A kárpát-medencei magyarság megerősítésére és a közép-európai országok szoros együttműködésén alapuló sorsközösség vállalására kötelez ma Szent László öröksége – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken Győrben, a Szent László-év központi megnyitóján, a városházán.
Győrben, Szent László hermájának őrhelyén 2017. február 17-én ünnepélyesen elkezdődött a Szent László-év. Délelőtt a bazilikában ünnepi szentmisére és zenei programra gyűlt össze a négy országból, Magyarországról, a Felvidékről, Erdélyből és Lengyelországból, összesereglett több száz emlékező. A hivatalos megnyitót délután egy órakor a győri városháza dísztermében tartották.
Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Pro Patria Egyesület, a Győri Egyházmegye, a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közösen szervezte a 2017-re meghirdetett Szent László-évet, Árpád-házi Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
A nemzetpolitikai államtitkárság Semjén Zsolt miniszterelnök védnöksége mellett a Pro Patria Egyesületre bízta a több országra kiterjesztett programsorozat összehangolását, az egyesület egy Tanácsadó Testületet hozott létre Gaal Gergely elnökletével, aki gazdag tapasztalatot gyűjtött 2016-ban, a Szent Márton-év szervezése során.
A győri Nagyboldogasszony-bazilikában a szentmisét Dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrálta.
Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében hangsúlyozta, Szent László uralkodásának és életművének azon értékei, amelyekre büszkék vagyunk, ma is aktuálisak. Meggyőződése szerint nem divatjamúlt kereszténynek lenni és keresztény nemzeti vezetésről beszélni, mert a keresztény értékrend szerinti munkálkodás hívők és nem hívők számára is jót teremt.
Hangsúlyozta: Szent László reményei szerint arra lelkesít mindenkit, hogy a keresztény értékeket megerősítse. Beszélt arról is, hogy a lovagkirály szent király volt, arra törekedett, hogy népének békét, szabadságot és elismerést szerezzen. Uralkodása a magyarság történelmében vízválasztó volt, mert biztos alapokra helyezte a keresztény országot. A vallás erkölcsi értékét nemcsak a magánéletben, hanem a közigazgatásban és az ország építésében is megtartotta, őrizte.
A szentmise végén Pécsi L. Dániel átadta megáldásra Veres András püspöknek és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátnak a Szent László évre tervezett zászlót.
Ezután egyedülálló igényességgel összeállított zenei programot hallgatott meg a közönség. „Értünk támadt fényes csillag, virág ország gyökerén” címmel 12-19. századi liturgikus és népzenei gyűjtésből állította össze Medgyesi S. Norbert művelődéstörténész „Szent László király énekelt életrajzát. A hangszerkíséretet Dömény Krisztián népzenész írta. Az előadás gerincét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Boldog Özséb Színtársulat adta, amely Piliscsabán működik. A zenei élményhez hozzájárult több győri kórus, a Bartók Gyermekkórus, a bazilika énekkara és az Orsolyiták oktatási intézménye mellett működő kórus.
A felemelő zenei élménytől átitatva sétált át az ünnepi közönség egy része a győri városháza dísztermébe, ahol Borkai Zsolt, a város polgármestere, Dr. Veres András megyéspüspök és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár nyitotta meg az emlékévet.
A vendégek közt köszöntötték Dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét és Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét. Mint Potápi Árpád Jánostól megtudtuk, felvidéki, erdélyi és lengyelországi vendégeket is hívtak, megjelent a magyar közélet számos személyisége, a magyar Országgyűlésben a szlovéneket és lengyeleket képviselő szószólók.
Potápi Árpád János kiemelte: Szent László alakja olyan szimbólum, amelyet a közép-európaiság és a visegrádi országok tekintetében is használhatunk, mert ha rajta akarunk maradni a kontinens térképén évszázadok múlva is, akkor ezeket a barátságokat ápolni kell – mondta az államtitkár.
Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere hangsúlyozta: Szent László ma arra figyelmeztet, hogy nemcsak fontos és értékes alakjai vagyunk az európai keresztény kultúrának, hanem sok esetben védelmezői is. Szent László korokon átívelő példakép, akinek rendíthetetlensége és az igaz ügy érdekében végzett szolgálata észrevehetetlenül hitet és erőt ad nekünk – tette hozzá.
A Felvidékről Menyhárt József mellett Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke is jelen volt. Több polgármester is megtisztelte az ünnepségen, Fenes Iván Bősről, Farkas Iván Muzsláról, Bárdos Gábor Somorjáról, Stubendek László Komáromból, Dunaszerdahelyről pedig A. Szabó László alpolgármester. Nyitra környékéről Ladányi Lajos, a Zoboralja közhasznú egyesület elnöke, Paulisz Boldizsár, az alsóbodoki Esterházy-zarándokhely létesítője, Maga Ferenc a nyitrai Szent László emlékmise szervezője kapcsolódott be az ünnepi év megnyitásába.
