Mint azt tegnapi cikkünkben megírtuk, a gútai szülők és iskolabarátok nem adják fel a harcot és tovább küzdenek, hogy Gútán ne vonják össze a két magyar tanítási nyelvű önkormányzati alapiskolát.
Február elsején petíciót indítottak annak érdekében, hogy a két magyar iskola jövőjét egy helyi népszavazáson a gútai polgárok dönthessék el, hiszen véleményük szerint elhamarkodottan döntöttek választott képviselőik a január 30-i testületi ülésen.
Az aláírók azt kérik, hogy a gútai városi önkormányzat, Gúta polgármestere és a minisztérium ne engedélyezze a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola iskolahálózatból való kiiktatását, valamint ne engedélyezzék, hogy az intézmény a Corvin Mátyás Alapiskola kihelyezett tagozataként működjön.
A petíció felülírhatja az eddigi eseményeket
Amennyiben a petíció aláíróinak száma eléri a harminc százalékos küszöböt, a képviselő-testület köteles helyi népszavazást kiírni – tudtuk meg. „A községi igazgatásról szóló törvényt átnézve derült ki, hogy ha a választók 30 százaléka aláírja a petíciót, akkor az önkormányzat köteles helyi népszavazást kiírni a kérdésben. Tehát, ha elérik a kitűzött céljukat és 3 ezer gútai aláírja a petíciót, az már jóval meghaladja a választók 30 százalékát“ – mondta el megkeresésünkre Angyal Béla gútai képviselő. „Így a határozat nem léphet érvénybe, először meg kell vitatni egy helyi népszavazáson. A népszavazás eredménye pedig eldönti, lesz-e egyesítés, vagy nem“ – mondta bizakodva.
Meggyőződésük, hogy van más megoldás
Kertai Krisztiántól, a petíciós bizottság elnökétől is érdeklődtünk, hogyan áll az ügyük, mennyi aláírást sikerült eddig összegyűjteniük. Elmondta, jelenleg nem tud pontos számokat mondani, mert sok olyan gyűjtőpont van, ahonnan még nem szedték össze az íveket, de szerinte valószínűleg össze fog gyűlni annyi aláírás, amennyi a helyi népszavazás kiírásához elegendő. Az utolsó parlamenti választások adatai alapján a szavazók 30 százalékát 2631 szavazó jelenti – nála pedig jelenleg több mint ezer aláírás van.
„Célunk a petícióval az, hogy megmutassuk, nem csupán néhány érintett szülő tiltakozik a képviselő-testület döntése ellen, de vagyunk néhány ezren, akik ezzel nem értünk egyet. Meggyőződésem, hogy van más megoldás“ – fogalmazott Kertai. Véleménye szerint meg kell tartani a Rákóczi iskolát, új, életképes vezetést állítani az iskola élére és szakmailag is segíteni az iskola felzárkózását.
A gútai iskola-ügy már szimbólummá vált
A Gútán történt események már túlmutatnak a város határain és azt jelképezik, hogy a felvidéki magyarok készek kiállni közösségük jövőjéért. Angyal Béla portálunknak úgy nyilatkozott, egy teljesen alulról jövő civil kezdeményezés az aláírások gyűjtése. „Engem is meglepett, milyen elemi erővel tört fel ez a kezdeményezés, amelyet bizonyára az igennel szavazó képviselők és a polgármester arroganciája váltott ki a szülőkből. Olyanok vették kezükbe a petíció ügyét, akik eddig egyáltalán nem szerepeltek Gúta közéletében, de ennek ellenére szakszerűen és higgadtan intézkednek. Biztos vagyok benne, hogy el fogják érni a kritikus tömeget, ami mindenképpen felülírhatja az eddigi eseményeket, s ez a szülők munkájának és lelkesedésének az eredménye lesz“ – fogalmazott Angyal Béla.
A polgármester vétózhat
A független képviselőtől, aki egyben az iskola-összevonás egyik ellenzője, megtudtuk, hogy a törvény értelmében tíz napja van a polgármesternek arra, hogy aláírja az összevonást kezdeményező határozatot. Az utolsó nap tehát február 9-e, csütörtök. A polgármesternek joga van azonban arra, hogy ne írja alá a szóban forgó határozatot – ez vétót jelentene.
A képviselők a polgármestertől függetlenül – amennyiben mégis érvényessé akarják tenni a döntést – összehívhatják a testületi ülést és háromötödös többséggel eldönthetik a kérdést (ez Gútán 11 képviselőt jelent. Legutóbb tizenketten támogatták az iskola-összevonást). Ők letörhetik a polgármesteri vétót és így érvénybe lép a határozat.
Amennyiben a polgármester megvétózta a döntést, és nem is hívják össze a képviselő-testületet az ügyben, akkor ez a határozat 60 nap múltán érvényét veszti.
Angyal Béla az ügyészséghez fordul
Ha Gúta polgármestere mégis aláírja a határozatot február 9-ig, akkor Angyal Béla a nevével fémjelzett beadvánnyal fordul a járási ügyészséghez – nyilatkozta portálunknak. Angyal úgy véli, a határozat nem törvényes keretek között született meg, mivel nem kérték ki az iskolatanácsok állásfoglalását és erről jegyzőkönyv sincs. „Ezt úgy lehet értelmezni, hogy az iskolatanácsok jogát korlátozták abban, hogy részt vegyenek a döntésben“ – magyarázta.
A járási ügyészség hivatott felügyelni, hogy betartsák a törvényeket a helyi önkormányzatok. Az ügyészség tiltakozhat a határozat ellen – fogalmazott Angyal Béla. „A járási ügyészség tiltakozását ugyan a testületnek nem kell figyelembe vennie, és nem kell megszüntetnie a határozatot sem, de abban az esetben az ügyészség akár a közigazgatási bírósághoz fordulhat“ – folytatta a képviselő.
Az oktatásügyi minisztérium is elutasíthatja a beadványt
„Ha mindezek ellenére eljutunk odáig, hogy mégis érvénybe léptetik a határozatot, akkor március 30-ig kell a minisztériumba elküldeniük a beadványt. Ám ennek, véleményem szerint, több kötelező melléklete hiányzik“ – figyelmeztet a képviselő. Szerinte a minisztérium nem köteles elfogadni a beadványt, főleg annak a tudatában, hogy a gútai polgárok a petíciós ívek fénymásolatát is azzal a szándékkal szeretnék eljuttatni a minisztériumba, hogy a gútai önkormányzat iskola-összevonásra vonatkozó beadványát utasítsák el.
A petíciós bizottság közleménye
Mivel már felröppentek olyan hírek is, hogy az aláírásokat gyerekek gyűjtik, ezért a petíciós bizottság elnöke felhívja az aláírni szándékozók figyelmét, hogy csak 16 év feletti személy gyűjtheti az aláírásokat a petícióhoz. „Amennyiben tudomásunkra jut, hogy kiskorúak is gyűjtik az aláírásokat, azokat semmisnek fogjuk tekinteni. A petíció lebonyolítását csak és kizárólag a petícióval kapcsolatos hatályos törvények értelmében kívánjuk megvalósítani“ – áll nyilatkozatukban.
