A Csemadok Tornaljai Területi Választmánya az Európai állampolgárok kezdeményezése a politikai szélsőségek és az euroszkepticizmus elleni küzdelemért című pályázat keretében konferenciát szervezett június 17-én.
A tanácskozáson Magyarországról Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, Király Dávid, az alapítvány szakértője, Niedermüller Péter, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének európai parlamenti képviselője, valamint Nyírbátor és Nagykároly községek képviselői vettek részt.
„A program során Tornaljáról a kollégáim mindig nagyon jó élményeket mesélnek. Én is úgy jöttem ide, mint haza. Nagy élmény, hogy az ember úgy van külföldön, hogy otthon van. Tornalján nyitottan és szeretettel fogadnak bennünket, a programunkhoz ezért is választottuk e kisvárost Pozsony helyett” – mondta el a projektet koordináló budapesti Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, Horn Gábor.
A tornaljai tanácskozás résztvevői a helyi Városi Hivatal munkatársai, a Csemadok tisztségviselői, a mikrorégiók polgármesterei voltak. Két panelben hangzottak el előadások. Közel s távol címmel az Európai Unió hatását vázolták a régió életére, a fejlődés ellentmondásait, az euroszkepszis gyökereit. A Helyben dől el című panelben a helyi közösségek szóltak arról, hogy miként tudnak élni az Európai Unió adta lehetőségekkel.
Tornalja városa Nyírbátor és Nagykároly községgel működik együtt ezen európai uniós projektben.
Balajti Lajos, a Csemadok Tornaljai Területi Választmányának az elnöke elmondta, hogy a városok között két éve alakult ki a kapcsolat. Arra alapoznak, hogy értéket és tapasztalatokat cseréljenek. Ennek köszönhetően meglátogatták már egymás rendezvényeit, amelyeken bemutatkozhattak a helyi csoportok. Idén is éppen egybe esik Tornalján a Királyi Napokkal a konferencia.
Nagy László, a Tornaljai Városi Hivatal vezetője beszámolt a város fejlesztéseiről (Erről külön cikkünkben számolunk majd be). Kiemelte, hogy azzal együtt, hogy itt is érzékelik az uniós problémákat, a város gazdasági megerősödése nem lett volna lehetséges az uniós források nélkül. Elmondta, hogy készülnek az új EU-s pályázati lehetőségekre. Szeretnének lakótelepi közterekre, óvoda felújításra, bicikliutakra pályázni. Megemlítette a város testvérvárosaival való együttműködését, melynek keretében tapasztalatcserével segítik egymást. Jó példaként hozta fel ahogyan Lengyelországban felhasználják az uniós forrásokat.
Máté Antal, Nyírbátor (Szabolcs megye) polgármestere leszögezte, hogy nem szabad azt gondolni, hogy az Európai Unió fogja megoldani a problémáinkat, hanem eszközként kell kihasználni a helyi lehetőségekhez. Mindennek helyben kell eldőlnie, s ehhez véleménye szerint a projektek hasznosak. Egy 13 ezres településről van szó, ahová több, mint 60 községből járnak dolgozni, idén újabb ezer új munkahelyet teremtenek. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kiegészítő szektorokkal, az oktatás, a kultúra, a közlekedés területén stratégiai együttműködésben álljanak, s át kell alakítani a kapcsolódó infrastruktúrát. Hangsúlyozta, hogy a polgároknak érzékelniük kell a változásokat ahhoz, hogy az Európai Unióról pozitív kép alakuljon ki.
A pályázatot az Európai Unió „Európa a polgárokért” programjának a társfinanszírozásával valósítják meg. Kutatással, tanulmányok készítésével, tanácskozásokkal egybekötött projektről van szó, amelynek keretében megvitatják az Európai Uniót érintő kérdéseket, és hogy a polgároknak mi jelenthet kitörési pontot, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson.
