Potápi Árpád János államtitkár és dr. Grezsa István kormánybiztos tájékoztatta a sajtót (Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

A Miniszterelnökség Kárpátaljáért Felelős Kormánybiztossága kezdeményezésére a kormány 17.2 milliárd forintot fordít a kárpát-medencei óvodahálózat fejlesztésére.

A partnerekkel közös tervezés alapján legalább 68 új óvoda építésére, 215 fejlesztésére és több mint 1500 magyar sarok kialakítására lesz lehetőség. Az egész Kárpát-medencét érintő beruházás legfontosabb célja, hogy stabil utánpótlást biztosítson a külhoni magyar iskoláknak.

Potápi Árpád János államtitkár ismertette, hogy a határon túli magyar óvodások száma jelenleg 48 ezer körül van, de a program célja, hogy számuk legalább 60 ezerre növekedjék, azaz a vegyes házasságokból származó gyermekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe, mert „ minden ember a saját anyanyelvén tud a legjobban szocializálódni” – mondta az államtitkár, aki azt is hangsúlyozta, hogy az óvodákba beleértendők a bölcsődék is, ami újdonságot is jelenthet, hiszen vannak régiók, ahol ezt a típusú intézményt nem ismerik.

Kérdésünkre, hogy az induló programból hogyan részesül a Felvidék, azt válaszolta, hogy igen magas hányadot kap: 6.2 milliárd forintot, amelyből 20 új óvoda épül és 56 kerül fejlesztésre. Ez 50-50%-ban érinti az egyházi illetve az önkormányzati intézményeket. „Egyébként éppen a Felvidék az a régió, ahol nem ismerik a bölcsődét” – tette hozzá Potápi Árpád János.

„Pozitívan diszkriminálja a program a Felvidéket” – utalt vissza kérdésünkre később dr. Grezsa István kormánybiztos – „mert 200 olyan kisebb-nagyobb település van, ahol 20%-on felüli a magyarok lélekszáma.” Valamennyi külhoni magyar régióban a fejlesztés alapvető céljának a kisiskolások számának növelését jelölte meg, ezért kapják most a szórványterületek a nagyobb figyelmet.

Mindketten szóltak arról, hogy a program nemcsak épületekre és azok környezetére terjed ki, hanem a humánerőforrás fejlesztésére is. Különböző kutatási programokat tervez a Nemzetpolitikai Kutatóintézet hat külhoni magyar régióban, amely felméri az óvodák jelenlegi helyzetét, vizsgálja a szülői motivációkat, az egyes régiók sajátosságait.

Fontos képzések, továbbképzések indulnak: gyermekpszichológusoké, logopédusoké, de még arra is ki kell terjedjen a figyelem, hogy megkeressék azokat a lelkészfeleségeket, akiknek nincs  munkahelyük, de éppen elhivatottságuk miatt alkalmasak lennének a gyerekekkel való foglalkozásra – sorolta a feladatokat a kormánybiztos.

Potápi Árpád János államtitkár a Biztos kezdet programnak a külhoni régiókra való kiterjesztését is említette, hogy a hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekek egészséges fejlődése, lemaradásuk kompenzálása biztosítva legyen. S ami a gyermekek testi egészségét illeti: megszervezik a kárpát-medencei magyar gyermekorvosok találkozóját, a magyar védőnők, szülésznők hálózatának kialakítását és természetesen szakmai képzését, továbbképzését, s mindezt segíti a gyermek-egészségügyi információs portál létrehozása.