Egyedi kezdeményezés a felsőszeli Oros László Bibliotheca Pro Patria magángyűjteménye. Oros László még csehországi katonáskodása idején kezdte el gyűjteni a magyar könyveket, elsősorban a csehszlovákiai magyar szerzők műveit. Mára nagyjából 7500 kötetet és dokumentumot tudhat magáénak.
A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás a magyar kultúra napja alkalmából szervezte meg a január 25-ei Múzeumi Szalont, melynek vendége Oros László volt. A gyűjtővel Végh László, a somorjai Bibliotheca Hungarica igazgatója beszélgetett.
A beszélgetés előtt Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója köszöntötte az érdeklődőket, majd Végh László mutatta be Oros Lászlót, és visszatekintett a könyvgyűjtemények múltjába. A rendszerváltás előtt nem voltak ilyen jellegű könyvgyűjtemények. Az intézmények és egyesületek nem gyűjtöttek könyveket és kiadványokat. Ilyen magángyűjtemény pedig a mai napig páratlan a magyar nyelvterületen.
Oros László elmondta, akkor kezdett könyveket gyűjteni, mikor Csehországban volt hivatásos katona, és kevés magyar szót hallott. Az ötletet egy beszélgetésből merítette, amikor Dobos László ellátogatott az édesapjához, aki villanyszerelőként dolgozott. Dobos meglátva azt a néhány száz könyvet, amely a család házi könyvtárában volt, megkérdezte, hány csehszlovákiai magyar írótól van kötete. Be kellett vallania, nincsenek ilyen könyvei. Ekkor határozta el, hogy felveszi a kapcsolatot az íróinkkal és elkezdődött a könyvgyűjtés. Később elkezdte gyűjteni a Csehszlovákiából elszármazott írók műveit is, de a magyar irodalom nagyjaival is levelezett, így több dedikált könyve van több magyar írótól. Az antikváriumokat járvaugyancsak sok könyvet vásárolt, ezek egy része is dedikált, amely még értékesebbé teszi a kiadványokat. Oklevelek, régészeti leletek, újságok, magazinok, plakátok, szóróanyagok szintén megtalálhatók a gyűjteményben. Oros László maga is több könyvet írt.
A gyűjteménye több helyiségben található, a garázst alakította át, ott vannak elhelyezve a könyvek, amelyeket katalogizál is. Négy témakörre osztotta fel a könyvtárát, amelynek a nevét Ozsvald Árpáddal találták ki, amikor az író meglátogatta Orost, és gyűjteményében meglátott egy Rákóczi Ferencet ábrázoló képet. A Bibliotheca Pro Patria elnevezés tehát a könyvtár és a fejedelem jelmondatának, Cum Deo pro Patria et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért) összevonásából jött létre.
Oros László könyvtárának négy témaköre közül a legnagyobb az első, amely a csehszlovákiai magyar szépirodalom, színház, képzőművészet, levelezés címet viseli. Ezt a tematikát a gyűjtő két helyiségben helyezte el. A helytörténet, néprajz, naptárak, folyóiratok és kisnyomtatványok a következő tárgykör. Ebben a helyiségben két koponyát is lát az érdeklődő, amelyeket a Felsőszeli határában végzett ásatásokkor találtak, s a galántai múzeum munkatársai is látták, és beleegyeztek, hogy a Bibliothecában maradjanak. A harmadik részében a könyvtárnak a fordításokat találja az érdeklődő, hiszen a könyvtár magángyűjtemény ugyan, de Oros László közkinccsé tette, bárki ellátogathat a Felsőszeliben található könyvtárba. A fordítások között a cseh és a szlovák irodalom gyöngyszemeit találják az olvasók. A gyűjtemény negyedik „termében” az Irodalmi Szemle, Kalligram és a többi irodalmi és regionális lap találhatók meg. A gyűjtő saját dolgozószobájában is rengeteg könyv található. Ott sorakoznak a polcokon a legértékesebb kötetek, lexikonok és azok a könyvek, amelyeket saját kutatásai során gyakrabban forgat. A könyvtárat a gyűjtő régiségekkel, képekkel, festményekkel díszíti.
Az előadáson Oros László gyűjteményének néhány érdekességét is bemutatta. A csehszlovákiai magyar irodalom két jeles írója, Jankovics Marcell és Győry Dezső egy-egy dedikált könyvét láthatta a közönség, amelyet mindketten az édesanyjuknak ajánlottak. Molnár Ferenc apósának ajánlott könyvéről elmondta: azt a Budapesti Könyvhéten az író unokája is dedikálta, ő azonban már Oros Lászlónak ajánlva azt. Az unoka számára ugyan rejtély maradt, hogy egy ilyen családi örökség, hogyan kerülhetett a magángyűjteménybe.
Felsőszeliben többszázéves oklevelek, dokumentumok, alapító okiratok, vizsgabizonyítvány, tankönyv is megtalálható. Dedikált képek és egyházi iratok, fényképek szintén részei a könyvtárnak.
Oros László könyveket is ír, feldolgozta Felsőszeli történetét, az evangélikus egyház múltját, és az Endreffyek történetét is. Könyvet adott ki saját gyűjteményéről, melyben leírja a Bibliotheca Pro Patria történetét, és érdekes képekkel illusztrálja a könyvet, hogy az olvasó is megismerhesse, milyen értékeket gyűjtött össze élete során.