A konferenciákon megtárgyalják az euroszkepticizmust, hogy honnan eredhet a polgárok szembefordulása a hagyományos politikai elittel. Az ezen programot megvalósító szakemberek úgy gondolják, hogy ez bezártsághoz vezet, és veszélyt jelent az Európai Unióra. Úgy vélik, hogy kedvezőtlen következményei lehetnek a gazdaságra, amelynek az lenne a legnagyobb feladata, hogy munkahely-teremtéssel segítse a régiók fellendülését.
Minden régió megpróbálja magát újradefiniálni. Az unió részéről folyamatos az erőfeszítés, hogy kiegyenlítse az egyenlőtlenségeket, s gazdasági régiókat hozzon létre. Niedermüller Péter úgy véli, hogy a problémák nem oldhatók meg tagországi kereteken belül. „Minden európai országnak csak az Európai Unióban van jövője” – tette hozzá.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője meghívott előadóként vázolta, hogy milyen bírálatok érik az Európai Uniót, amikor az „unióra sokszor szent tehénként” néznek. Vázolta, hogy Kotleba pártjára jellemző, hogy új európaellenes hullámot alakít ki. Ami a kérdést illeti Szlovákiában, beleértve a felvidéki magyar társadalmat is frusztráció tapasztalható, mely abból adódhat, hogy hirtelen változást, jobbrafordulást várnak. Mint kifejtette, mára eljutottunk oda, hogy a szlovákiai társadalom megkérdőjelezi az unió működését.
Szlovákiában a felmérések szerint az elmúlt 10 év alatt sokat változott az emberek álláspontja. Még ma is elsősorban a szabad mozgást és az eurót jelenti ugyan az embereknek, de egyre kevesebbeknek jut eszébe az Európai Unióról a béke, a demokrácia és gazdasági fellendülés. Az EU korábban ellenségek nélkül végezhette az integrációs folyamatot, mára az unió hitele sokat romlott.
„Meggyőződésem, hogy szükségünk van egy jól működő EU-ra, amiből mindannyian profitálunk. Ugyanakkor szükség van a változásokra, hogy valóban az elmaradott régiókon segítsenek” – mondta. Hozzátette, ami a régiók felemelkedését jelenti, a jövőben se lehetünk bizakodóak, mert a déli régiók, ahol a felvidéki magyarok laknak, továbbra se számíthatnak komolyabb európai pályázatokra, a fejlesztések északra mennek.
Köteles László, a Csemadok országos alelnöke leszögezte: „Az Európai Unióban mindent meg is teremtenek ahhoz, hogy szkeptikusok legyünk.” Kifejtette, hogy milyen veszélyes a szélsőséges szó használata, ami a konferencia címében így szerepel: Harc a politikai szélsőségek és az euroszkepticizmus ellen. Ő magát is megfigyelte annak idején a titkosszolgálat azon a címen, hogy szélsőséges nacionalista, pedig csak annyit tett, hogy vállalta magyarságát, s olykor átjárt Magyarországra.
Kitért arra, hogy miből is alakulhatnak ki az előítéletek. Az uniós források nagy része nem is jut el a célcsoportokhoz, az embereknek joggal vagy jogtalanul, de fenntartásai vannak. A projektek korrumpálnak és elgyengítenek, a pályázati kiírásokra várnak, igyekeznek megszerezni a könnyű pénzeket, túlfizetettek az európai unió alkalmazottai.
Szlovákiában nem hagyományos politikai pártok működnek, hanem olyanok, amelyeknek az élén celebek állnak. Az Európai Unióban pedig „demokráciára” játszanak. Kitért arra, hogy a szlovákiai politikai elit szemrebbenés nélkül megerősítette a Beneš-i dekrétumokat, amit az unió szintén szó nélkül hagy. Ugyanakkor kifejtette, hogy bízik abban, hogy egyszer, ahogyan a Csemadok örökös tiszteletbeli elnöke, Fábry Zoltán mondta, hazánk lesz Európa.
