Szokolyi (Szokoly) Alajosról, akiről sajnos nem sokan tudnak eleget annak ellenére sem, hogy kiemelkedő férfiú volt és fontos szerepet töltött be Hont megyében s általában a magyar közéletben, többször is megemlékeztem már honismereti-helytörténeti-néprajzi írásaimban. Portrét rajzoltam róla például a Jeles elődeink című kötetemben is (2002). Az alábbi írás részben ez alapján készült.
1932. szeptember 17-én egy nekrológot közölt az Ipolyságon megjelent, A Hét című társadalmi és kulturális hetilap. A gyászhír szövege így kezdődött:
Szokolyi síremléke Bernecebarátiban Csáky Károly felvételén
„Pénteken délután szomorú hír futotta be a város utcáit. Az emberek megilletődött szívvel vették tudomásul, hogy berneczei Szokolyi Alajos földbirtokos, a régi Hontvármegyének nyugalmazott főlevéltárnoka, a vármegye egyik legnépszerűbb és közszeretetben álló embere, szeptember hó 9-én pénteken délután agyvérzés következtében hirtelen meghalt. A gyászhír megdöbbenést keltett nemcsak Ipolyságon, hanem az egész volt Hontvármegyében, és mindenki szívből jövő részvétellel gondolt arra, akit a halál magával ragadott.
A temetés vasárnap volt Berneczebarátiban. Ipolyság majdnem minden számottevő embere, az intelligencia, de az iparosság és a gazdaosztály képviselői is nagy számban mentek el Berneczebarátiba, hogy megadják a végső tisztességet annak, aki egész életén át csak a közjóért dolgozott, és rokonszenves, megnyerő modorával mindenkinek a szeretetét megnyerte.”
Vajon ki volt ez az ember, akiről ily nagy szeretettel és tisztelettel írtak?
Az 1907-es Honti Naptárban olvassuk, hogy nemcsak Hont megyében, de az egész országban ismert és jóhangzású név a Szokolyi Alajosé. „Sportkörökben jelentős fogalom, amely sikereket, diadalt jelent.” /Honti H., 1907. 74–75. l.)
A bernecebaráti emléktábla, fotó – Világháló
A Magyar Életrajzi Lexikon is elsősorban sportemberként tartja őt számon. Nem csoda, hisz „a Magyar Athlétikai Club színeiben versenyzett az atlétika szinte minden ágában, és 13 országos rekordot állított fel. 1896-ban Athénben az olimpián 100 m-es síkfutásban III. helyezést ért el, ugyanebben az évben megnyerte Magyarország és Csehország 100 yardos síkfutó bajnokságát. 1897-ben kezdeményezésére alakult meg a Magyar Atlétikai Szövetség.” (Kenyeres Á. főszerk., 1969. 791. l.)
Szokolyi nevét megtaláljuk dr. Mező Ferenc: Az olimpiai játékok története című könyvében is. A szerző Gerentsér Lászlót idézve írja az alábbiakat: „Szokolyi Alajos az ipolysági rétekről ment ki külföldre, hogy végigverje a kontinens legjobb sprinterjeit.” (Mező F., 1929. 44. l.)
Szokolyi Hajós Alfréd mellett az 1896-os athéni olimpia legsikeresebb magyar tagja volt. Nemcsak 100 méteres síkfutásban ért el helyezést, hanem hármasugrásban is, melyben a negyedik lett. Jelentős szerepe volt a Magyar Olimpiai Társaság létrehozásában is.
A Szokolyi-kúria egy régebbi felvételen
Hont megye büszkesége 1871. június 19-én született a Zólyom megyei Kisgaramon. Besztercebányán és Léván végezte gimnáziumi tanulmányait. Érettségi után Pesten orvosnak készült. Már ekkor megnyerte az MAC 100 yardos versenyét, de ő győzött 400 méteres gáton is, sőt országos csúcsot állított fel az akkor még létező sportágban, a „távolmagasugrásban”.
