Magyar énekkel és zeneszóval indult a már történelmet író jászói magyar szellemi műhely. Közel hetvenen gyűltek össze a kemping teraszán a rendezvény megnyitójára.
A hazafias kultúrműsort a Szent László életéről szóló vándorkiállítás bemutatása követte, majd borkóstoló tetőzte a hagyományteremtő, közösségépítő tábor első napját.
A két évtizedet megélt magyar rendezvény idén is a Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya főszervezésében jött létre. A szervezők elmondása szerint a tábor főleg ismerős arcokkal telt meg, viszont az előző évekhez képest nőtt a rendezvény látogatottsága. Ez a múltban kissé ellaposodott program frissítésének és az egész jászói kemping felújításának köszönhető. A teljes időre táborlakóvá vált résztvevők száma 40-50 között mozog, viszont rajtuk kívül sokan ellátogatnak az egyes előadásokra, esetleg néhány napra szállást és ellátást is igényelnek. Egyre nagyobb igény van a kemping területén párhuzamosan megvalósuló gyermektáborra is.
A szabadegyetem legnagyobb vonzereje a közösség, a társasági élet és a festői környezet. A rendezvény egyik társszervezője Jászó község önkormányzata. „Immár tizedik éve lehetek részese polgármesterként ennek a táborozásnak. Minden évben izgatottan várom, hogy jöjjenek a vendégek, mert ez az alkalom egy nagy lehetőség Jászónak arra, hogy kapcsolatokat teremtsen és ápoljon a testvértelepülésekkel” – mondta a település polgármestere, Nagy Gábor. A megnyitón részt vett Köteles László, a Csemadok Országos Tanácsának alelnöke és Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója is. A kultúrműsorban közreműködtek: Rezes Gyula népdalénekes Szepsiből, Demko András prózamondó, előadóművész, a Cserépfalui Zeneiskola tanulói és Daragó Károly zenész, valamint Kátai Zoltán históriás énekmondó, népzenész, aki magyar reneszánsz hangulatot teremtett.
A magyarság jövője alapvetően három területen dől el: a politika, a gazdaság és a kultúra terén
Haraszti Attila, Magyarország kassai konzulátusának főkonzulja köszönetét fejezte ki a Csemadok tagjainak, amiért évente sikeresen megrendezik a Mécs László Szabadegyetemet. „Szerintem nagyon fontosak ezek a táborok, ahol össze lehet jönni és közösen gondolkodni a magyarság sorsáról. Valamennyien már sokadszorra vannak itt, és másoknál talán sokkal inkább elkötelezettek a magyarság jelene, jövője és múltja iránt. Biztos vagyok benne, hogy innen mindenki közösségileg megerősödve távozik majd. Én sok esetben úgy tapasztaltam, hogy a magyarság jövőjének, vagy előrelépésének gátja nagyon sokszor az, hogy a magyarságon belül különféle ellentétek, sokszor személyes sérelmek tombolnak. Régi, nem feltétlenül politikai feszültségek jellemzik ezt a közösséget” – hangzott el a főkonzul köszöntőjében.
Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya elnöke magyar testvéreinek szólította a táborozókat: „Köszönöm, hogy nemcsak tudásban gazdagodunk ezen a rendezvényen, hanem közösséget is építünk – ez a táborunk egyik fő célja. Mindig is ez volt nemzetünk legfontosabb erénye, tudtunk közösségben dolgozni, gondolkozni, alkotni. Ezt kell visszahozni. Idén rendezvényünk fő témája a felvidéki magyar sors.” A Trianon utáni, két világháború közötti és kitelepítésekkel sújtott időszak élményei és tényei adnak keretet az egyes előadásoknak. Mindannyiunk példaképeiről is szó esik majd, legyen az Esterházy János, Márai Sándor vagy Fábry Zoltán. „Ez a szabadegyetem is hozzájárul ahhoz, hogy nemzettudatunk megerősödjön, s hogy Jászón ne csak 7 százaléknyi magyar legyen, hogy felvállaljuk nyelvünket, hagyományainkat. Ennek a közösségnek ezt a lángot kell tovább vinnie. Mindezt egymásért, a magyarokért csináljuk” – hangzott el Csoltkó Jenőtől.
Jászón is megnyitották a Szent László életéről szóló vándorkiállítást
Gergely Papp Adrianna, a közeli Debrőd polgármestere nyitotta meg a lovagkirályunkról mesélő tárlatot. A községhez legenda fűződik és a Szent László lovának patája által fakasztott forrás ápolása a lakosság és az önkormányzat egyik kiemelt, megtisztelő feladata. A táborozók csütörtökön, gyalogtúra keretén belül látogatják meg a szent helyet, ahol az ötvenes években Mária-jelenések is voltak. A Nemzetpolitikai Államtitkárság a 2017-es esztendőt Szent László emlékévévé nyilvánította a lovagkirály trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
„Ez a kezdeményezés civil vonalon indult el. Tavaly ősszel keresett meg engem Okos Márton azzal, hogy mint egy élő Szent László-kegyhely polgármestere, én is támogassam ezt a kezdeményezést. A támogatást sikerült több vonalon megszerezni és az államtitkárság Potápi Árpád Jánossal az élen a kezdeményezés mögé állt. Nekik köszönhetően valósulhat meg ez a vándorkiállítás és más Szent Lászlóval kapcsolatos program a Kárpát-medencében. A lovagkirályhoz fűződő legenda nem csak Debrődé, de az egész régió hagyományának része”– nyilatkozta Gergely Papp Adrianna, a Szent László Emlékév Tanácsának tagja, aki azt is elmondta, hogy Szent László nemcsak fizikai adottságaival emelkedett ki kortársai közül, hanem tetteivel és egész életével is, mellyel hozzájárult az egyház és a polgári élet megreformálásához is, mindezzel a mai törvénykezés alapjait ugyancsak megteremtve. A vándorkiállítást nagy érdeklődés övezte a XX. Mécs László Szabadegyetem kiállítótermében is.
