Ifjúsági szervezetek vitatkoztak a trianoni békediktátumhoz vezető okokról és a szerződés hatásairól a Magyar Liberális Párt ifjúsági szervezete, a Liberális Fiatalok Társasága által kezdeményezett beszélgetésen, szerda este Budapesten. Vélemények. Tanulságok.
A vitaesten a Societas, az Ifjú Demokraták (IDE), a Jobbik IT, az Y-Gen Egyesület, a Lehet Más a Jövő, a Négy Köztársaság (4K) és a Modern Fiatalok (Mofi) civil szervezet delegáltjai vettek részt, kormánypárti ifjúsági szervezetek nem képviseltették magukat.
A beszélgetésen olyan témákat érintettek, mint a Trianonhoz vezető okok, a békeszerződés tartalma, a határon túli magyarok jelenlegi helyzete és a Magyarország európai uniós tagsága által kínált lehetőségek.
„Igazságtalan, de a mindent vissza elv nem jogos”
Bakai Gergely a liberális fiatalok képviseletében a vitaest céljaként a politikai kultúra fejlesztését jelölte meg. Véleménye szerint Trianonhoz többek között az vezetett, hogy Magyarországnak nem volt önálló diplomácia képviselete 1918. előtt, mivel addig az Osztrák-Magyar Monarchia tagja volt. Emellett gyenge volt az érdekérvényesítő képessége, és hiányoztak a demokratikus gyökerek. A szerződést igazságtalannak nevezte, de hozzátette, hogy a „mindent vissza elv” nem jogos, hiszen vannak például olyan elcsatolt horvát területek, ahol nem éltek magyarok. Azt is mondta, az Európai Unióra mint lehetőségre kell tekinteni, de nem tőle kell várni, hogy megoldja a problémákat, fel lehetne viszont arra használni, hogy a szomszédos országokkal javítsunk a viszonyunkon.
Cohen Áron, a Lehet Más a Jövő elnökségi tagja szerint a trianoni szerződés tanulsága az, hogy nem szabad hinni a nagyhatalmaknak, és nem szabad a sorsunkat mások kezébe helyezni. Véleménye szerint azért kell beszélni a szerződés tartalmáról, mert ma is történnek Trianonhoz hasonló esetek, például a Krím félsziget elcsatolása Ukrajnától. Az Európához és a visegrádi négyekhez fűződő kapcsolatot meg kell erősíteni, erős magyar külpolitikára van szükség, és határokon átívelő magyar koalíciókat kellene kiépíteni – közölte.
„Trianon egy seb, de hagyni kell behegedni”
Szarvas Koppány Bendegúz, az IDE korábbi elnöke a trianoni békeszerződés megkötését az 1848-as forradalom és szabadságharcig vezette vissza, mivel akkor a magyarok a nemzetiségek nélkül akarták kivívni a szabadságukat, és így ellenséggé tették a kisebbségeket. Úgy fogalmazott, Trianon egy seb, de beteges dolog nem hagyni behegedni és száz éven keresztül folyamatosan fenntartani a fájdalmat. A magyar kormánynak jószomszédi viszonyra kellene törekednie a körülöttünk levő államokkal, emellett pedig az európai közösséget kellene erősíteni, és ezen keresztül segíteni a határon túli magyarokat – jelentette ki.
A Modern Fiatalok vezetője arról beszélt, mivel érnék be a határon túli magyarok
Seres Szilárd, a Mofi elnöke egyetértett abban, hogy az 1867-es kiegyezés feszültséghez vezetett a kisebbségekkel, ami azt bizonyítja, hogy a nacionalizmus erőltetése a történelemben mindig zsákutcához vezet. A szerződést igazságtalannak nevezte, amelynek hatására történelmi jelentőségű gazdasági károk keletkeztek, és amely óriási sebet ejtett a kollektív nemzeti emlékezetben. Arról is beszélt, hogy szerinte a kormány a magyarokat fordítja egymás ellen annak hangoztatásával, hogy ugyanolyan jogaik vannak a határon túli magyaroknak, mint az itthoniaknak. Szerinte a határon túli magyarok beérnék a magyar állampolgársággal is, szavazati jog nélkül.
„Trianon a legnagyobb tragédia”
Torzsa Sándor, a Societas elnökének véleménye, hogy Trianon a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájának a dokumentuma, nincs rá szó, mekkora fájdalom érte a magyar nemzetet. Arról is beszélt, hogy nem itthonról kell megmondani a határon túli magyar szervezeteknek, miként működjenek. Az EU-val kapcsolatban megjegyezte, megadta a lehetőséget arra, hogy a határon túli magyarok szabadon utazhassanak Magyarországra és fordítva, és ez „hihetetlen nagy dolog”.
Pataki Viktor, a 4K képviselője azt hangoztatta, csak idő kérdése volt az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, mert a nemzeti alapon nyugvó közösségek kialakulása elkerülhetetlen volt. Hozzátette, a nemzetállamok csak a nacionalizmusból tudnak létrejönni, alapjuk a közös nyelv, ezért nem lehetett életképes a monarchia, amely a népek olvasztótégelye volt.
A határon túli magyarok még mindig nyomás alatt élnek
Derda Ádám, az Y-Gen Egyesület ügyvivője azt mondta, újfajta hozzáállásra van szükség a határon túli magyarokkal kapcsolatban, a „semmit róluk nélkülük” elvnek kellene érvényesülnie, a magyar kormány feladata pedig az lenne, hogy ezt támogassa. Kiemelte, a magyar nyelv megőrzésének támogatása nagyon fontos.
Varga Dániel, a Jobbik IT alelnöke arról beszél, hogy azért téma még mindig Trianon, mert most is élnek magyarok a határokon túl, akik nyomás alatt vannak, és minden nap harcolniuk kell a magyarságuk megőrzéséért.