A sportoló versenydíjai
Orvostanhallgatóként az ipolysági kórház egykori országos hírű főorvosánál, dr. Kovács Sebestyén Endrénél végezte nyári gyakorlatait. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Berchtold Sarolta grófkisasszonnyal, akinek révén földbirtokhoz jutott a Hont megyei Bernecebarátiban. Sportszeretetét a megye székhelyén is kibontakoztatta: 1902-ben kezdeményezésére alakult meg az Ipolysági Sport-Klub. A testedző sportokon kívül galamblövész- és lóversenyeket is szervezett. Az is neki köszönhető, hogy a vidéki sportélet ez idő tájt élte errefelé fénypontját. A városnak két modern teniszpályája is volt, s 1903-tól 1912-ig itt zajlott az országos ”lawn-tenisz”-bajnokság. (Dr. Kiss L., 1992. 5. l.)
1906-ban a neves sportférfiút, a bőkezű mecénást s a társasélet vezető egyéniségét a Honti Sportklub igazgatójává választották. (Honti Naptár, 1907. 75. l.) 1909-ben az Ipolysági Állatvédő Egyesületnek is az elnöke lett. 1911-ben kinevezték a Honti Múzeum őrévé, 1914-től pedig a Vöröskereszt Hont megyei fiókját is igazgatta.
A bernecabaráti kúria Csáky Károly felvételén
Szokolyi Alajos nevét még egy honti vonatkozásban feltétlen meg kell említenünk. 1910-ben Györffy István etnográfus ösztönzésére ő szervezte meg Ipolyságon az országos hírű kanászhangversenyt, melyen Bartók Béla vette fonográfra a legszebb dudanótákat.
A Nógrádi és Honti Híradó című lapban írták 1910. november 9-én a következő sorokat: „Szokolyi Alajos bernecei nagybirtokos nov. 13-án 3 órára Ipolyságon, a vásártéren kanász- és juhászhangversenyt rendez, mely duda, pásztorkürt és tilinkó fúvására van hirdetve.” Nagyvonalúságát, segítőkészségét Bartók Béla is méltányolta. A hangszeres zene folklórja Magyarországon című munkájában így írt: „Ipolyságon b. Szokolyi Alajos, megyei levéltáros tette lehetővé a gyűjtést nagy áldozatkészséggel.” (Lásd még: Csáky Károly Honti barangolások című könyvét. Bratislava, 1985. 192–208. l.)
Hont megye főlevéltárosa valóban nagy mecénása volt a kultúrának.
Szinte valamennyi nemes kezdeményezést felpártolt és támogatott; adományozója volt a Honti Múzeumnak, bemutatkozott az 1898-as megyei történelmi kiállításon, az 1910-es nagy gazdasági kiállításon Ipolyságon stb. Nemhiába írták, hogy ahol csak megjelenik, ahol megfordult, „szeretreméltó modorával és lekötelező udvariasságával mindenütt megnyeri maga számára a rokonszenvet…” (Honti Naptár, 1907. 75. l.)
A közélet kiemelkedő alakja élete utolsó éveiben bernecebaráti birtokán gazdálkodott. A századforduló utáni első években került hozzá erdőőrnek az öregedő nógrádi-honti betyár, a messze földön híres Sisa Pista. Ma egymás közelében nyugszanak a bernecei temetőben. A felújított Szokolyi-kastély falán pedig, akárcsak a község egyik részén emléktábla őrzi az egykori híres lakó nevét.
Szokolyi emléktáblája és szellemének ápolása Ipolyságon
Szokolyi emlékének egyik istápolója Ipolyságon Révész Ferenc, az itteni Szokolyi Alajos Olimpia Klub vezetője. Kezdeményezésére rendszeresen megemlékeznek a jeles szülöttről, megkoszorúzzák bernecebaráti sírját, ipolysági emléktábláját.
A volt ipolysági zsinagóga udvarán látható emlékfalon elhelyezett fekete márvány táblán ez a kétnyelvű szöveg olvasható: „SZOKOLYI ALAJOS/ (1871-1932)/ Ipolyság első olimpikonja/ a sport, kultúra és közösségi/ élet önzetlen támogatója/ Ipolyság 2005/ adományozza:/ Ipolyság város/ Slovenský olympijský výbor/ Magyar Olimpiai Bizottság“.
Az ipolysági emlékfal Csáky Károly felvételén
