Programozni vagy kódolni nem nehéz megtanulni, ugyanakkor bárkinek – fiatalnak vagy idősnek – hasznos tudást jelenthet. Nem csak azért, hogy lépést tudjunk tartani az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel, de a munkavállalás terén is egyre fontosabb lesz ez a tudás, a hátterében lévő analitikus gondolkodás pedig az élet számtalan területén hasznosnak bizonyulhat. Nagyjából ez az üzenete az idén már ötödik alkalommal megrendezett Európai Programozási Hétnek (EU Code Week), melyre a már amúgy is digitális bennszülött fiatalok mellett az idősebb korosztályokat is várták.
Az unió számításai szerint 2020-ra előreláthatólag a munkahelyek 90%-a digitális készségeket igényel majd, és 2025-re akár 900 ezer munkahely áll majd betöltetlenül az unióban az információs és kommunikációs technológiák területén. Éppen ezért a (szélesebben értelmezett) digitális tudás kulcs lesz a jövőbeli foglalkoztatottsághoz – ha nem alapvető követelményként fog megjelenni.
Az idei évben az Európai Unió országaiban októberben a kódolásé volt a főszerep. Ez az a hét, amikor minél többen kipróbálhatták a programozás alapjait, bepillantást nyerhettek a programozók mindennapjaiba, munkájukba, és abba, hogyan hat a digitalizáció és az informatika a mindennapi életünkre.
A búcsi Digitális FABrikáló Műhely várja az informatika szerelmeseit
A kezdeményezéshez oktatási intézmények, cégek csatlakozhattak. Szlovákiában a 80 esemény egyikét a búcsi Katona Mihály Alapiskola LEGO Programozó Műhelye valósította meg Kódolás Hete a Digitális FABrikáló Műhelyben címmel. Ezt az eseményt díjazták „elismervénnyel” (certifikációval). A programról Henzel György pedagógus, a Lego Programozó Műhely vezetője tájékoztatta a Felvidék.ma olvasóit.
„Mivel a műhelyükben idáig sem csak a legók programozásával foglalkoztak, ezért Digitális FABrikáló Műhellyé válnak, ahol ebben a közösségi alkotótérben a robotok programozásán túl 3D nyomtatással, digitális elektronikával és más eszközökkel is találkozhatnak az érdeklődők. A Kódolás Hete keretén belül az iskola diákjait a pozsonyi Comenius Egyetem tudományos parkjában fogadta a FabLabal alapítója, ahol megismerkedhettek a nyitott műhely eszközparkjával, azzal, hogy valójában mit is jelentenek az ilyen és az ehhez hasonló innovációs műhelyek. Az iskola diákjai a tanítási órák keretén belül a budapesti Makerspace és a Dunakanyarban működő Málnalabor szakkör vezetőinek a segítségével microbitekkel és a MálnaPC-k (Raspberry Pi számítógép) programozásával ismerkedhettek meg. Ezúton is meg szeretném köszönni a gyerekek nevében ugyancsak Czoch Andrásnak, Moór Róbertnek és Király Attilának a tartalmas napot”– tudtuk meg tőle.
A lányok is imádják a modern technológiákat (Fotó: Miriák Ferenc)
„Az elkövetkezendő időben keressük azokat az innovatív iskolákat és tanárokat, akik hisznek abban, hogy az alulról jövő fejlődés lehet a kulcsa oktatásunk felemelkedéséhez. Egy jól működő hálózat kialakításával, tudásunkat közkinccsé téve, egymást segítve tudjuk élhetővé és vonzóvá tenni pályánkat” – zárta tájékoztatóját.
A délutáni órákban a nyilvánosság számára is nyitottá vált a Digitális FABrikáló Műhely, ahol akár a LEGO robotok programozásával, 3D tervezéssel és nyomtatással, a kiterjesztett és virtuális valósággal, valamint a SCRATCH és KODU platformok környezetben való programozásával ismerkedhettek meg az érdeklődők.
A rendezvény sikeressé vált, Léváról, Dunaszerdahelyről, de a határon túlról is érdeklődtek a műhely működésével kapcsolatban.
A búcsi Digitális FABrikáló Műhely várja mindazokat, akik a digitális eszközök, alkalmazások és a virtuális valóság korszakában a modern technológiai környezetben nemcsak felhasználók szeretnének lenni, hanem kreatív alkotók, vagy akár feltalálók is. A konstruálást, a kézzelfogható eszköz megépítését, a mechanikus alkatrészek működésének, vezérlésének megfigyelését teszik lehetővé.
A robotok építése közben a diákok kiismerik a különböző érzékelőket, és egyre összetettebb programozási szerkezeteket használnak. Az algoritmikus gondolkozás, a logikai készségek és finom motorikus készségek mellett számos kompetenciaterületen gazdagítják a gyermekeket: szociális kompetenciáik is fejlődnek, prezentációs készségüket is fejlesztik.
