „gránitszilárdságú” alaptörvény, amelyet már ötször módosítottak, mégsem állta ki az idő próbáját, a miniszter kifejtette: helyes és szükséges, hogy egy ország ne úgy tekintsen az alkotmányára, mint egy olyan jogszabályra, amely pillanatnyi szándékok alapján bármikor módosítható. De azt sem lehet elfogadni, hogy a világ változásaira, válságaira ne reagáljon az alkotmányozó. Az alaptörvény módosításaikor egyrészt ez volt a cél, az ötödik módosítással pedig az alkotmányos intézményekkel kapcsolatos viták többségét rendezte – fejtette ki.
Az Alaptörvény a határon túli magyarokról
Az Alaptörvény az alapvetései között szól a nemzet egységéről és az ország határain kívül élő magyarok iránti felelősségvállalásról:
„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
A MNB emlékérmét bocsát ki az évfordulón
Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából „Magyarország Alaptörvénye” megnevezéssel 10 000 forintos címletű ezüst és 2000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét – mindkettőből öt-ötezer darabot – bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A 10 000 forint értékű érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 24 gramm, átmérője 37 milliméter, széle recézett, míg a 2000 forint értékű 75 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből készült, súlya 23,7 gramm, átmérője 37 milliméter, széle recézett.
A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott emlékérmék
Mindkét emlékérme előlapján a középmezőben az alaptörvény díszkiadását szimbolizáló nyitott könyv, hátlapján a középmezőben az Országház kupolacsarnoka belső részletének ábrázolása látható. Az érme szélén, felső köriratban az „Isten, áldd meg a magyart!”, alsó köriratban az „Az alaptörvény 5. évfordulójára” felirat olvasható. A bal oldali díszítő motívumban ifj. Szlávics László tervezőművész mesterjegye látható.
(Felvidék.Ma/mti)
