Szeptember 29-én és 30-án tartották meg Tornán azt a tudományos konferenciát, amely a tornai Nagyboldogasszony-templom művészeti, építészeti, régészeti és történelmi értékeit volt hivatott bemutatni. A konferencián neves magyarországi és szlovákiai szakemberek tartottak előadást.
A konferencia Torna Község Önkormányzatának és Magyarország Kassai Főkonzulátusának támogatásával valósult meg, amelynek célja a népszerűsítés mellett a templomot kutató egyes szakemberek összehozása volt. Surovec Róbert önkormányzati képviselő, szervező és moderátor köszöntötte a jelenlévőket, majd Oravecz Atila polgármester és Juhász Attila plébános tartottak üdvözlő beszédet, és nyitották meg a konferenciát.
Dr. Juhász Attila plébános (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
A plébános elmondása szerint a templomhoz érzelmi szálakkal kötődik, hiszen gyermekkora óta jár a tornai templomba, itt ministrált, és mint hívő ember, számára a templom a második otthona. „Annak örülök, hogy ezzel nemcsak én vagyok így Tornán, hanem nagyon sok más hívő ember is. A konferenciával szeretnénk egy kicsit bevinni a köztudatba és megismertetni a tornai templomot, valamint az itt található művészeti értékeket. A másik ilyen célom volt, hogy a szakembereket, akik eddig külön–külön foglalkoztak a templomunkkal, összehozzam egy tudományos tanácskozásra, ugyanis mindegyikük csak egy–egy részterületet kutat. Ezeket az eredményeket, amelyekből már jócskán van, most már jó volna egybeszerkeszteni, összegezni. A különböző hozzászólások, mindegyik szakembernek a megnyilvánulása ösztönzőleg hat a másikra, és úgy gondolom, hogy ha leülünk egy kerekasztalhoz elbeszélgetni a dolgokról, akkor ez mindannyiunk számára hasznos lesz, és javunkra válik” – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak Juhász Attila plébános, ötletgazda.
A püspöki felszentelés jelére hívja fel a figyelmet Juhász Attila plébános. Alul: az orgona, illetve a Vox Columbellae vegyeskar esti fellépése a templomban (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
A konferencia iránt neves szakemberek érdeklődtek
A konferencián többek között olyan neves szakemberek tartottak előadást és vettek részt, mint Prokopp Mária művészettörténész, a kassai Krcho János építésztörténész, az eperjesi Peter Megyeši művészettörténész, vagy Balogh Árpád régész Kassáról, Lővei Pál budapesti művészettörténész, illetve Béres Gyula helytörténész Egerből.
„A tornai templom nemcsak a régiónak, hanem a Kárpát–medencének egy kiemelkedő kincse, amelyet úgy érzem, hogy jó lenne egy kicsit jobb állapotba hozni, restaurálni, azon a megkezdett úton továbbhaladni, amelyet a plébános úr már megnyitott. Tulajdonképen azt mondhatom, hogy ez a konferencia, amely most megvalósul, ezt a célt szolgálja, hiszen próbálják ilyen módon is a szakmának és az érdeklődőknek is felhívni a figyelmét ennek a templomnak a művészettörténeti jelentőségére. Bízom abban, hogy ez a későbbiek folyamán valóban segítséget jelent majd ahhoz, hogy a helyreállítás és az eredeti szépségének megfelelő állapot kialakítása megvalósulhasson” – nyilatkozta a kétnapos konferenciával kapcsolatosan Haraszti Attila főkonzul.
A plébános megmutatta a kriptát is, amelynek elkészülése után jelentősen csökkent a szentély falainak nedvesedése (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
A szervezők két évig készültek a konferenciára, amelyet anyagi források hiányában csak idén Szent Mihály arkangyal ünnepére sikerült megvalósítaniuk. A konferencián jelenlévő szakemberek és érdeklődők a délutáni órákban megtekintették a tornai Nagyboldogasszony-templomot. A bő egy óra alatt különböző szakmai szempontból kerültek bemutatásra a templom értékei.
A feltárások és kutatások több kérdést szültek, mint választ nyújtottak
„Több kérdés maradt bennünk, mint válasz. A régészeti feltárások alapján annyit sikerült megtudni a templomról, hogy több építkezési folyamat valósult meg, mire felépült a templom mai alakjában. A szentélyben sikerült megállapítanunk ezeket a folyamatokat, ugyanis három padlószintet fedeztünk fel, és a negyedik szint padlótégla maradványait, amely további érdekességeket sejtet, ugyanis csatlakozik a freskókhoz, így tudjuk datálni azt, hogy mely korból származnak” – nyilatkozta portálunknak Balogh Árpád régész.
Balogh Árpád régész a templom régészeti feltárásairól tartott előadást (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Krcho János építész véleménye szerint legizgalmasabb része a templomnak a szentély, és annak kifestése. „Egy jelentős középkori hely a tornai templom, kiemelt fontosságú plébánia, amelynek egész története és kezdetei egyelőre a homályba vesznek és csak reméljük, hogy egyre többet fogunk tudni kideríteni, kikutatni” – vélekedett a templom építészetét illetően Krcho János.
Nem egyszerű a templom felújítása
2007 és 2014 között valósult meg egy nagyszabású feltárás és restaurálás a tornai templomban. A korábban már felfedezett középkori freskókat hozták rendbe, amely egy hétéves folyamat része volt. „Kicsit ki is fáradtunk benne. Nagy gondot jelentett az anyagi források előteremtése. A másik ilyen problematikus része pedig az volt, hogy nélkülöznünk kellett a szentélyt, amely a templom szíve. Napjainkra a szentély mintegy nyolcvan százalékra elkészült, azonban tovább kellene folytatnunk a restaurálást, a szentélynek még a külső részén is van tennivaló, sőt ott van a barokk kori kápolna, ahol még nagyon sokat dolgozhatunk. Most kissé megtorpantak ezek a munkálatok, de jövőre vonatkozó terveink szerint folytatjuk.
A helyi iskola igazgatója a Gyöngyszemek Abaúj – Torna vármegye történelméből című könyvet adta át Prokopp Máriának, amelyhez szakmai segítséget nyújtott a közösségnek a professzorasszony (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Most nagyobb feladatnak tűnik a már meglévő dolgokat megismertetni a közvéleménnyel. Mint ahogy Prokopp Mária professzorasszony több ízben felhívta rá a figyelmünket, világgá kell kürtölnünk, mink van” – fejtette ki a Fevidek.ma- nak Juhász Attila tornai plébános.
