Méltó keretek közt zajlott le a Csemadok Országos Népművészeti Fesztiválja, mely visszatérve – immáron fél évszázados – gyökereihez, ismét Zselízen került megrendezésre. Bár nevében a fesztivál szó szerepel, annál sokkal több: a népművészet ünnepe, amely büszkén hirdeti a felvidéki magyarság kulturális értékvilágát.
A három nap alatt megfordult a Garam menti kisvárosban a néptánc és az egyetemes népművészet szakmájának apraja-nagyja, s a műfajok legkiválóbb képviselői mutatták be művészetüket az Esterházy-kastéllyal szembeni, náddal borított színpadon. Ugyanakkor a helyi csoportosulások is megbecsült szerepet kaptak, bizonyítván, hogy milyen gazdag, sokrétű és élő kultúránk virágzik itt, a Felvidéken. Mindehhez hozzájárult az Esterházy-park festői szépségű környezete, szervezők és a helyiek, no meg – nem mellesleg – a kedvező időjárás is.
A hőskorban tapasztalt több tízezres látogatottság elérését persze merész lett volna célul kitűzni, mert az azóta eltelt 30-40 év bizony komoly változásokat eredményezett a világban és az emberi értékrendekben, ám az összesített létszám így is megközelítette a tízezret, hiszen csak a fellépők majd ezerkétszázan voltak.
Kép: Sloboda Sándor
Olyan előadók adták nevüket a ünnepi hangulatú fesztiválhoz, mint Agócs Gergely, Berecz András, Hercku Ágnes, Lakatos Róbert, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, az Ifjú Szivek táncosai, akik közül páran a hazai kincsős táncműhelyből kerültek ki. Az esti gálaműsorok mellett pedig nem volt hiány a kísérőrendezvényekből sem.
A műsorok után esténként a Pajtában zajlottak a táncházak, ahol pénteken és szombaton is hajnalba nyúlóan ment a mulatság, a közvetlen tőszomszédságban lévő Csemadok-házban pedig kiállításon mutatták be a fesztivál történetét. Pénteken szakmai konferencián vitatták meg a szakma kiválóságai a kultúra újrapozicionálásának lehetőségeit, az együttgondolkodás, együttműködés útjait. Ahogy a Fölszállott a Páva című nagy sikerű tehetségkutató műsor is a fesztivált támogatva tartotta itt a területi válogatóját. Emellett volt énekcsoport találkozó, a templomokban vegyeskarok koncertje, istentisztelet és szentmise is.
Akinek azonban még ez sem lett volna elég, az gyűjtögethette az élményeket a finomabbnál finomabb csemegék és italkülönlegességek széles tárlatában, voltak hagyományos ételek, a Bor utcában pedig a környék borkülönlegességeit kínálták, sokak nagy örömére.
Kép: Sloboda Sándor
„Pontosan ilyennek képzeltük el, álmodtuk meg a fesztivált, amikor arról beszélgettünk, milyen is legyen. Nem mi döntöttünk róla, hogy újra Zseliz legyen a helyszín, mi csak a megbízatást kaptuk az országos elnöktől, Bárdos Gyulától. Rengeteg élményt éltünk meg a három nap, de az elmúlt fél évnyi szervezés alatt is, így még frissiben rengeteg minden kavarog bennem. De azt le kell szögezni, hogy ez egy példás összefogásnak a gyümölcse, amely nem valósulhatott volna meg, ha nincs ilyen mértékű civil megmozdulás. Óriási köszönet illeti a várost, a helyi szervezetet és tevékeny tagságát, ahogy más helyi, illetve környékbéli civil szervezetek is oroszlánrészt vállaltak a kivitelezésben. Nap mint nap több tucat önkéntes dolgozott, hogy minden gördülékenyen menjen. Értéket teremtettek a zselíziek, Felvidéknek és az egyetemes magyar kultúrának, és ezt óriási eredménynek tartom” – mondta el a záróműsor után a Felvidék.ma-nak Juhász Sándor, aki feleségével, Eszterrel főszervezője volt a fesztiválnak.
„Sok munka áll mögöttünk, de egy percét sem bánom, mert tudom, hogy több ezer embernek szereztünk felejthetetlen pillanatokat. A felvidéki magyarságnak úgy gondolom, nagy szüksége van az ilyen identitáserősítő rendezvényekre, ezért ahogyan Bárdos Gyula elnök úr is mondta, a fesztiválnak nem a múlt nosztalgiájáról kell szólnia, hanem a jövőbe tekintésről. Ennek jegyében bár még be sem fejeztük az ideit, már a jövő évi szervezés jár a fejünkben” – tette hozzá Batár Péter a Csemadok helyi szervezetének elnöke.
A fesztivál jelentőségét jelzi, hogy az anyagi támogatókat képviselve jeles közéleti személyiségek is tiszteletüket tették a zselízi parkban. A fesztivál kormányzati védnöke Bukovszky László, kisebbségi kormánybiztos szintén megtisztelte jelenlétével a gálaműsor népes közönségét, de ott volt még Harmati Zsolt, Magyarország pozsonyi nagykövetének első tanácsosa, Szilágyi Péter, a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság helyettes államtitkára, Pathó Marianna, osztályvezető, és az MKP frissen megválasztott új elnöke, Menyhárt József is.
Kép: Sloboda Sándor
Három napig tehát újra Zselíz lett a népművészet fellegvára, erre alapozva méltán igényelheti, hogy hajdani fényét és rangját visszanyerve újfent a felvidéki magyar népművelődés egyik origója legyen.
Kép: Sloboda Sándor
Barány János képriportja.
