A Csallóköz kultúrájáért sokan dolgoznak

Szombaton Padányban adták át a Csallóköz Kultúrájáért Díjat, melyet három személy, egy alapszervezet és egy alapszervezet mellett működő csoport vehetett át.

A gála Kölcsey Ferenc Himnuszával kezdődött, melyet Sátor Veronika szavalt el. Ezután Lázok Attila, a dunaszerdahelyi területi választmány titkára üdvözölte az egybegyűlteket, majd bemutatta a vendégeket.  Sátor Zoltán, a területi választmány elnöke beszédében a nemzeti ima erejével kérte politikusainkat az összefogásra, hiszen a magyar kultúra nem kap elegendő támogatást a Felvidéken, példaként hozta fel, hogy a Csemadok nem részesül állandó állami támogatásban, s hogy a titkárokat a magyar állam fizeti.  Sátor Zoltán gratulált a Csali Gyermek Néptáncegyüttesnek is.

Ezután Padány község polgármestere, Szabó Zoltán üdvözölt mindenkit, aki magyarul mondja: anyám. Azért kezdte így a beszédét, mivel sajnos egyre kevesebben teszik ezt és sokan arra a tévutra térnek, hogy szlovák iskolába adják a gyerekeiket. A polgármester felajánlotta, hogy jövőre náluk rendezzék meg a díjátadást, s felhívta a figyelmet, hogy tenni kell a felvidéki magyarság  gyarapodásáért.

Nagy Laszló főtanácsos Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége nevében köszöntötte az egybegyűlteket, s elmondta, hogy a Himnusz összeforrt a magyarság történelmével, és feltétel nélkül összeköt minket.  A magyar kultúra napja pedig arról szól, ami közös. Erkel Ferenc visszaemlékezését idézte, mikor a Himnusz melódiáját komponálta:
„(..) amikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. (…) A kezemet a zongorára teszem és hang hang után olvad (egybe). Egy óra sem telik el, megvan a himnusz”.

Bárdos Gyula  beszédében elmondta, hogy az Európai Polgári-díjat eddig sohasem kapta egy adott ország területén élő kisebbség szervezete. A Csemadok elnöke kiemelte, hogy sok olyan dolog van, amelyek a közösségi érdekeket a háttérbe szorítják, s hozzátette, szeretné, ha a Csemadok lenne az összetartó erő.

Ezután a díjazottak és méltatásuk következett. A három Csallóköz Kultúrájáért Közművelődési Díjból az elsőt a nagyszarvai Csepi Zsuzsa kapta, akit a somorjai Botló Judit méltatott. A Csemadok Dunaszerdahelyi TV elnökségének tagja elmondta, hogy sokat tanult a nagyszarvai magyar kultúra mindenesétől, s elmondta, hogy együtt tanított vele a nagyszarvai iskolában.
„Égni kell annak, aki gyújtani akar” – vallja Csepi Zsuzsa, akinek a neve szinte egybeforrt a bábozással, de a szarvai kultúra mellett Felbáron is tevékenykedett, megalapította az Aranykert bábszínházat Dunaszerdahelyen, Lakszakállason több kulturális fórumot is tartottak a csallóközi falvak kultúrájának fejlesztése érdekében.
Csepi Zsuzsa meghatódva köszönte meg a kitüntetést mindenkinek, de főleg férjének, aki mindig támogatta és mellette állt.

A következő díjazott a dunaszerdahelyi Csóka Klára volt, aki sajnos betegsége miatt nem tudott részt venni a díjátadáson. Őt Nagy Tibor, a dunaszerdahelyi alapszervezet elnöke méltatta, aki elmondta, hogy Csóka Klára példaképe az édesanyja volt, aki szintén bekapcsolódott a Csemadok munkájába, s akinek a  hatására nemsokára ő is vezetőségi tag, majd 1977-ben a Csemadok dunaszerdahelyi szervezetének elnöke lett. A Csemadok égisze alatt működött a Jarábik Imre által vezetett énekkar, egy színjátszócsoport, a Fókusz gyermekszínpad és még sorolhatnánk tovább.
Csóka Klára 2004-ben nyugdíjba vonult, de nem sokkal utána újra elnökségi tag lett és 2011-től 2016-ig ismét a Csemadok városi szervezetének elnöke lett.

