A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia
továbbra is egyként ellenzi, hogy Brüsszelben állapítsák meg, kit fogadjanak be. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány nem zsarolható.
V4-egyetértés: elfogadhatatlan a kényszerbetelepítés
Szijjártó Péter Prágában egy sajtótájékoztatón az Európai Bizottság azon javaslatára reagált, mely szerint az uniós tagállamok fejenként negyedmillió euróért megtagadhatnák a menekültek befogadását.
„Ez egy olyan zsarolás, amely sehová sem vezet” – jelentette ki a magyar diplomácia vezetője szerdán Prágában a V4-ek és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek találkozója utáni sajtótájékoztatón.
„Timmermans elismerte, hogy Brüsszel kényszerbetelepítést akar. A kényszerbetelepítés elfogadhatatlan. Brüsszel nem, csakis a magyarok dönthetnek arról, kit fogadunk be az országunkba” – válaszolta az MTI kérdésére Szijjártó Péter.
Az EB javaslata „kellemetlen meglepetés számomra” – jelentette ki Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. Kifejtette: a menekültek befogadását érintő uniós politika lényegi kérdésének módosításáról van szó, amelyet csak akkor szabadna előterjeszteni, ha abban egyetértés van. Ez azonban nem létezik. „Nem értem miért kell visszatérnünk a régi vitákhoz. Ez nem szerencsés” – szögezte le Zaorálek.
„Nem vagyok biztos abban, hogy Brüsszel komolyan gondolja a javaslatot”
– jegyezte meg Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter.
Szlovákiának egyértelműen az az álláspontja, hogy a menekültek befogadása kizárólag önkéntes alapon történhet. Bármiféle kvótarendszert elutasítunk – mutatott rá Lukáš Parízek, szlovák külügyi államtitkár.
A török vízummentességet sem támogatják a visegrádiak
A prágai V4-es külügyminiszteri csúcstalálkozón ugyancsak elutasításra talált Brüsszel azon döntése, hogy bizonyos feltételekkel vízummentességet adjon a törököknek.
A magyar emberek biztonsága nem alku tárgya – jelentette ki Szijjártó Péter, akitől az MTI azt kérdezte, mi a véleménye arról, hogy az Európai Bizottság feltételesen vízummentessé tenné a török állampolgárok beutazását az Európai Unióba. „Az EU területére csak az az ország kaphat vízummentességet, amely minden létező követelménynek megfelel, hiszen
az európai emberek, köztük a magyar emberek biztonsága nem lehet alku tárgya
– szögezte le a miniszter.
Szijjártó Péter úgy vélte, hogy „az EU hitelességét veszélyeztetnénk, ha most Törökország előbb kapna vízummentességet egy alku miatt, mint Grúzia és Ukrajna”. Rámutatott arra, hogy míg Grúzia és Ukrajna évek óta próbálja teljesíteni a vízummentesség feltételeit, addig Törökország a menekültügyben Brüsszellel kötött megállapodás alapján jutna vízummentességhez.
Hasonlóan fogalmazott Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter is. „Törökországnak csak akkor lenne szabad megadni a vízummentességet, miután teljesítette az összes, ezzel összefüggő feltételt” – jelentette ki a cseh diplomácia vezetője a V4-ek prágai tárgyalásai utáni sajtóértekezleten.
„Grúzia és Ukrajna teljesítették a feltételeket, ezért a vízummentességet megérdemlik” – vélekedett Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szintén a sajtóértekezleten.
Az Európai Unió keleti partnerségi programja nagyon fontos, ezért a visegrádi négyek egységes álláspontja szerint szükség van annak folytatására – jelentette ki Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter a V4-ek és a Keleti Partnerség hat országa külügyminisztereinek tanácskozása után.
Keleti Partnerség: az együttműködés bevált
„Az együttműködés bevált. Érdekes utat tettünk meg. Az általánostól eljutottunk a konkrétig, azaz most már az egyes államok konkrét érdekeit figyelembe vevő terveket próbálunk megvalósítani” – mondta a cseh diplomácia vezetője újságíróknak.
A V4-ek prágai találkozóján a Keleti Partnerségben részt vevő országok – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna – külügyminiszterei vettek részt.
„Az EU ezt az együttműködést továbbra is kiemelten kezeli, és támogatni kívánja” – jelentette ki Johannes Hahn, az Európai Bizottság szomszédsági politkájáért és a bővítésért felelős biztosa újságírók előtt.
„Az EU-nak minél előbb, minél több pozitív visszajelzést kellene adnia ezen keleti országok számára, mert a pozitív visszajelzések elmaradása esetén ezek az országok letérhetnek az európai integráció útjáról. Ha ezt megtennék, komolyan destabilizálnák keleti szomszédságunkat, amely pedig Európa biztonságára is negatív hatással lenne” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozó után az MTI és az MTV tudósítóinak.
Lajčák állítólag megerősítette: indul az ENSZ főtitkári székéért
Hírportálunk tudósítója prágai diplomáciai körökből úgy értesült, hogy Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a találkozó első napján visegrádi partnereinek megerősítette: megpályázza az ENSZ főtitkári pozícióját.
