Jozef Markuš, a Matica slovenská korábbi elnöke (Fotó: tasr)

A Matica slovenská szlovák kulturális szervezet vagyonának felelőtlen kezelésével és jelentős vagyoni kár okozásával vádolják Jozef Markušt. A szervezet korábbi elnökének bírósági pere több évig tartó visgálat és huzavona után pénteken kezdődött Pozsonyban.

A nyíregyházi születésű – onnan a II. világháború utáni lakosságcsere-egyezmény folytán Csehszlovákiába áttelepült –, most 72 éves Markuš 1990-től 2010-ig állt a magyarellenességéről is elhíresült szlovák kulturális szervezet élén.

Az úgynevezett maticás alap ügye Markuš utódja, Marián Tkáč feljelentése nyomán pattant ki. A vád szerint Markuš 2007. december 19-én a Matica elnökeként aláírta azt a szerződést, amelynek alapján a szervezet átvállalta a Matica alapjának adósságát, és kötelezte magát annak visszafizetésére. Az ügyészség szerint Markuš ezzel az aláírásával 202 393,55 euró nagyságú kárt okozott a szervezetnek. Az új vezetés azonban visszaköveteli ezt az összeget Markuštól.

Amennyiben a bíróság bűnösnek találja a vádlottat, akár 10-15 éves szabadságvesztéssel is sújthatja. Jozef Markuš már a bírósági tárgyalás kezdetén kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát. Három órányi tárgyalás után a bíróság az ülést – tekintettel a 72 éves vádlott kimerültségére – berekesztette. A következő tárgyalásra május 26-án kerül sor.

Jozef Markuš a bíróság előtt 2016. április 8-án. (Fotó: tasr)
Jozef Markuš a bíróság előtt 2016. április 8-án. (Fotó: tasr)

Jozef Markuš úgy nyilatkozott, hogy a vád nagyon érzékenyen érinti őt, mert egész eddigi munkásságával mindig a Matica slovenská érdekeit tartotta szem előtt. Úgy véli, hogy a bírósági eljárás egyetlen célja a Maticán belüli ellentétek megoldása egy személy befeketítése által.

Állítása szerint csak azután írta alá a vitatott dokumentumot, miután azt a Matica kollektív szervei, valamint leányvállalata, a turócszentmártoni Neografia nyomda jóváhagyták. Az adósság szerinte 1999 és 2001 között keletkezett, s törlesztését a Neografia 2007. évi jó gazdasági eredményei után kifizetett hozamokból rendezni lehetett volna.

„Nincs egyetlen olyan dokumentum sem, amely azt bizonyítaná, hogy kollektív szervek döntéséről lenne szó” – mutatott rá a bíróság előtt Marián Tkáč. Meggyőződése, hogy a részvényesi hozamokat más, értelmesebb célokra kellene felhasználni. „Úgy vélem, nem tudatosan hibázott, de rossz tanácsadói voltak akkor, elsősorban a gazdasági ügyek terén” – jegyezte meg Tkáč, akit a bíróság a tárgyalás berekesztése előtt már nem tudott kihallgatni.

(Felvidék.Ma/TASR, TA3, CTK)