Zachariás István, a kassai megyei önkormányzat alelnöke és Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere arról számolt be, hogy idén sem marad el a debrődi Szent László ünnepség, amelyet évek óta szerveznek a Szent László forrásnál és a falu templomában, közterein.
A Léván működő Szent László kör elnöke, Müller Péter elmondta, kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a Szent László-év megszervezésében, Léva sem maradhat ki, hiszen erőt merítenek abból, hogy a névadójukra irányul a figyelem.
Móser Zoltán fotókiállítását Gaal Gergely nyitotta meg, felhívta a figyelmet a középkori templomokban megőrzött gyönyörű freskókra, amelyek közül most azokat a felvidéki és erdélyi freskókat mutatta meg a kiállításra elhozott nagyméretű fotókon, ahol Szent László legismertebb legendáját jelenítik meg, hogyan mentett ki a kellési csata során egy leányt a pogány, kun rabló fogságából a lovagkirály. Láthatjuk többek közt a felvidéki Karaszkó és Rimabánya evangélikus templomában és Zsigra és Kakaslomnic katolikus templomában megőrzött freskókat.
A cél, hogy a „Szilárd hittel, erős kézzel”, a kárpát-medencei Szent László freskókat bemutató vándorkiállítás minél több helyre eljusson a Kárpát-medencében.
Kovács László gellei történész felhívta a figyelmet arra, hogy a Felvidéken 14 templomban található Szent László freskó, négy továbbiban sajnos olyan állapotban, amit fényképpel nem lehet megörökíteni. Elmondta azt is, hogy márciusban megjelenik a Szél-járás magazin különszáma, amelyet Szent Lászlónak szentelnek.
A Szent László-évvel kiemelten foglalkozik a Felvidék.ma is. Pogány Erzsébet, a hírportált üzemeltető Szövetség a Közös Célokért igazgatója elmondta: „A felhívásra azért reagáltunk a SZAKC nevében, mert a Felvidéken is híven őrizzük Szent László emlékét, hagyatékát. Társulásunk 23 tagszervezetének küldöttei a november 19-i alsóbodoki közgyűlésünkön egyetértettek a csatlakozásunkkal. Valamennyi információról, amit ezzel kapcsolatban megkapunk, értesítjük a tagszervezeteinket. A Felvidéken az év folyamán Nyitrán és Debrődön lesz kiemelt jelentőségű ünnepség, de mi arra fogunk törekedni, hogy egész évben foglalkozzunk a témával, és minden eseményről, ami Szent László emlékének szentelve történik nálunk, beszámoljunk a Felvidék.ma portálon.”
Gergely Papp Adrianna, a Szent László legendákról is ismert Debrőd polgármestere kérdésünkre elmondta: Szent László olyan uralkodó volt, akit már életében is nagyon szeretett a nép. Legendák övezik személyiségét, amelyeket meg kellene ismertetni az emberekkel és ez az emlékév erre kiváló alkalmat nyújt.
Családtagként tisztelik Szent Lászlót
„Több Szent László legenda is fűződik Debrődhöz, melyek a mai napig élnek. A debrődiek szempontjából pedig azért is fontos, hogy idén Szent László-év van, mert a búcsú is jubilál, tíz évvel ezelőtt kezdtünk újra búcsúkat szervezni a szent király tiszteletére. Debrődön naponta említik nevét, akár a búcsú, akár a róla elnevezett forrás vagy tisztás miatt, ezért szinte családtagként tisztelik őt a helyiek” – nyilatkozta kérdésünkre a polgármester.
Gergely Papp Adrianna szerint fontos lenne megismertetni a ma élő generációkat is a szent király történetével, cselekedeteivel. Ő volt az, aki kezdeményezte István király, Imre herceg, Gellért püspök és két zobori remete, András és Benedek szentté avatását.
A polgármester az egyik legismertebb debrődi legendát is ismertette: amikor a király csatából jövet fáradt seregével Debrőd határánál vonult el, ennivalójuk és vizük is elfogyott. Ekkor Szent László az Istenhez fohászkodott segítségért. Aztán lóra ült, mire a lova patkója nyomán egy forrás fakadt a sziklából, ami ma is bő vízzel csörgedezik, és sosem apad ki. A debrődiek még sokáig látni vélték Szent László királyunk lovának patkóját a víz mélyén. A víznek később csodatevő erőt tulajdonítottak. A mai napig a debrődiek innen viszik a vizet, és ebből is főznek. A forrást három hársfa övezi, szimmetrikusan, amit valószínűleg már később ültettek, de őrzik a forrás vizét. A templom ősi eredetű. A 14-15. századból származik, erre épült rá a fakonstrukció, ebből alakult ki a növénytemplom, ahol a búcsút szervezik – mondta el Gergely Papp Adrianna.
Pog/MTI/Felvidék.ma
