Nézem a naptárt, s csak nehezen látom be: annyi az annyi. Isten tartson meg (nekünk) sokáig, kedves Bauer Edit! Sok ilyen hetvenéves embert kívánnék magunknak, mert nem tudom, hová jutunk, mi lesz közösségünkkel, ha egyszer a Ti nagy nemzedéketek is feladja.
Csodálom az energiádat, a tenni akarásodat, az erőt, a kitartást. Egyszer, sok éve azt mondtam neked a szlovák parlament éjszakába nyúló ülése során, az „atombunker” folyosóján: csodállak, hogy bírod odabent, a tanácsteremben, holott nekem – a birkatürelműnek – még ott a kakasülőn is lélekrombolóan kimerítő.
A lelkierődet csodáltam legjobban. Persze, tudom, az még egy más világ volt, amiben Te megalapoztad önmagadat. A tudást, a rendet, a következetes munkát – akkor is, amikor csak gyéren vagy sehogy sem termett érte babér. Sokszor jut eszembe, hogy már az átkosban feszegettél olyan munka- és családszociológiai témákat, amiknek nemigen tapsoltak, s hogy a rendszerváltás után mekkora súlya volt a szlovák parlamentben minden csendes, jól artikulált, pontos, kifogástalanul szakszerű szavadnak.
Hadd idézzem fel a magyarfaló időket, amikor ellenfeleid a felszólalásod után egy aprócska érvet, kapaszkodót nem tudtak találni, amivel csaphattak volna rajtad egyet. Csak dühtől vörösen azt tudták szavaidhoz fanyalgón hozzátenni, a testvére vagy-e Duraynak… Mert az érveid ellen nem volt apelláta. Igen, az érvek, ez a Te erősséged.
Kedves Bauer Edit, veled biztosan nyert az Európai Parlament, amikor EP-képviselő lettél, mi meg sokat veszítettünk, hiszen a szociálpolitikában, de a nemzetiségi politikában is ritka sorainkban az olyan felkészült, nagy tudású, alapos ember, amilyen Te vagy.
Lehet, mostanság nem szokás megbecsülni az ilyen erényeket, de ha Te s még néhány, hozzád hasonló ember nem lenne, nem lett volna, ma nem lenne még Selye Egyetemünk sem, de megszelídített név- és nyelvhasználati törvényünk, s talán még községnévtábláink sem. Egy kicsit sziszifuszi munka volt mindig a tiéd, de végül eredményeket is hozott: a jelek, hogy nem dolgoztál, nem dolgozol hiába, itt vannak körülöttünk.
S itt vagy Te is, újra egy nem könnyű pályán, állhatatosan azon a helyen, ahol álltál korábban is. Velünk, nekünk, bölcsen, okosan, türelmesen. Maradj meg nekünk még jó sokáig, s ha lehet, segíts a nyomdokaidon botladozóknak, mutass példát továbbra is életeddel.
Isten tartson meg sokáig!