A harmadik díjazott Varga László volt Nagymegyerről, aki a Csemadok városi szervezetének elnöke, s akit Bittera Zsuzsa mutatott be. A díjazott 1948. június 12-án született Tósnyárasdon. Később Nagymegyerre került, ahol bekapcsolódott a város kulturális életébe. 1977 és 2013 között volt a több mint 600 tagú megyeri Csemadok-szervezet  elnöke,  dolgozott továbbá a szövetség járási és országos szerveiben is.  Végül 1986 és 1990 között a Csemadok Dunaszerdahelyi TV titkári teendőit is ellátta.
Az 1980-ban megalakult nagymegyeri tájház egyik alapítója volt, melynek jelenleg a gondnoka. A kilencvenes évektől a város krónikaírója, a kulturális és iskolaügyi bizottság tagja, és a műemlékvédelmi bizottság elnöke.
Szintén a kilencvenes évektől foglalkozik helytörténeti kutatással. Az elmúlt közel két évtizedben 22 kiadványt szerkesztett, köztük szülőfalujáról Tósnyárasdról, illetve Nagymegyerről készült monográfiákat. Ezért a tevékenységéért 2012-ben a szlovákiai magyar helytörténészek szövetsége a Pro Patria-díjjal, 2014-ben Nagymegyer város polgármestere „Polgármesteri díjjal” értékelte munkáját.

2016-ban a Dunaszerdahelyi járás legjobb alapszervezete a Csemadok somorjai alapszervezete lett. A győztesek méltatásában  Sátor Veronika elmondta, hogy a somorjai szervezet évek óta óriási munkát végez, sikeresen bevezette a Csemadok kártyát, melynek lényege, hogy a kártyatulajdonos  annak kiváltásával, az ötéves Csemadok tagsági díj befizetésével támogatja a somorjai magyar kultúrát, a magyar tánccsoportok, az énekkar munkáját, mindemellett olcsóbban vásárolhatnak a Csemadok Hűségkártya Elfogadóhelyeken Somorján. Több éve nagy sikerrel rendezik meg a Csemadok kalandtábort, melyeken a gyerekek a város és a környék történelmi nevezetességeit ismerhetik meg. Csoportjaik a Híd Vegyes Kar, valamint a több mint 160 gyerekkel működő Csali Gyermek Néptáncegyüttes, Csali Zenekar és Csalló Felnőtt Néptáncegyüttes. A Csemadok somorjai alapszervezete természetesen rendszeresen megemlékezik nemzeti ünnepeinkről, a március 15-ei, április 12-ei, június 4-ei, augusztus 20-ai és október 6-ai ünnepről, megszervezi az augusztusi Szent István Napokat és még sorolhatnánk.  A díjat Földváry Terézia és Sátor Zoltán adták át a somorjai alapszervezet elnökének, Nagy Péternek.

Az alapszervezet bemutatása után a Rómeó Vérzik frontembere, Somorja város képviselője és a Csemadok somorjai alapszervezetének alelnöke, Kovács Koppány énekelt néhány dalt, köztük Dobó István esküjét, majd  ismét Nagy Péter lépett színpadra, hogy méltassa a gála utolsó díjazottját, a Csali Gyermek Néptáncegyüttest. Elmondta, hogy a járási kitüntetésről a döntés még azelőtt megszületett, hogy a Fölszállott a pávában nyújtott fantasztikus szereplés jutalmaként a televíziós verseny győztese lett a csoport. Ugyanis már a döntőbe való bejutást is nagyra értékelte mindenki, az öröm pedig csak fokozódott, amikor a döntőben a legjobb tánccsoport díjat érdemelték ki a somorjai gyermektáncosok.

Fotó: Barczi Dániel