Az Ars Sacra fesztivál a 2007-es nemzetközi városmissziós rendezvénysorozat gyümölcse. Célunk a remény jeleinek felmutatása a kultúrában, a művészet eszközeivel segíteni Európát, hogy visszataláljon gyökereihez, a zsidó-keresztény értékekhez ﹘ olvasható a portálon a tízéves fesztivál céljairól.
A szeptember 16. és 24. között megrendezett országos, illetve az egész Kárpát-medencére kiterjedő programsorozatban képző- és iparművészeti kiállításokat, különböző műfajú koncerteket, színházi és irodalmi előadásokat, gyermekprogramokat ingyenesen látogathat a nagyközönség.
Megtisztelő számunkra, hogy a fesztivál vidéki programjába bekerült Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar ﹘ János passiója, az Esterházyról szóló monodráma a Boráros Imre Színház előadásában. Esztergomban, az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola dísztermében bemutatott előadáson az iskola igazgatója üdvözölte a közönséget. Köszöntőt mondott a város polgármestere, Romanek Etelka, és Dániel Erzsébet, a Pro Probitate – Helytállásért díj kitüntetettje.
A polgármester köszöntőjében a következőket mondta: „Esterházy János immáron meglelt nyugvóhelye záloga lehet a közép-kelet-európai népek és a magyarok közös békéjének. Ugyancsak erre a békességre törekvésnek, a gyászból vigasztalásnak tulajdonítható a mostani színházművészeti előadás, hiszen ezzel is tiszteleghetünk az igazságért, az elnyomottakért harcoló mártír emléke előtt. Kérem, hogy annak jegyében tekintsék meg Siposhegyi Péter Hantjával sem takar – János passió című monodrámáját, hogy tudjuk: nemzetünk sorsa a mai ember kezében van. Tekintsünk úgy erre a színdarabra, mint útjelzőre, mely szerint hitünkben határozottabban, lelkünkben könnyebben és szívünkben tisztábban haladhatunk előre nemzetépítő, országgyarapító munkánkban, teljes magyarságunk továbbélésének biztosításában.“
Romanek Etelka polgármester és Dániel Erzsébet, a Pro Probitate – Helytállásért díj kitüntetettje mondott köszöntőt (Fotó: Szabó László)
A következő köszöntőt Dániel Erzsébet mondta. Beszédében vázolta a kegyetlen sorsot megélt mártír életének egy-egy mozzanatát. Végül mondandóját így fejezte be: „A ma esti monodrámában a nagypénteki szertartások világa elevenedik meg egy felvidéki mártír életét bemutató képekben. Esterházy János életfelfogása, hithűsége, szülőföldje iránti elkötelezettsége legyen példakép mindannyiunk számára, mert talán soha nem volt még olyan nagy szükség az ilyen példaképekre, mint napjainkban“.
Az előadás megrendítő hatással volt az értő közönségre, mely vastapssal jutalmazta azt. A művész a tapsot megköszönve arra kérte a közönséget, hogy imádkozzák el együtt a Pázmaneum Polgári Társulás által az Esterházy-emlékévre kiadott Könyörgést. A Boráros Imre Színház jövő héten már Székelyföldön mutatja be az Esterházyról szóló darabot.
