Az egyik ásatási hely (Fotó: Rozsnyói Bányászati Múzeum)

A Rozsnyó melletti Jólészen ásatásokat tartanak a Grulyavárnak becézett helyen, Cházár András, Magyarország első siketnéma intézete alapítójának egykori nyári lakhelyén. A várat a feltárást követően alapszinten helyreállítanák, majd turistalátványossággá alakítanák egy tervezett bicikliút mentén, kilátással Krasznahorka várára és az egész rozsnyói völgyre.

Cházár András 1745-ben született Jólészen, a váci siketnéma intézet alapításának kezdeményezője, illetve ügyvéd, megyei főjegyző volt. Korában az elesettek, fogyatékosok szószólójaként ismerték. 1790-ben a „szántóvető polgárság” nevében írott „esedező levél”-ben az általános és kötelező alapiskoláztatást és a fogyatékosok felkarolását is javasolta. Egy másik híres írásában a siketnémák taníthatóságáról értekezett.

Cházár úttörő munkát végzett a burgonya magyarországi meghonosításában is. Az ő nevéhez fűződik a „grulya” (krumpli) meghonosítása szülőföldjén. Az ásatások helyszínén, Cházár András feltételezett nyári lakhelyén több pince és egy halastó is található. A jólésziek és a Cházár András Polgári Társulás évek óta próbálkozik a hely feltárásával, hogy átörökíthessék településük leghíresebb polgárának hagyatékát a jövő számára.

Vakolatmaradványok (Fotó: )
Vakolat-maradványok (Fotó: Rozsnyói Bányászati Múzeum)

Az ásatások helyszíne a mai napig szántóföldnek van nyilvánítva, védett övezetbe is tartozik. A polgári társulás elnöke, Zagiba Tibor tájékoztatása szerint a különféle engedélyek intézése már tavaly júliusban elkezdődött, a feltárást április elején kezdték.

Az ásatásokat vezető Peter Šimík elmondása szerint hat helyen kezdtek ásni. Öt helyen falmaradványokra bukkantak, a hatodikban feltárták Cházár András sírhelyét. Mint megtudtuk, az egyetlen segítséget a térség második hadi feltérképezése adta, ahol megtalálható volt az építmény alaprajza. Egyelőre több irat nem került elő, amiből következtetni lehetne az épületek külsejére. A kutatás megállapította, hogy a falak építőanyaga kő és tégla keveréke volt, a tetőszerkezet máig nem tisztázott. A leletek között az építési anyagokon kívül szinte csak háztartásban használatos kerámia darabokat találtak, illetve egy pipát.

Zagiba Tibor elárulta, hogy a jövőben szeretnének pályázni egy teljes régészeti kutatásra és azzal feltárni az egész Grulyavárat, majd felújítani azt, gazdagítva a jólészi kulturális örökséget és gyarapítva a környék idegenforgalmi látványosságait.