Az Európai Unió alapelvei elárulásának minősítette Emmanuel Macron francia államfő a más országokba kiküldött dolgozók mai bérezési gyakorlatát. „Olyan EU-t akarunk, amely megvéd a szociális dömping előtt“ – hangsúlyozta Macron, miután Christian Kern osztrák kancellárral tárgyalt.
Kern hasonlóan nyilatkozott. Szerinte a jelenleg Ausztriában dolgozó mintegy kétezer kiküldött keleti dolgozó aláássa a helyi szociális és bérrendszert. A két politikus közösen állt ki amellett, hogy egy országban ugyanazon munkáért mindenkinek azonos bért kell adni, különben „elárulják Európa szellemét”.
Macron ezt követően a cseh és s szlovák miniszterelnökkel találkozott, külön-külön, majd a sorozat a francia elnök és az úgynevezett slavkovi hármas (Ausztria, Csehország, Szlovákia) vezetőinek közös tárgyalásával végződött. Ez az utolsó kör az eredetileg tervezett egy óra helyett több mint két óráig tartott, ami megfigyelők szerint a probléma bonyolultságát és az ellentétek élességét mutatja.
Azonos munkáért azonos bér jár
Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök a tárgyalások utáni sajtóértekezleten támogatta az osztrák kancellár és a francia elnök közös felvetését, miszerint az azonos munkáért azonos bérezés jár. Fico nyilatkozata szerint mindegyik visegrádi ország egyetért ezzel a javaslattal, azonban meglátása szerint üdvözlendő lenne, ha a szállítmányozási szektorra nem vonatkozna.
A cseh kormányfő hangsúlyozta: nemcsak a cseh, illetve kelet-európai cégektől kell megkövetelni a nagyobb béreket Nyugaton, hanem a volt keleti blokkban működő nyugati cégektől is. Felhívta a figyelmet arra, hogy például a Csehországban működő francia vagy osztrák cégek gyakran csak az anyaországi bérek 30-40 százalékát fizetik alkalmazottaiknak. A külföldi cégek csehországi alkalmazottaik alacsony bérével költségeket takarítanak meg – mutatott rá. Sobotka úgy látja, hogy ha a nyugati cégek keleten is nyugat-európai fizetéseket adnának, a szociális dömping nem lenne téma.
A probléma nyilvánvalóan sokkal összetettebb. Az EU eddigi 28 tagországa közül 11-nek vannak kifogásai a rendelet módosítása ellen. Franciaország és Németország a reform legfőbb támogatói közé tartoznak. Az EU munkaügyi miniszterei októberben tárgyalnak a kérdésről. Macron egyébként Budapesttől meghívást kapott a V4-ek őszi kormányfői csúcstalálkozójára. Párizs a meghívóra egyelőre nyilvánosan nem reagált.
Az Európai Bizottság tavaly tavasszal hozta nyilvánosságra a más uniós országokba kiküldött dolgozók bérezési rendszerének a reformját, ami lényegében az eddigi rendszer szigorítását jelenti. A régi tagállamok arra panaszkodnak, hogy a hozzájuk kiküldött keleti munkaerő olcsósága miatt veszélyezteti az ottani munkahelyeket. Az új uniós országok pedig azzal érvelnek, hogy a változások nagyon kedvezőtlenül érinthetik cégeiket, különösen a teherszállító vállalatokat. Az új szabály értelmében például egy keleti kamionsofőrnek franciaországi útja során francia, németországi útja során pedig német bér járna. A keletiek szerint ez nagy terhet jelentene a cégeiknek, amelyek ezt pénzügyileg nem bírnák mindig ki. A visegrádi csoport legfőbb követelése, hogy a szigorítás alól vonják ki a nyugati utakra kiküldött keleti kamionsofőröket.
Bár Csehországban magasabbak az átlagbérek, mint a legtöbb más kelet-európai országban, például Szlovákiában vagy Magyarországon, mégis a német jövedelmeknek csak mintegy harmadát, a dánokének 25 százalékát, míg a luxemburgiak 20 százalékát teszik ki.
Sobotka és Fico a találkozó után újságíróknak elmondták, hogy Emmanuel Macron jövő tavasszal Prágába és Pozsonyba látogat.
Salzburg csak egy intermezzo
A salzburgi találkozó legfigyelemreméltóbb ténye, hogy azon Lengyelország és Magyarország nem vett részt. Ez „világos francia üzenet volt Varsónak és Budapestnek”, hogy Párizs kivel számol – vélekedett František Mikloško, aki az 1989-es rendszerváltás után, még Csehszlovákia idején (1990-1992), a szlovák parlament elnöke volt. Mikloško szerdán este élőben nyilatkozott a cseh közszolgálati hírtelevíziónak (ČT24).
A politikus úgy látja: ennek ellenére Salzburg csak egy intermezzo, s a visegrádi csoport jövőjével kapcsolatban ki kell várni a német parlamenti választás eredményét. Robert Fico egyértelműen kijelentette, hogy az EU magjához akar tartozni, s ennek a célnak az elérésében – jegyezte meg Mikloško – nem lesz tekintettel sem a lengyelekre, sem a magyarokra. A visegrádi négyes egysége ma is inkább fikció. „Orbán Viktor kihasználja az első adandó alkalmat, hogy ismét megnyissa a határon túli magyar kisebbségek kérdését – szögezte le a korábbi vezető szlovák politikus.
